Szóhasználati (terminológiai) eltérések, újdonságok a .ETR és ETR között

új .ETR		régi ETR elnevezés
elnevezés	jelentés
Kurzus	Egy adott időpontban és adott helyen teljesített foglalkozás (előadás, gyak, szeminárium, …). A kurzuson többféle szakos hallgatók vehetnek részt.	Kurzusszervező vagy Kurzusóra
Kurzuskód	Adott szakos hallgatók foglalkozása. Mindig kurzushoz kötött. Általában több kurzuskód kötődik egy kurzushoz.	Kurzus
Vizsga előfeltétel	A kurzusfelvétel előfeltételénél enyhébb megszorítás a tantervekben. A tanterv előírja, hogy egy tantárgyelem kurzusának vizsgája csak akkor tehető le – és vizsgára csak akkor lehet jelentkezni –, ha az un. vizsga előfeltétel tantárgyelemét már teljesítettük. Azért enyhébb a kurzusfelvétel előfeltételnél, mert mindkét tárgyelem kurzusát felvehetem egy félévben, csak a (sikeres) vizsgák sorrendje kötött.
Vizsgalap Teljesítéslap	Vizsga (Vizsgaidőpont) meghirdetésekor keletkezik egy Vizsgalap, amelyre felkerülnek mindazok a hallgatók, akik vizsgára jelentkeznek az adott időpontban. A vizsgalapra az oktató/vizsgáztató (miután a vizsgaidőpontra jelentkezés időszaka lejárt) maga is fel tud venni hallgatót. A vizsga lefolytatása után a vizsgáztató a vizsgalapra jegyzi be a hallgatók teljesítményeit, ezzel a hallgatók elektronikus indexeibe is bejegyzésre kerülnek az eredmények. Az ETR3-ban a vizsgalapok mellett Teljesítéslapokat is lehet készíteni. Az eljárás ugyanaz, mint vizsgalapok készítésekor azzal a különbséggel, hogy a teljesítéslapra automatikusan felkerülnek mindazok a hallgatók, amelyek a laphoz csatolt kurzuskódokat felvették. Teljesítéslaphoz többnyire időpontot (vizsgaidőpontot) nem kell megadni, hiszen a hallgatóknak nem kell vizsgára jelentkezni, a lap csak arra szolgál, hogy az oktató a hallgatók teljesítményeit bejegyezhesse. Tipikusan teljesítéslapok készítendők a szorgalmi időszakban nyújtott hallgatói összteljesítmények (gyakorlat, szeminárium stb. értékelése) elektronikus indexbe jegyzéséhez.	Vizsgalap
Teljesítés időpontja	Vizsgalapról vagy teljesítéslapról jegyezzük be a hallgatók érdemjegyeit. Ahogy a „papír” indexbe is a teljesítések és aláírásunk mellé egy dátumot is be kell írnunk, az elektronikus indexbejegyzéshez is tartozik dátum. Ez nem feltétlenül egyezik meg azzal a dátummal, amikor a vizsga- vagy teljesítéslapot kitöltjük (sokszor a vizsga időpontjával sem). Ezért mind a vizsga-, mind a teljesítéslapon meg kell adnunk egy „teljesítési időpont” dátumot, ez kerül a hallgatói teljesítmények mellé, mint a megszerzés napja. Ha másként nem rendelkezünk, a teljesítés időpontja automatikusan a vizsgaidőpont (ha van).	Vizsgaidőpont
Jegyet adta	A vizsga- és teljesítéslapokhoz egy vagy több vizsgáztató rendelhető. Mielőtt a hallgatói teljesítményeket elkezdem bejegyezni a lapra, a vizsgáztatók közül egyet meg kell jelölnöm, mint „jegyadót”. A jegyadó kerül a hallgató indexébe az eredmény és dátum mellé, hasonlóan a „papír” index aláírójához. Egyidejűleg ekkor még a teljesítés dátumát is beállíthatom.	Vizsgáztató(k)
Időszaktól függő vagy Időszaktól független teljesítések	A teljesítési típusok – és ennek következtében a meghirdetett vizsgák és készített teljesítéslapok – szokásosan a vizsgaidőszakban (időszaktól függő) vagy a szorgalmi időszakban (időszaktól független) teljesítendő tulajdonságokkal láthatóak el. A Szegedi Tudományegyetemen csak időszaktól függő teljesítéstípusok lesznek (szigorlat, kollokvium, gyakorlati- szemináriumi jegy, aláírás M2, minősítés M3). Ez azt jelenti, hogy vizsgaidőpontok hirdetése, teljesítéslapok készítése csak a kar által meghatározott időszakokban lehetséges, pl. november 10-től február 2-ig. Időszaktól független teljesítés típusokra bármikor készíthető lenne teljesítéslap, vagy lenne hirdethető vizsga. A kar által meghatározott időszakon kívül teljesítéseket a tanulmányi osztály jegyezhet be.	-
Vizsgaidőpont állapota	Új, még nem látszik – így jön létre, bármi módosítható, a hallgató nem látja Még nincs megnyitva jelentkezésre – a hallgató látja, jelentkezni nem lehet Csak feliratkozás lehetséges – a hallgató látja, csak feliratkozni tud Fel és leíratkozás lehetséges – a hallgató fel-, le- és átiratkozhat Csak leiratkozás lehetséges – a hallgató már csak leiratkozhat Lezárva – vizsgajelentkezés befejeződött Stornó – a vizsga törölve Lejárt – WEB-en nem jelenik meg, semmi nem módosítható	Vizsga állapota
Minimális létszám	Ha a vizsgára jelentkezettek létszáma nem éri el a minimális létszámot, a lezáráskor a vizsga automatikusan törlődik. Ajánlatos 0-át megadni. Figyelem: a vizsga elmaradásáról a vizsgáztató értesítse a hallgatókat.
Előjelentkezés Előjelentkezési időszak Kedvezményezett kurzusfelvételi időszak	A tanszékek tájékozódni szeretnének, hogy a következő félévben egy adott kurzuson hányan szeretnének résztvenni. Meghirdetnek erre egy előjelentkezésre szolgáló kurzust. Az érdeklődő hallgatók előjelenkezési időszakban jelentkezhetnek a kurzusra. Amennyiben a tanszék úgy ítéli meg, hogy érdemes a kurzust ténylegesen elindítani, „valódi” kurzust – esetleg a létszámnak megfelelő több kurzust – hirdetnek a témából. Erre a valódi kurzusra bárki jelentkezhet, ha megfelelő a képzési programja. Azok, akik előjelentkeztek, néhány nappal korábban – a kedvezményezett kurzusfelvételi időszakban – kapnak lehetőséget a valódi kurzusra való „átjelentkezésre”.
Konfirmáció	Egyes kurzusokon való részvételre az oktató hozzájárulása szükséges. A kurzust „konfirmálandó” tulajdonsággal hirdetik meg. A hallgatók ugyanúgy vehetik fel, mint egyéb kurzusokat. Kurzusfelvételük azonban csak akkor lesz érvényes, ha az oktató konfirmálta (jóváhagyta). Az oktató a felvételt el is utasíthatja, ami a hallgató elektronikus indexéből a kurzust törli. Tipikusan konfirmálandó kurzusok: diplomadolgozat/szakdolgozat konzultációs foglalkozások; nem formalizálható előfeltételhez (pl. nyelvtudás vagy jártasság valamilyen módszertanban) kötött kurzusok; stb.
Ösvény	Adott képzési programban a tantárgyak egy része minden hallgató számára teljesítendő (alap tantárgyak). Egyes tantárgycsoportok azonban a szakosodást, specializációt szolgálhatják, ilyen csoportból több is lehet egy képzési programban. Az alap tantárgyak és egy specializációs tantárgycsoport alkotja az ösvényt. Ha több ösvény van, a hallgatónak egy idő után el kell döntenie, melyik ösvényen haladjon tovább, azaz melyik specializációs tantárgycsoportokból válasszon kurzusokat. Ha mind az alap tantárgyakat, mind az adott ösvény specializációs tantárgyait teljesíti a hallgató, akkor kap diplomát, amelybe általában a specializációra is utalnak. Az alaptantárgyak is és a specializációs tantárgyak is mérföldkövekbe vannak sorolva. A kari szabályozástól függ, hogy megengedi-e a hallgatónak, hogy több ösvényt is teljesítsen. Sok képzési program csak egy ösvényes, azaz nincs specializációs lehetőség.	Szakirány Specializáció …