| AKSSN0N Alkotmányjogi és közigazgatási jogi szakszeminárium
Felelős tanszék: Alkotmányjogi Tanszék. Felelős oktató:Tóth Judit Dr.
Teljesítendő: min. 3 kredit- Leírás
- Alkotmányjog:I.Alapfogalmak1. Közjog - magánjog2. Államjog - alkotmányjog kialakulása, fejlődése, helye a jogrendszerben.3. Az alkotmányjog forrásai és az alkotmányjogi normák fajai.4. Az államhatalmak elválasztása egykor és most.5. Kormányzati rendszerek, államforma és kormányforma fogalma. Az alkotmányos monarchia.6. A prezidenciális kormányzati rendszer.7. A parlamentáris kormányformák jellemzői.8. Magyarország kormányformájának fejlődése.9. A szuverenitás fogalma, a szuverenitáselméletek.10. A képviseleti és a közvetlen demokrácia, népszavazás, népi kezdeményezés.11. Az alkotmány meghatározása, tartalmi és formai elemei.12. Az alkotmányosság követelményei, az alkotmányos állam.13. A magyar alkotmányfejlődés főbb állomásai.II.Jogforrási rendszer1.A jogforrás, fajai, a jogforrási rendszer fogalma és a jogalkotó szervek a Magyar Köztársaságban.2. A törvény a jogforrási rendszerben, törvényhozási tárgyak és törvényhozási eljárás.3.Vállalt nemzetközi kötelezettségek, nemzetközi szerződések a jogforrási rendszerben.4. A rendeleti jogalkotás és annak rendje.5. A jogszabályok érvényessége, kihirdetése, közzététele, a hivatalos lapok.6. A jogszabályok hatályba léptetésének alkotmányossága.7. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei.III.Országgyűlés1. Az Országgyűlés helye és szerepe az államszervezetben, funkciói és hatásköre.2. Az Országgyűlés megalakulása, ülésszakai, megbízatásának időtartama.3. Az Országgyűlés belső szervezete, a tisztségviselők és az országgyűlési bizottságok jogi helyzete.4. Az országgyűlési képviselők jogállása (összeférhetetlenség, mentelmi jog)5. A parlamenti ellenőrzés és eszközei.IV.Köztársasági elnök1. A köztársasági elnök funkciója és hatásköre2. Az államfői tisztség keletkezése és megszűnése.3. Az államfő felelőssége.V.Alkotmánybíráskodás1. Az alkotmánybíráskodás fogalma, az alkotmánybíráskodás amerikai és európai modellje.2.Az Alkotmánybíróság hatásköre.3. Az Alkotmánybíróság szervezete és eljárása.VI.Kormány1. A kormányzás fogalma, a kormány összetétele, megbízatása.2. A kormány testületi működése, feladat-és hatásköre.3. A kormány és a miniszterek felelőssége, a bizalmi kérdés.4. A miniszterelnök alkotmányjogi helyzete.5. A közigazgatás külső kontrollja a jogállamban (ombudsman, ügyészség, bíróság)VII.Bírói és ügyészi szervezet1. A bíróságok helye az államszervezetben, bíróságaink szervezeti felépítése.2. Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei, a fair eljárás.3. A bírói megbízatás. A bírói függetlenség alkotmányjogi garanciái.4. Az ügyészség fő funkciói. Hatásköre.5. Az ügyészségi szervezet, az ügyészek jogállása.VIII.Állampolgárság1. Az állampolgárság fogalma, szabályozásának történeti vázlata.2. A magyar állampolgárság keletkezése és megszerzése, a honosítási eljárás.3. A magyar állampolgárság megszűnése és megszüntetése.4. A külföldiek jogállása.IX.Választási rendszer1. A választójog fejlődése, fogalma, választójogosultság.2. Választási rendszerek, mai választási rendszerünk általános vonásai.3.Az országgyűlési választások legfontosabb szabályai és eljárási rendje.4. Az önkormányzati választások legfontosabb szabályai és eljárási rendje.X.Alapjogok1. Az emberi jogok eszmetörténete és fejlődése.2. Az alapjogok szabályozása és korlátozásuk alkotmányossága3. Az állampolgári jogok csoportosítása 4. A diszkrimináció tilalma.5. Az állampolgári kötelességek.6. A szabadságjogok és korlátozásuk.7. A legfontosabb gazdasági, szociális és kulturális jogok az alkotmányos rendben8. Az emberi jogok nemzetközi védelmének rendszere.9. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai, önkormányzataik jogállása.10. A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánosságaXI. Helyi önkormányzatokAz önkormányzatiság fogalma, az önkormányzatok alapjogai és védelmük.Közigazgatási jog:1.a) Az igazgatás fogalma, alanya, tárgya, tartalma. A közigazgatási jog fogalma, helye a jogrendben. A közigazgatás feladataib) Az államigazgatási hatósági eljárás jogorvoslati rendszere. A jogerő a közigazgatásban. A határozat visszavonása, módosítása.2.a) A közigazgatás fogalma, sajátosságai. A közigazgatás helye az állami szervek rendszerében.b) A köztisztviselői jogok és kötelezettségek. A köztisztviselő fegyelmi felelőssége.3.a) A közigazgatástudomány irányzatai. A közigazgatási jogi és a közigazgatástani irányzat fejlődése.b) Az önkormányzati testületek jogállása és működésük szabályai. A képviselőtestület aktusai: határozat és rendelet.4.a) A közigazgatás általános szervezési és működési elvei: centralizáció, dekoncentráció, decentralizáció, hierarchia, koordináció, integráció és szubszidiaritás.b) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok jogállása, feladatköre.5.a) A modern közigazgatás szervezeti modelljei. Kormányzati és önkormányzati igazgatás. A közigazgatási szervezet belső felépítése.b) A kisebbségi önkormányzatok. A részönkormányzatokra vonatkozó szabályok.6.a) A közigazgatási jog forrásai. A közigazgatási jogi norma. Alaki és anyagi jogi norma. A közigazgatási jogviszony.b) Szemle, szakértő, tolmács. Egyezség, a határidő számítása az Áe-ben.7.a) A közigazgatási szerv fogalma, jogképessége, létrehozása és szervezeti formája.b) Az idézés és az értesítés szabályai az Áe-ben.8.a) A Kormány ügyrendje.b) Az 1957. évi IV. törvénynek az eljárás megindítására, az elintézési határidőre, az eljárás felfüggesztésére és az igazolási kérelemre vonatkozó szabályai.9.a) A Kormány munkáját segítő szervek.b) A magyar közigazgatási bíráskodás története. A közigazgatási per szabályai a Pp. XX. fejezete alapján.10.a) A Miniszterelnöki Hivatal szervezete, feladatai.b) A tanúmeghallgatás szabályai az Áe-ben.11.a) Minisztérium, miniszter, az államtitkárok jogállása, feladatai.b) Hatósági bizonyítvány, hatósági igazolvány, hatósági nyilvántartás.12.a) A belügyminiszter feladat- és hatásköre.b) Az 1957. évi IV. törvénynek a határozatra, a határozat közlésére, illetve a határozat kijavítására és kiegészítésére vonatkozó szabályai.13.a) Az önkormányzat funkciói, a helyi közügyek fogalma. Az önkormányzati autonómia tartalma.b) A felettes szervek rendszere, a fellebbezés, a felügyeleti intézkedés és a semmisség szabályai az 1957. évi IV. törvényben.14.a) Az Ötv. feladat- és hatásköri szabályai. A települési önkormányzatok kötelező és szabadon választott feladatai. A megyei önkormányzat.b) A közigazgatási bíráskodás francia modelljének jellemzői.15.a) A települési képviselő jogállása, a bizottságok szervezete, feladatai és müködése.b) A köziratok, az iratkezelés és az adatvédelem általános szabályai. Az iratokba való betekintés szabályai az Áe-ben.16.a) A polgármester, a jegyző, a képviselőtestület hivatala.b) A képviselet és a költségviselés szabályai az Áe-ben.17.a) Az önkormányzati társulásokra vonatkozó szabályok.b) A közigazgatás felelősségi rendszerének általános szabályai. A köztisztviselő kártérítési felelőssége.18.a) A fővárosi önkormányzat.b) A tényállás tisztázásának rendszere az 1957. évi IV. törvényben, a bizonyítás. Az ügyfél nyilatkozata. Az irat, mint bizonyítási eszköz.19.a) Az önkormányzati tulajdon és gazdálkodás.b) Az illetményrendszer a közszolgálati törvényben.20.a)Az önkormányzatok a hatalmi ágak rendszerében. Az önkormányzat és a központi közigazgatás kapcsolatrendszere. Az önkormányzati jogok érvényesülésének jogi garanciái.b) A végrehajtási eljárás (elrendelése, foganatosítása, felfüggesztése, elévülése, jogorvoslat).21.a) A közintézetek jogállása, a közintézetek rendszerének átalakulása Magyarországon. Közjogi személyiségű közintézetek.b) Jegyzőkönyv, kizárás, szakhatóság közreműködése.22.a) Felügyelet és ellenőrzés a közigazgatásban. Felügyeletfajták és felügyeleti eszközök. A hatósági ellenőrzés szabályai.b) A hatáskör és az illetékesség szabályozása az 1957. évi IV. törvényben. A közigazgatási szerv hallgatása.23.a) A közigazgatás személyzete, a közszolgálati rendszerek. A Ktv. hatálya. A közszolgálati jogviszony keletkezése.b) A közigazgatási jogi szankció fajai.24.a) A közszolgálati jogviszony megszünése, megszüntetése. Az összeférhetetlenség és a próbaidő szabályai a közszolgálati törvény alapján.b) A közigazgatási eljárás, az eljárásjog fogalma, a közigazgatási eljárási jog szabályozásának modelljei. Az államigazgatási eljárás alapelvei.25.a) A közigazgatási szervek kártérítési és kártalanítási felelőssége.b) A német-osztrák közigazgatási bíráskodás jellemzői.26.a) Előmeneteli és minősítési rendszer a közszolgálatban.b) Az 1957. évi IV. törvény hatálya, az általános és a különös eljárások viszonya.27.a) Az országgyülési biztos általi ellenőrzés és az ügyészi törvényességi felügyelet szabályai.Az angolszász közigazgatási bíráskodás jellemzői.
- Értékelés
- Háromfokozatú minősítés
| AKSSN0N Alkotmányjogi és közigazgatási jogi szakszeminárium ÁJTK Szeminárium Kötelező 2 óra / 3 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Minősítés háromfokozatú
Javasolt felvétele: a képzés 9. félévében. Kurzushirdető tanszék: Alkotmányjogi Tanszék |
|
ASZEN0XN5 Atipikus szerződések
Felelős tanszék: Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék. Felelős oktató:Szabó Imre Dr.
Teljesítendő: min. 2 kredit- Leírás
- 1.Az atipikus szerződések körülírása2.Az atipikus szerződések besorolása3.A jogalkotó és a bírói gyakorlat viszonya az atipikus szerződésekhez4.Az atipikus szerződések csoportosítása5.Az atipikus szerződések kategorizálása 6.A szindikátusi szerződés fogalma7.A szindikátusi szerződés alanyai8.A szindikátusi szerződés tárgya9.A szindikátusi szerződés fajtái10.A szindikátusi szerződés kategorizálása 11.A szindikátusi szerződés és a társasági szerződés viszonya12.Szerződésszegési jogkövetkezmények a szindikátusi szerződésnél13.A szindikátusi szerződés megszűnése14.A távollévők között kötött szerződés fogalma15.Távközlő eszköz; mire nem köthető távollévők között szerződés16.Távollévők között kötött szerződés alanyai, tárgya17.Távollévők között kötött szerződés megkötése18.Távollévők között kötött szerződésnél a fogyasztó szóbeli és az írásbeli tájékoztatása19.Távollévők között kötött szerződésnél a gazdálkodó szervezet (fióktelep) jogai, kötelezettségei20.Távollévők között kötött szerződésnél a fogyasztó jogai, kötelezettségei21.A kölcsön kihatása a távollévők között kötött szerződésre22.Távollévők között kötött szerződés megszegése és megszűnése23.Távollévők között kötött szerződés kapcsán felmerülő problémák24.97/7/EK sz. irányelv 25.A házaló kereskedés fogalma26.A házaló kereskedés alanyai, tárgya27.A házaló kereskedésnél szerződéskötés28.A házaló kereskedéshez fűződő jogok, kötelezettségek az eladó oldalán29.A házaló kereskedéshez fűződő jogok, kötelezettségek a fogyasztó oldalán30.A házaló kereskedésnél a szerződés megszegése és megszűnése31.A házaló kereskedésre alkalmazandó jog; felmerülő problémák32.85/577/EGK sz. irányelv 33.Dietzinger-ügy; Heininger-ügy 34.Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés fogalma35.Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés típusai a megbízás terjedelme szerint36.Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés típusai a közvetített ügylet szerint37.Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés szabályozása38.Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés alanyai, tárgya, megkötése39.Az önálló kereskedelmi ügynök kötelezettségei40.A megbízó kötelezettségei41.Az önálló kereskedelmi ügynöknek járó díjazás42.Az önálló kereskedelmi ügynöknek járó jutalék (esedékesség is)43.Az önálló kereskedelmi ügynöknek járó külön jutalékok (esedékesség is; kiegyenlítés <>kártalanítás)44.Az önálló kereskedelmi ügynöknek járó ügynöki szerződés megszegése és megszűnése45.86/653/EGK. sz. irányelv; Ingmar-ügy; Bellone-ügy 46.Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés elhatárolása a házaló kereskedéstől47.A timesharing-szerződés fogalma48.A timesharing-szerződés helye a magyar, a francia, az angolszász, a portugál és az olasz polgári jogban; Travel Vac.-ügy 49.A timesharing-szerződés alanyai, tárgya50.A timesharing-szerződés megkötése51.A timesharing-szerződésnél az írásbeli tájékoztató52. A timesharing-szerződés tartalma53.A timesharing-szerződés módosítása, megszegése54.A timesharing-szerződés közjogi szankcionálása55.A timesharing-szerződés megszűnése56.A timesharinggel kapcsolatban felmerült problémák57.A timeshare-rendszer 58. A timesharing-szerződés elhatárolása bérleti szerződéstől59.A konzorciós szerződés fogalma, minősítése60.A konzorciós szerződés elhatárolása a konzorci(on)ális szerződéstől 61.A konzorciós szerződés alanyai (fogyasztói csoport), tárgya62.A konzorciós szerződés megkötése63.A konzorciós szerződés tartalma64.A szervező jogai, kötelezettségei65.A fogyasztó jogai, kötelezettségei66.A konzorciós szerződés módosítása, megszegése67.A konzorciós szerződés megszűnése68.A fogyasztói csoport működése69.A vásárlói klubokkal kapcsolatos problémák70.A koncesszió, a monopólium, koncessziós elméletek 71.A koncessziós szerződés jellemzői, fogalma72.A koncessziós szerződés alanyai73.A koncessziós szerződés tárgya74.A koncessziós szerződés megkötése (előzetes feltételek, folyamat, hirdetmény, emlékeztető)75.A koncessziós szerződés érvényessége, hatályossága76.A koncessziós szerződés tartalma77.A koncessziós szerződés teljesítésének garanciái78.A koncessziós szerződés módosítása79.A koncessziós szerződés megszűnése80.A Ktv - Kbtv viszonya; a PPP 81.A koncessziós szerződés elhatárolása a licenciaszerződéstől 82.A koncessziós szerződés elhatárolása a bérleti szerződéstől 83.a koncessziós szerződés elhatárolása a vállalkozási szerződéstől 84.a koncessziós szerződés elhatárolása a közüzemi szerződéstől 85.A koncesszió az Európai Unióban és a világon 86.A koncesszió megjelenése a személyiségi jogban 87.A koncesszió megjelenése a tulajdonjogban88.A koncesszió megjelenése a kötelmi jogban 89.A koncesszió megjelenése a versenyjogban 90.A koncesszió megjelenése a polgári eljárásjogban 91.A koncesszió megjelenése a társasági jogban ( a koncessziós társaság alapítása, működése és megszűnése során) 92.A faktoring és típusai93.A faktoring-szerződés fogalma, jellege94.A faktoring-szerződés alanyai, tárgya95.A faktoring-szerződés megkötése96.A faktoráló jogai, kötelezettségei97.A faktor jogai, kötelezettségei98.Az adós jogai, kötelezettségei99.A faktoring-szerződés megszegése, megszűnése100. A faktoring-szerződés elhatárolása az adásvételtől 101.A faktoring-szerződés elhatárolása a bizományi szerződéstől 102.A faktoring-szerződés elhatárolása az engedményezéstől 103.Nemzetközi kitekintés a faktoring kapcsán104.A franchise és a franchising105.A franchise típusai106.A franchise-szerződés fogalma, jellege107.A franchise-szerződés alanyai, tárgya 108.A franchise-szerződés megkötése, tartalma109.A franchise-szerződés érvénytelensége 110.A franchise-szerződés tartalma (joggyakorlat; termékfelelősség) 111.A franchise-átadó jogai, kötelezettségei112.A franchise-átvevő jogai, kötelezettségei113.A franchise-szerződés megszegése, megszűnése114.A franchise-szerződés versenyjogi aspektusai 115.A franchise-szerződés Magyarországon és a világban 116.A lízing és típusai 117.A lízingszerződés fogalma, jellege 118.A lízingszerződés alanyai, tárgya, megkötése 119.A lízingbe adó jogai, kötelezettségei120.A lízingbe vevő jogai, kötelezettségei121.A lízingdíj (+előadásanyag)122.A kárveszélyviselés123.A lízingszerződés módosítása, megszűnése124.A lízingszerződés megszegése125.A lízingszerződés elhatárolása az adásvételtől 126.A lízingszerződés elhatárolása a bérleti szerződéstől 127.A lízingszerződés elhatárolása a hitel-, kölcsönszerződéstől 128.A felszámolás és a lízing kapcsolata 129.Nemzetközi kitekintés a lízingre vonatkozóan
- Módszer
- 1)Papp Tekla "Atipikus szerződések" (Egyetemi jegyzet; Szeged; 2004)2)Az előadásanyag3)A Ptk. és az 1996. évi LVII. tv. (a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról) előadáson érintett rendelkezései4)Papp Tekla: "A koncessziós szerződés" (Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae, Acta Juridica et Politica, Tomus LIV., Fasciculus 14., Szeged, 1998, 3.-7. pp. és 17.-19. pp.)5)"Franchise a gyakorlatban - A névjoglás ABC-je" (ford.: Hirschler András)6)55/2002.(III:26.) Korm r. - a vertikális megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről7)Papp Tekla "A koncesszió az Európai Unió irányelveinek tükrében" (Gazdaság és Jog; 2004/9. sz.; 10.-16. pp.)
- Értékelés
- Kollokvium
| ASZEN0XN5 Atipikus szerződések ÁJTK Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium 2
Javasolt felvétele: a képzés 9. félévében. Kurzushirdető tanszék: Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék |
|
BKGGN0N Büntető komplex gyakorlat/kiskollégium
Felelős tanszék: Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszék. Felelős oktató:Nagy Ferenc Prof. Dr.
Teljesítendő: min. 2 kredit- Leírás
- I. Büntetőjog - Általános Rész1. A büntető törvény (a büntető törvények rendszere és szerkezete, a diszpozíció, a büntetőjog forrásai, a büntető törvény értelmezése és a büntetőjog alkalmazásának egyes kérdései)2. A büntető törvény hatálya3. A bűncselekmény megvalósulási szakaszai (stádiumai)4. A bűncselekmény elkövetői (a tettesség, a részesség, társas bűnelkövetési alakzatok, a bűnkapcsolatok)5. Az egység és a többség tana6. A büntetés kiszabása7. A fiatalkorúakra vonatkozó hatályos rendelkezések általános jellemzéseII. Büntetőjog - Különös Rész1. Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények2. A szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények3. A közlekedési bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet)4. A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet)5. A hivatali bűncselekmények6. A hivatalos személy elleni bűncselekmények7. Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények8. A közélet tisztasága elleni bűncselekmények;9. A közbiztonság elleni bűncselekmények 10. A köznyugalom elleni bűncselekmények11. A közbizalom elleni bűncselekmények12. A közegészség elleni bűncselekmények13. A vagyon elleni bűncselekmények (Btk. XVIII. Fejezet)III. Büntető eljárási jog1. A büntető eljárásban eljáró hatóságok; feladataik, hatáskörük, illetékességük, kizárásuk2. A büntető eljárás résztvevői: védő, sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt3. A határidő és a határnap elmulasztásának következményei; az igazolás4. A személyi bizonyítási eszközök: tanúvallomás, szakvélemény, terhelt vallomása5. Tárgyi jellegű bizonyítási eszközök, tárgyi bizonyítási eszközök és eljárások: okirat, szemle, helyszínelés, bizonyítási kísérlet, felismerésre bemutatás 6. A kényszerintézkedések fogalomköre, fajtái, csoportosítása; Az előzetes letartóztatás és a személyi szabadság elvonásával (korlátozásával) járó más kényszerintézkedések; Egyéb kényszerintézkedések9. A büntetőeljárás megindításának feltételei; A büntetőeljárás akadályai 11. A nyomozás feladatai, határideje, teljesítése; pótnyomozás12. Határozatok, jogorvoslatok a nyomozásban13. Vádemelés; vádemelés elhalasztása, mellőzése14. Az első fokú tárgyalás előkészítésének feladatai és rendszerei; a tanács elnökének, illetőleg a bíróság tanácsának intézkedései és határozatai a hatályos jogban15. Az első fokú tárgyalás jelentősége, sajátosságai: tárgyalási rendszerek16. A tárgyalás vezetése, rendjének fenntartása, megnyitása, megkezdése, lefolytatása17. Bizonyítás, a vád elejtése, módosítása, perbeszédek, felszólalások a tárgyaláson18. Az első fokú bíróság határozatai: az ítélet és az ügydöntő végzés szerkezeti felépítése; a határozatok jogereje19. A rendes és a rendkívüli perorvoslatok20. Külön eljárások: a fiatalkorúak elleni eljárás, a magánvádas eljárás, a bíróság elé állítás, a tárgyalás mellőzése, lemondás a tárgyalásról, eljárás távollévő terhelttel szemben
- Módszer
- - Nagy Ferenc: A Magyar Büntetőjog Általános Része. Korona Kiadó, Budapest, 2004. - A Magyar Büntetőjog Különös Része (szerk. Nagy Ferenc), Korona Kiadó, Budapest, 2005., amely kiegészül a tankönyv kéziratának lezárása után megjelent - a tanszék által minden vizsgaidőszak kezdete előtt kijelölendő - módosító törvényekkel és az Alkotmánybíróság határozataival.- Cséka Ervin - Fantoly Zsanett - Kovács Judit - Lőrinczy György - Vida Mihály: A büntetőeljárási jog alapvonalai I. Szeged, Bába Kiadó, 2004.- Cséka Ervin - Fantoly Zsanett - Hegedűs István - Kovács Judit - Maráz Vilmosné: A büntetőeljárási jog alapvonalai II. Szeged, Bába Kiadó, 2004.
- Értékelés
- Gyakorlati jegy
| BKGGN0N Büntető komplex gyakorlat/kiskollégium ÁJTK Gyakorlat Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Javasolt felvétele: a képzés 9. félévében. Kurzushirdető tanszék: Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszék |
|
BUSSN0N Büntetőjogi szakszeminárium
Felelős tanszék: Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszék. Felelős oktató:Nagy Ferenc Prof. Dr.
Teljesítendő: min. 2 kredit- Leírás
- 11. Tematika (folyamatosan is kitöltheto):1. Általános részl./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. A tényállás jelentéstartalmai és feladatai. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek. 3./ A büntető törvény hatálya. A nemzetközi büntetőjogi együttműködés intézményei. 4./ A bűncselekmény törvényi és tudományos (tankönyvi) fogalma. A bűncselekmény mint cselekmény. A tényállás és a jogi tárgy viszonya, valamint a tényállási elemek köre. 5./ A cselekmény jogellenessége (társadalomra veszélyessége). A Btk.-ban nem szabályozott jogellenességet kizáró okok. 6./ A bűnösség (felróhatóság). 7./ Az objektív tényállási elemek az elkövetési magatartás nélkül. 8./ Az elkövetési magatartás szerinti osztályozás. A mulasztás. 9./ A közönséges és a különös bűncselekmények, valamint a szükségképpeni többes közreműködés. A szándékosság. 10./ A gondatlanság. A vegyes bűnösségű bűncselekmények. A motívum és a célzat. 11./ A jogos védelem és a végszükség. 12./ A beszámítási képességet kizáró, illetve korlátozó okok. Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekmény megítélése. 13./ A tévedés. Az elvárhatósággal kapcsolatos büntethetőséget kizáró okok. A másodlagos büntethetőségi akadályok. 14./ A bűncselekmény megvalósulási szakaszairól (stádiumairól) általában. A befejezett bűncselekmény. Az előkészület. 15./ A kísérlet. 16./ A bűncselekmény elkövetőiről általában. A felbujtás. 17./ Az önálló és a közvetett tettesség. A részesség közös vonásai. 18./ A társtettesség. A bűnkapcsolatok. 19./ A bűnsegély. A társas bűnelkövetési alakzatok. 20./ A bűncselekményi egység. A halmazat. A látszólagos halmazat. 21./ A hatályos magyar büntetőjog szankciórendszere. A monista és a dualista szankciórendszer. A büntetés céljára kialakult elméletek. A büntetés jogalapja. 22./ A szankció (büntetés) meghatározásának a módjai. A büntetés fogalma és célja. A halálbüntetés helye a szankciórendszerben, alkotmányossági és büntetőjogi megítélésének kérdései.23./ A szabadságvesztés-büntetés (fő szabályai hatályos jogunk szerint, végrehajtásának alapvető kérdései). A feltételes szabadságra bocsátás. 24./ A közérdekű munka. A pénzbüntetés mint fő- és mint mellékbüntetés. 25./ A mellékbüntetések (fajai, alkalmazhatóságuk, önálló büntetéskénti kiszabásuk). 26./ A büntetés és az intézkedés közös vonásai, illetve az elhatároló különbségek. A szabadságelvonással vagy korlátozással járó intézkedések fajtái és jellemzése. 27./ Melyek az önállóan, és melyek a más szankcióval együtt alkalmazható intézkedések? A szabadságelvonással vagy korlátozással nem járó intézkedések. Az intézkedések alkalmazására vonatkozó elvek. 28./ A büntetés kiszabásának alapvető kérdései és a büntetés kiszabásánál irányadó szempontok (körülmények). A büntetés végrehajtásának felfüggesztése. 29./ A bűnismétlés megítélése hatályos jogunk szerint. A visszaesés válfajai és az azokhoz fűződő jogkövetkezmények. 30./ A halmazati és az összbüntetés fogalma. E büntetések kiszabására kialakult rendszerek. A halmazati és az összbüntetés szabályozása hatályos jogunkban. 31./ A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések. 32./ A büntetés végrehajtását kizáró okok. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.II. Különös részl./ Melyek az ember életét sértő bűncselekmények? Elemezze részletesen a szándékos és a gondatlanságból elkövetett emberölést, s határolja el a testi sértés megfelelő alakzataitól. 2./ A testi épséget (egészséget) sértő milyen cselekményeket rendel büntetni a törvény? Elemezze részletesen a testi sértésre vonatkozó rendelkezéseket, rámutatva a különböző elhatárolási problémákra. 3./ Hatályos büntetőjogunk az életet, testi épséget (egészséget) veszélyeztető milyen bűncselekményeket rendel büntetni? Elemezze a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést és a gondozás elmulasztását, továbbá ismertesse a tartás elmulasztása bűncselekményét. 4./ Ismertesse a segítségnyújtás elmulasztása és a cserbenhagyás tényállásait, figyelemmel a mulasztással elkövetett emberölés és az egymástól való elhatárolás kérdéseire. Ismertesse továbbá az államhatár jogellenes átlépéséhez és a jogellenes belföldi tartózkodáshoz kapcsolódó büntetőjogi tényállásokat és elhatárolási kérdéseiket. 5./ Melyek a személyi szabadságjogokat sértő bűncselekmények? Ismertesse részletesen a kényszerítést, az emberrablást és a magánlaksértést. 6./ Miként érvényesül büntetőjogunkban az emberi becsület és méltóság védelme? Elemezze részletesen a rágalmazást. Határolja el a becsületsértéstől és térjen ki a valóság bizonyításának kérdéskörére is. 7./ Ismertesse a közlekedési bűncselekmények minősítési rendszerét, az e fejezethez kapcsolt értelmező rendelkezések (Btk. 191. §) jelentőségét, illetve az életet, a testi épséget sértő és más veszélyeztető bűncselekményektől való elhatárolás kérdéseit. Elemezze a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény tényállását, a járművezetés tiltott átengedése bűncselekményi, szabálysértési alakját, és a szabálysértést megvalósító átengedésből keletkező minősítési problémát. 8./ Ismertesse és elemezze a közúti veszélyeztetés, a közúti baleset okozása és az ittas, illetve bódult állapotú járművezetés törvényi tényállását az elhatárolási problémákkal együtt. 9./ Az ifjúság testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődését veszélyeztető mely bűncselekményeket rendel büntetni a Btk.? Elemezze részletesen a kiskorú veszélyeztetése és a megrontás változatait. 10./ Ismertesse a nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekményeket: ezek minősítési, elhatárolási és halmazati kérdéseit (külön kitérve a vérfertőzés kérdésére), továbbá a prostitúcióval kapcsolatos nemi erkölcs elleni bűncselekményeket és a szeméremsértés vétségét, elhatárolási és halmazati kérdéseit. 11./ Ismertesse a környezet és a természet védelmével kapcsolatos bűncselekményi tényállásokat. 12./ Melyek azok a hivatali bűncselekmények, amelyeknek (egyedüli, közvetlen) tettese csakis hivatalos személy lehet? Határozza meg a Btk. alapján a hivatalos személy fogalmát. Részletesen ismertesse a hivatali visszaélés bűntettét és ennek elhatárolási problémáit a speciális hivatali bűncselekményektől, valamint a hivatalos személy által elkövetett (passzív) vesztegetéstől.
13./ Az állam elleni bűncselekmények jellemzése és rövid ismertetése. Milyen rendelkezésekkel védi a Btk. az állami apparátus szabályszerű (rendeltetésszerű) működését a hivatalos, illetőleg a közfeladatot ellátó személyek elleni támadásokkal szemben? Ismertesse részletesen a hivatalos személy elleni erőszak törvényi tényállását.14./ Melyek azok az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények, amelyek más személy becsületét csorbító nyilatkozattal, vagy egyéb cselekményekkel valósulhatnak meg? Térjen ki ezeknek a rágalmazáshoz való viszonyára is. 15./ Melyek a korrupció elleni védekezést - a közélet tisztaságát - szolgáló rendelkezések a Btk.-ban? Ismertesse ezek közül részletesen a vesztegetés bűncselekményi változatait. 16./ Ismertesse a köznyugalom elleni bűncselekményeket. Elemezze részletesen a közveszéllyel fenyegetés, a garázdaság és az önbíráskodás törvényi tényállásait, figyelemmel az elhatárolási szempontokra.17./ Ismertesse az okiratoknak a Btk. alkalmazása szempontjából jelentős fajtáit, illetve a meghamisítás és a jogtalan megszerzés szempontjából a bűncselekmény minősítésére kiható értelmezési kérdéseket. Elemezze az okiratokkal megvalósuló közbizalom elleni bűncselekményeket, a magyar bírói gyakorlatra figyelemmel az egység, halmazat kérdéseit (1/2000. BJE, BK 48., BK 101. sz. állásfoglalások). Ismertesse röviden az egyedi azonosító jel meghamisításának törvényi tényállását. 18./ Ismertesse a csődbűntett tényállásának változatait (a kapcsolódó értelmező rendelkezést, és a büntethetőség feltételét). A csődeljárásról szóló 1991. évi II. törvényt is figyelembe véve elemezze a tényállási elemeket. Ismertesse a hitelezők érdekeit védő gazdasági és vagyon elleni bűncselekményeket, valamint a számvitel rendjének megsértése tényállását. 19./ Ismertesse az adó-, társadalombiztosítási csalásra és a csempészetre vonatkozó rendelkezéseket, rámutatva a szabálysértéstől való elhatárolás szempontjából lényeges elemekre. 20./ Melyek a közegészség elleni bűncselekmények? Ismertesse a kábítószerrel visszaélés és a kóros szenvedélykeltés bűncselekményeit. 21./ Ismertesse a lopás törvényi tényállását, illetve a lopás szankcionálásának rendszerét a hatályos jogunkban. Határolja el a lopást a sikkasztástól és a jogtalan elsajátítástól. 22./ Ismertesse a csalás törvényi tényállását. Csak felsorolással mutasson rá azokra a bűncselekményekre is, amelyek törvényi tényállása a vagyoni érdekű megtévesztést akár kifejezetten, akár bennrejlően (implicite) magában foglalja és ismertesse, hogy ezek milyen szempont alapján határolhatók el a csalástól: külön figyelemmel a jogtalan elsajátítás és a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése eseteire. Milyen szempont alapján minősülhet a megtévesztés csalásként vagy lopásként? 23./ Az elkövetőre bízott idegen vagyontárgy tekintetében megvalósuló kötelességszegéssel milyen bűncselekmények követhetők el? Ismertesse részletesen az idevágó rendelkezéseket és határolja el e bűncselekményeket egymástól. 24./ Melyek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények? Ismertesse és elemezze a rablás törvényi tényállását az egyéb bűncselekményekre való elhatárolásra is figyelemmel. 25./ Ismertesse a zsarolás és a kifosztás törvényi tényállását az egyéb bűncselekményektől való elhatárolási szempontokkal együtt. 26./ Sorolja fel, hogy a dolog szándékos megrongálásával (mint elkövetési magatartással, illetve móddal) milyen állam elleni-, szabadság és emberi méltóság elleni, közlekedési, közbiztonság elleni, közegészség elleni és vagyon elleni bűncselekmények valósulhatnak meg! Ezek közül elemezze részletesen a közveszélyokozásra és a rongálásra vonatkozó rendelkezéseket és ez utóbbi deliktumot határolja el a megfelelő állam elleni bűntettől, a környezetkárosítástól és a tulajdon elleni szabálysértéstől. 27./ Ismertesse a Btk. Különös Részében utólagos bűnkapcsolattal megvalósuló tényállásokat és ezek egymáshoz, valamint a bűnsegédi részességhez való viszonyát. Határozza meg, hogy a kérdéses cselekmények elkövetési magatartása mely esetben, milyen feltétel mellett minősül szabálysértésként. 28./ Ismertesse a robbanóanyaggal, lőfegyverrel-lőszerrel elkövetett közbiztonság elleni bűncselekményeket. A "fegyveresen - felfegyverkezve" elkövetési mód fogalma és ennek szerepe a különös részi tényállásokban, példák ismertetésével. 29/ Ismertesse a jármű önkényes elvételének és a vásárlók megkárosításának bűncselekményi tényállását, és ezek szabálysértésének eseteit. Határolja el a jármű önkényes elvételét a lopástól, a sikkasztástól és a hűtlen kezeléstől; a vásárlók megkárosítását a csalástól, illetve az árdrágítástól. 30./ A pénz- és bélyeghamisítás. A bankkártyával elkövetett bűncselekmények. 31./ Ismertesse a fogyasztók és a versenytársak védelmét szolgáló gazdasági bűncselekményeket, valamint a számítástechnikai rendszerek védelmét szolgáló bűncselekményi tényállásokat, az ezekkel kapcsolatos elhatárolási és halmazati kérdéseket. 32./ A titoksértéssel kapcsolatos (személy, államigazgatás rendje elleni, hivatali és gazdasági) bűncselekmények.
- Módszer
- Általános rész: Nagy Ferenc: A Magyar Büntetőjog Általános Része. Korona Kiadó, Budapest, 2005.Különös rész: Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály (szerk.: Nagy Ferenc): A Magyar Büntetőjog Különös Része. Korona Kiadó, Budapest, 2005. + az előadásokon elhangzottakkal együtt. Kötelező jogszabályok: - A hatályos magyar Büntető Törvénykönyv, tekintettel a büntető jogszabályok legutóbbi módosításaira is: az 1998. évi LXXXVII. törvény, 1998. évi LXXXVIII. törvény (in: Magyar Közlöny 1998. évi 118. sz.); 1999. évi CXX. törvény (Magyar Közlöny, 1999. évi 120. sz.); 2000. évi CXXV. törvény (Magyar Közlöny 2000. évi 126. sz.)- Az 1979. évi 5. sz. tvr. (Btké.) az 1998. évi LXXXVII. törvénnyel és az 1999. évi CXX. törvénnyel módosított hatályos szövege.- Az Alkotmánybíróság büntetőjogi tárgyú határozatai (23/1990., 64/1991., 6/1992.,11/1992., 30/1992., 53/l993., 36/1994., 12/1999., 20/1999., 18/2000., 47/2000. sz. határozatok).- 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről (elsősorban az egyes szabálysértéseket tartalmazó harmadik rész) és a 218/1999. (XII.28.) Korm. rendelet.
- Értékelés
- Háromfokozatú minősítés
| BUSSN0N Büntetőjogi szakszeminárium ÁJTK Szeminárium Kötelező 1 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Minősítés háromfokozatú
Javasolt felvétele: a képzés 9. félévében. Kurzushirdető tanszék: Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszék |
|
ERJEN0XN Értékpapírjog
Felelős tanszék: Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék. Felelős oktató:Szabó Imre Dr.
Teljesítendő: min. 2 kredit- Leírás
- -Történeti felvezetés-A tárgy rendszertani elhelyezése, a polgári joghoz fűződő viszonya-Az értékpapírjog forrásai-Az értékpapírjog rendszere-Az értékpapír fogalmak-Az értékpapírok funkciói -Az értékpapírok fő jellemzői-Az értékpapírok csoportosítása-Az értékpapír formája: a nyomtatott értékpapír, a dematerializált értékpapír, a nyomtatott értékpapír átalakítása dematerializált értékpapírrá-Az értékpapírok kibocsátása: Az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala, az értékpapírok zártkörű forgalomba hozatala-A befektetetési szolgáltatók: Befektető, befektetési szolgáltató, befektetési szolgáltatás fogalma, Befektetési szolgáltatási tevékenységek, a befektetési szolgáltatók csoportosítása-Befektetővédelem-Bennfentes kereskedelem, tisztességtelen árfolyam befolyásolása-Az értékpapírpiac. A tőzsde-A pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) -Váltó, -csekk, -kötvény, -jelzáloglevél, -kincstárjegy, -letéti jegy, -részvény, -közraktári jegy, - egyéb értékpapírok (Az egyes értékpapírok részletes jellemzése)
- Módszer
- Harsányi Gyöngyi: Értékpapírjog
- Értékelés
- Kollokvium
| ERJEN0XN Értékpapírjog ÁJTK Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium 2
Javasolt felvétele: a képzés 9. félévében. Kurzushirdető tanszék: Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék |
|
EUJEN0XN Európa jog
Felelős tanszék: Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszék. Felelős oktató:Bodnár László Prof. Dr.
Teljesítendő: min. 2 kredit- Leírás
- 1.Az egységes Európa gondolata, Az Európai Közösségek létrejötte, integrációtörténeti áttekintés napjainkig; Magyarország Európai Uniós csatlakozása2.Az EU intézményrendszere3.Jogalkotás és döntéshozatali mechanizmus az EU-ban4.Az EU és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás szabályai5.Az EU-jog forrásai6.Az EU-jog és a tagállamok belső jogának egymáshoz való viszonya, szupranacionalitás7.Az EU Bíróságai; hatáskör, szervezet, eljárási formák8.Az alapjogok és általános jogelvek az EU-ban9.Felelősség az EU-ban
1.Jogharmonizáció2.A négy szabadság:a)Az áruk szabad mozgásab)Személyek szabad mozgásac)Szolgáltatások szabad mozgásad)A tőke szabad mozgása3.Az EU versenyjoga4.Az EU társasági joga5.Kül- és biztonságpolitikai együttműködés, valamint külkapcsolatok az EU-ban6.Igazságügyi együttműködés az EU-ban
- Módszer
- Blutman László: EU-jog - működésben;Bába Kiadó, Szeged, 2004.Az Európai Közösség Alapító Szerződése (Római Szerződés)Első részMásodik RészHarmadik rész VI. cím 3. fejezetÖtödik rész I. címIn: Az európai integráció alapszerződései 2.Szerk: dr. Fazekas Judit, KJK Kerszöv; Bp. 2002.Az Európai Unióról szóló Szerződés (Maastrichti Szerződés)I., V., VI. és VII. címIn: Az európai integráció alapszerződései 2.Szerk: dr. Fazekas Judit, KJK Kerszöv; Bp. 2002.Az előadások anyaga
Kecskés László: EU-jog és jogharmonizációHVG-ORAC Lap- és Könykiadó Kft., Budapest, 2003.406-441 old.481-498 old.Az Európai Közösség Kereskedelmi JogaKJK-Kerszöv., Budapest, 2003.25-129. old.Az Európai Közösség Alapító Szerződése (Római Szerződés)Harmadik rész I., II., IV. cím, VI. cím 1. és 2. fejezetIn: Az európai integráció alapszerződései 2.Szerk: dr. Fazekas Judit, KJK Kerszöv; Bp. 2002.Tanszéki segédanyagokElőadások anyaga
- Értékelés
- Kollokvium
| EUJEN0XN Európa jog ÁJTK Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium 2
Javasolt felvétele: a képzés 9. félévében. Kurzushirdető tanszék: Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszék |
|
KVJEN0XN Környezetvédelmi jog
Felelős tanszék: Agrárjogi és Környezetvédelmi Jogi Tanszék. Felelős oktató:Tóth Lajos Dr.
Teljesítendő: min. 2 kredit- Leírás
- I.A környezetvédelmi jog történeti vázlata II.A környezetvédelmi jog tárgya, rendszereIII.A környezetvédelmi jog alapkérdései, alapelvei, nemzeti környezetvédelmi program, EU-integrációIV.A környezet védelmének (törvényi, gazdasági és intézményi) megalapozásaV.(Különös rész) Levegővédelem, zaj- és rezgés elleni védelem szabályaiVI.A hulladékok káros hatása elleni védelemVII.A vízminőségvédelem szabályozásaVIII.A termőföld környezetvédelmeIX.A természetvédelem szabályai és a nemzeti parkokX.A környezetvédelmi engedélyezés (hatásvizsgálat és integrált engedély)XI.(Általános rész befejezés) A környezetvédelem felelősségi rendszere
- Módszer
- 1.Környezetvédelmi kézikönyv. Szerk.: Dr.Bándi Gyula KJK 1999. Bp.2.Környezetvédelmi jogesetek és a szakértői tevékenység. Szerk: Dr.Bándi Gyula KJK 2001. Bp.3.Dr. Bándi Gyula: Környezetjog. Osiris Kiadó 1999., 2001. Bp.4.Magyari Emőke, Tombácz Endre, Szilágyi Péter: Hatásvizsgálat, felülvizsgálat (Környezetvédelmi Kiskönyvtár KJK) 1997. Bp.
- Értékelés
- Kollokvium
| KVJEN0XN Környezetvédelmi jog ÁJTK Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium 2
Javasolt felvétele: a képzés 9. félévében. Kurzushirdető tanszék: Agrárjogi és Környezetvédelmi Jogi Tanszék |
|
KVJGN0N Környezetvédelmi jog gyakorlat/kiskollégium
Felelős tanszék: Agrárjogi és Környezetvédelmi Jogi Tanszék. Felelős oktató:Tóth Lajos Dr.
Teljesítendő: min. 1 kredit | KVJGN0N Környezetvédelmi jog gyakorlat/kiskollégium ÁJTK Gyakorlat Kötelező 1 óra / 1 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Javasolt felvétele: a képzés 9. félévében. Kurzushirdető tanszék: Agrárjogi és Környezetvédelmi Jogi Tanszék |
|
NPEEN0XN Nem peres eljárások
Felelős tanszék: Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék. Felelős oktató:Szabó Imre Dr.
Teljesítendő: min. 2 kredit- Leírás
- -A nem peres eljárások általános jellemzői és a fontosabb nem peres Eljárásokra vonatkozó jogforrások.-A fizetési meghagyásos eljárás szabályai és a hozzá kapcsolódó bírói gyakorlat.-A végrehajtási eljárás, ideértve a végrehajtói szervezet felépítésére és az önálló bírósági végrehajtók díjazására vonatkozó fontosabb rendelkezéseket is.-A közjegyzői eljárások és a közjegyzői szervezet-A cégeljárás, a nonprofit szervezetek bírósági nyilvántartása-A csőd, felszámolási és végelszámolási eljárás -Az iparjogvédelmi eljárások
- Módszer
- -Kengyel Miklós. Magyar polgári eljárásjog; Osiris kiadó Budapest (legújabb kiadás)-Előadások anyaga
- Értékelés
- Kollokvium
| NPEEN0XN Nem peres eljárások ÁJTK Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium 2
Javasolt felvétele: a képzés 9. félévében. Kurzushirdető tanszék: Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék |
|
POSSN0N Polgári jogi szakszeminárium
Felelős tanszék: Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék. Felelős oktató:Szabó Imre Dr.
Teljesítendő: min. 2 kredit- Leírás
- Záróvizsgára felkészítés, elsősorban azon anyagrészek előadása, ahol az alapul szolgáló jogszabály időközben megváltozott.
- Módszer
- előadás anyaga A Polgári Törvénykönyv magyarázata, Szerkesztő: Gellért György KJK Kerszöv, Budapest 2001.A Ptk. aktuális hatályos szövegével és a hozzákapcsolódó törvények előadáson megjelölt részeivel
- Értékelés
- Háromfokozatú minősítés
| POSSN0N Polgári jogi szakszeminárium ÁJTK Szeminárium Kötelező 1 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Minősítés háromfokozatú
Javasolt felvétele: a képzés 9. félévében. Kurzushirdető tanszék: Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék |
|
PUJEN2XN5 Pénzügyi jog II.
Felelős tanszék: Közigazgatási Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék. Felelős oktató:Kaltenbach Jenő Dr.
Teljesítendő: min. 3 kredit- Leírás
- 1.A jövedelemadók általános jellemzése2.A személyi jövedelemadó (alanyai, az adókötelezettség tárgya, jövedelemtípusok és adóztatásuk, az egyéni vállalkozók jövedelemadózása; a vagyonátruházásból származó és a tőkejövedelmek adóztatása az SZJA-ban, a természetbeni juttatások adózási szabályai, adókönnyítések az SZJA rendszerében)3.A társasági adó alanyai, az adókötelezettség tárgya; és a a társasági adóalap meghatározása, összefüggések a számviteli szabályozással; az adó mértéke; az adókönnyítések a társasági adó rendszerében; a szervezetek osztalékadózási szabályai4.Az egyszerűsített vállalkozói adó5.A fogyasztást terhelő adók rendszere, típusai6.Az általános forgalmi adó (általános jellemzése, alanya, tárgyi és területi hatálya, alapja, mértékrendszere, adómentességek, levonásának joga, elszámolása; egyéb adózási kötelezettségek és különös rendelkezések)7.A jövedéki rendszer és a jövedéki adó8.A közvetett (fogyasztási) adók szabályozása, harmonizációja az Európai Közösségben9.A vagyonadók rendszere 10.A magyar illetékrendszer11. Gépjárműadó, regisztrációs adó12. A társadalombiztosítás alapjai javára teljesítendő befizetések; egyéb adók, adójellegű kötelezettségek (játékadó, céljellegű befizetések)13. Vámjogi alapvetés14. A helyi adóztatás szabályai 15. Az adózási folyamat jogi szabályozása, szakaszai, adózási alapfogalmak; az adózás eljárási elvei16. Az adózók típusai, jogai és kötelezettségei, más személyek az adózási folyamatban17. Az adóigazgatás rendszere, az adóhatóságok; adókötelezettségek; adómegállapítási módok általában és az egyes adónemeknél; önellenőrzés, adótitok; az adóellenőrzés18. Fizetési könnyítések, adómérséklés az adóigazgatásban19. Jogorvoslatok az adóigazgatási eljárásban20. Végrehajtási eljárás az adóigazgatásban21. Elévülés az adó- és illetékjogban22. Adójogi szankciók (jövedéki szankciók is)23. A nemzetközi adójog alapjai24. Adóügyi együttműködés az Európai Közösségben
- Módszer
- Pénzügyi jog (Szerkesztette: Földes Gábor), Osiris Kiadó, Budapest 2003.Földes Gábor: Adójog, Osiris Kiadó, Budapest, 2004.
- Értékelés
- Alapvizsga
| PUJEN2XN5 Pénzügyi jog II. ÁJTK Előadás Kötelező 2 óra / 3 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Alapvizsga
Javasolt felvétele: a képzés 9. félévében. Kurzushirdető tanszék: Közigazgatási Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék |
|
PUJGN0N5 Pénzügyi jog gyakorlat/kiskollégium
Felelős tanszék: Közigazgatási Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék. Felelős oktató:Kaltenbach Jenő Dr.
Teljesítendő: min. 2 kredit | PUJGN0N5 Pénzügyi jog gyakorlat/kiskollégium ÁJTK Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Javasolt felvétele: a képzés 9. félévében. Kurzushirdető tanszék: Közigazgatási Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék |
|
|