| K060k Szerves kémia (kieg. tanároknak)
Felelős tanszék: Szerves Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Molnár Árpád Dr.
Teljesítendő:min. 10 kredit | K061k Szerves kémia 1. (kieg. tanároknak) TTK Előadás Kötelező 4 óra / 5kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 2. félévében.Meghirdetése: a tavaszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szerves Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- Tematika
Szerves vegyületek csoportosítása és legfontosabb átalakulásTípusaik. A szénatom elektronszerkezete, hibridizáció.
Szénhidrogének. Alkánok és cikloalkánok: izomériaviszonyok, szintézis, kémiai tulajdonságok. A gyökös szubsztitúció. Alkének: az sp2 hibridizáció, cisz-transz-izoméria, nevezéktan, szintézis, kémiai tulajdonságok. Az elektrofil addíció. Diének: szintézis, elektronszerkezet, konjugációs kölcsönhatás, kémiai tulajdonságok. Polimerizáció. Terpének, karotinoidok, kaucsuk. Alkinek: az sp hibridizáció, szintézis, kémiai tulajdonságok. Aromás szénhidrogének: az aromás jelleg, előfordulás, előállítás, kémiai tulajdonságok. Az aromás elektrofil szubsztitúció, irányítási szabályok. Többgyűrűs aromás szénhidrogének.
Töltéseloszlást befolyásoló tényezők. Izomériaviszonyok rendszerezése. Sztereokémiai alapfogalmak: optikailag aktív vegyületek ábrázolása, szerkezete, szintézise. Abszolút és relatív konfiguráció.
Halogénvegyületek: nevezéktan, szintézis, kémiai tulajdonságok. Nukleofil szubsztitúció, elimináció.
Hidroxivegyületek, éterek. Hidroxivegyületek savassága. Alkoholok: nevezéktan, szintézis, kémiai tulajdonságok. A hidrogénkötés. Többértékű alkoholok. Fenolok: szintézis, kémiai tulajdonságok. Éterek: nevezéktan, szintézis, kémiai tulajdonságok. Szervetlen savak észterei.
Szerves kénvegyületek (tiolok, tioéterek, szulfoxidok, szulfinsavak, szulfonsavak): szintézis, kémiai tulajdonságok.
Nitrogéntartalmú vegyületek. Nitrozovegyületek (nitrozo–oxim tautoméria). Nitrovegyületek: szintézis, kémiai tulajdonságok, nitro–nitronsav átrendeződés. Aminok: rendűség, nevezéktan, sztereokémia, bázicitás, szintézis, kémiai tulajdonságok. Azoxi- és azovegyületek. Hidrazinszármazékok, aromás diazóniumvegyületek. Diazometán.
Foszforvegyületek: foszfinok.
Ajánlott irodalom
1. Kovács K., Halmos M.: A szerves kémia alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 1976.
2. Furka Á.: Szerves kémia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.
3. Czombos J., Felföldi K., Molnár Á.: Feladatok szerves kémiából. JATEPress, 1998.
4. Molnár Á.: Alapreakciók a szerves kémiában. JATEPress, 1998.
5. Novák L., Nyitrai J.: Szerves kémia. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1998.
6. Notheisz F., Molnár Á.: A szerves kémiai nevezéktan alapjai. JATEPress, 2001.
|
| K062k Szerves kémia 2. (kieg. tanároknak) TTK Előadás Kötelező 4 óra / 5kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 3. félévében.Meghirdetése: az őszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szerves Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- Tematika
Elemorganikus vegyületek: általános tulajdonságok, szintézismódszerek. A lítium, az ólom, a magnézium, a cink, a kadmium, a higany, a bór, az alumínium és a szilícium legfontosabb szerves származékai.
Oxovegyületek: nevezéktan, szintézis, kémiai tulajdonságok. A nukleofil addíció, kondenzációs átalakulások, oxidációk, redukciók. Enol-;oxo tautoméria. Dioxovegyületek, telítetlen oxovegyületek, hidroxioxovegyületek. Szénhidrátok: a D-glükóz szerkezetigazolása, glikozidok, diszacharidok (szacharóz, maltóz), poliszacharidok (cellulóz, keményítő).
Karbonsavak. Monokarbonsavak: nevezéktan, szintézis, kémiai tulajdonságok. A nukleofil acilszubsztitúció. Karbonsavszármazékok: általános reaktivitás, szintézis, kémiai tulajdonságok. Dikarbonsavak, malonészterszintézisek. Olefin-, halogén- és oxokarbonsavak. Aminosavak: -aminosavak szintézise, kémiai tulajdonságaik. Peptidek, fehérjék.
Szénsavszármazékok: foszgén, klórszénsavészterek, szerves karbonátok, karbamidsavészterek, karbamid, ciánsav és izociánsav, ciánamid, guanidin.
Aromás heterociklusos vegyületek: nevezéktan, csoportosítás, alapvázak, aromás jelleg, nitrogéntartalmú rendszerek bázicitása. Öttagú, egy és két heteroatomos rendszerek (furán, tiofén, pirrol, azolok, kondenzált származékok): szintézis, kémiai tulajdonságok. Hattagú, egy és két heteroatomos rendszerek (piridin és szubsztituált származékai, kinolin, izokinolin, azinok): szintézis, kémiai tulajdonságok.
Nukleinsavak. Nukleozidok, nukleotidok, koenzimek. DNS, RNS.
Alkaloidok. Acilvándorlások. Nikotin, tropán alkaloidok, papaverin, morfin és purin alkaloidok.
Szteránvázas vegyületek: csoportosítás. A szterán váz. Koleszterin, D-vitamin. Szteroid hormonok, epesavak, mellékvesekéreg hormonok, szteroid szaponinok főbb jellemzői.
Ajánlott irodalom
1. Kovács K., Halmos M.: A szerves kémia alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 1976.
2. Furka Á.: Szerves kémia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.
3. Czombos J., Felföldi K., Molnár Á.: Feladatok szerves kémiából. JATEPress, 1998.
4. Molnár Á.: Alapreakciók a szerves kémiában. JATEPress, 1998.
5. Novák L., Nyitrai J.: Szerves kémia. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1998.
6. Notheisz F., Molnár Á.: A szerves kémiai nevezéktan alapjai. JATEPress, 2001.
|
|
K069 Szerves kémia szigorlat
Felelős tanszék: Szerves Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Molnár Árpád Dr.
Teljesítendő:min. 2 kreditTovábbi információkat ld. még
| K069 Szerves kémia szigorlat TTK Szigorlat (önálló vizsga) Kötelező 0 óra / 2kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Szigorlat
Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében.Meghirdetése: mindkét félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szerves Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kigészítő kémiatanár, kigészítő levelező kémiatanár (kötelező)
Tematika
A szénatom elektronszerkezete és hibridizációja (sp, sp, sp). Az izoméria fogalma és Típusai. Tautoméria.
Telített szénhidrogének (alkánok, cikloalkánok) térszerkezete és izomériaviszonyai.
Gyökös szubsztitúciók.
Az optikai izoméria.
Töltéseloszlást befolyásoló tényezők.
Elektrofil addíció. Általános jellemzők, reakcióTípusaok, Markovnyikov-szabály.
Az aromás jelleg fogalma. Aromás szénhidrogének és heterociklusos vegyületek.
Az aromás elektrofil szubsztitúció. Mechanizmus, reakciók. Irányítási szabályok.
Nukleofil szubsztitúció. Általános jellemzők és példák. Walden-inverzió.
Nukleofil szubsztitúciós átalakulások: Hlg Ž OH és OH Ž Hlg csere, Williamson-szintézis, közvetlen éterszintézis, Hlg Ž NO2 és Hlg Ž CN csere. Aromás nukleofil szubsztitúció.
Elimináció. Általános jellemzők és alkalmazás szerves szintézisekben. Zajcev- és Hofmann-szabály.
Konjugált addíció (1,3-butadién, a ,b -telítetlen oxovegyületek, kinonok).
Szervetlen savak észterei, éterek, kén- és foszforvegyületek.
Két összefüggő N-atomot tartalmazó vegyületek.
Fémorganikus vegyületek.
Nukleofil addíció. Általános jellemzők és reakcióTípusaok.
Aktív metiléncsopot részvételével lejátszódó reakciók (oxovegyületek reakciói az a -szénatomon, enol-oxo tatutoméria, aldoldimerizáció, Hell-Volhard-Zelinszkij-szintézis).
Nukleofil acilszubsztitúció. Karbonsavszármazékok reaktivitása.
Malonészter és malonészterszintézisek.
20.Acetecetészter és acetecetészterszintézisek.
21.Szén-szén kötés kialakításának lehetőségei 1. Oxoszintézis, Friedel–Crafts-reakciók, Grignard-reakciók, karbén.
22.Szén-szén kötés kialakításának lehetőségei 2. Hlg Ž CN csere, Wittig-reakció, oxovegyület + aktív metiléncsopotot tartalmazó vegyület, aciloin-kondenzáció, ciánhidrin-szintézis, Arndt-Eistert-szintézis, karbonsav Ž keton.
23.Lánclebontási eljárások (krakkolás, Hofmann-féle kimerítő metilezés, Barbier-Wieland-reakció, cukrok láncrövidítő szintézise, dekarboxilezések, Hofmann- lebontás, haloform-reakció, acetecetészter ketonná bontása).
24.O- és N-alkilezések és -acilezések (alkohol, fenol, amin; éterképzés).
25.Polimerizációk (etilén, popilén, butadién, izoprén), polikondenzációk (fenoplasztok, poliészterek, aminoplasztok).
26.Szénhidrogének oxidációs reakciói.
27.Oxigéntartalmú vegyületek oxidációs (dehidogénezési) átalakulásai (alkoholok, difenolok, oxovegyületek), oxidoredukciós folyamatok (Meerwein-Ponndorf-Verley redukció ill. Oppenauer-oxidáció, Cannizzaro- és Tyiscsenko-reakció).
28.Hidrogénezési/redukciós eljárások (alkének, alkinok és aromás szénhidogének hidrogénezése, az oxocsoport és karboxilcsoport redukciója, a nitrocsoport redukciója, reduktív aminálás).
29.Szerves vegyületek savassága/bázicitása (aktív hidrogén, C–H savak, acetilén, alkohol, fenol és tioanalógok, enolok, karbonsavak; aminok, foszfinok, N-tartalmú heterociklusos vegyületek).
30.Izoprenoidok (kaucsuk, karotinoidok, terpenoidok, szteroidok).
31.Aminosavak, peptidek, fehérjék.
32.Szénhidrátok.
33.Az aromás heterociklusos vegyületek aromás jellegének és reaktivitásának összehasonlítása. A nitrogéntartalmú aromás heterociklusok bázicitása. Furán, tiofén, pirrol.
34.Azolok, diazolok.
35.A piridin és kondenzált származékai.
36.Azinok, diazinok és kondenzált származékaik. Nukleinsavak.
37.Heterociklusok általános szintézismódszerei. Alkaloidok. Acilvándorlás.
38.Izomerizációk és átrendeződések (alkán, alkén, karbokationok stabilitása és stabilizálódási lehetőségei, pinakol-, benzidin-, Beckmann-, Claisen- és Fries-átrendeződés), tautomériák (enol–oxo, nitrozo–oxim, nitronsav-átrendeződés).
39.Szerves vegyületek azonosítása spektroszkópiai módserekkel.
Gyakorlati kérdés: a félév során elvégzett egy gyakorlat részletes ismertetése.
Ajánlott irodalom
1. Kovács K., Halmos M.: A szerves kémia alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 1976.
2. Furka Á.: Szerves kémia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.
3. Czombos J., Felföldi K., Molnár Á.: Feladatok szerves kémiából. JATEPress, 1998.
4. Molnár Á.: Alapreakciók a szerves kémiában. JATEPress, 1998.
5. Novák L., Nyitrai J.: Szerves kémia. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1998.
6. Notheisz F., Molnár Á.: A szerves kémiai nevezéktan alapjai. JATEPress, 2001.
|
|
K161 Fizikai szerves kémia
Felelős tanszék: Szerves Kémiai Tanszék
Teljesítendő:min. 3 kredit | K161 Fizikai szerves kémia TTK Előadás Kötelező 2 óra / 3kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében.Meghirdetése: a tavaszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szerves Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész (K), kémiatanár (K), kémiatanár kiegészítő (K)
Tematika
Szerves molekulák konfigurációja és konformációja, a molekulaszerkezet modellezése.
Néhány molekulaszerkezeti sajátság tárgyalása: optikai aktivitás, aromaticitás - nem aromásság - antiaromásság.
Másodlagos kölcsönhatások és szerkezetalakító szerepük.
Szerves vegyületek sav-bázis sajátságai.
Reakciók termodinamikai és kinetikai leírása.
Reakcióutak és kvalitatív jellemzésük. Szabadentalpia összefügések.
Szerves reakciócsoportok mechanizmusának kvalitatív és félkvantitatív tárgyalása:
gyökös szubsztitúció és addíció, hidrogénezési reakciók
elektrofil és nukleofil addíciók
elimináció
nukleofil szubsztitúció
aromás elektrofil és nukleofil szubsztitúciók
a karbonil-csoport reakciói
Koncertikus reakciók (Diels-Alder rekciók, szigmatróp átrendeződések).
Ajánlott irodalom
1. F.A. Carey, R.J. Sundberg: Advanced Organic Chemistry A, B, Plenum Press, 1993.
2. J. March: Advanced Organic Chemistry, John Wiley & Sons, 1992.
3. N.S. Isaacs: Physical Organic Chemistry, Longman, 1987.
4. H. Maskill: The Physical Basis of Organic Chemistry, Oxford Science Publications, 1990.
|
|
K162 Fémorganikus kémia
Felelős tanszék: Szerves Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Felföldi Károly Dr.
Teljesítendő:min. 2 kredit | K162 Fémorganikus kémia TTK Előadás 2 óra / 2kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 3. félévében. Különösen javasolt a(z) 3. félévtőla(z) 5. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szerves Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész (KV vagy SZV), kémiatanár (KV vagy SZV), kémiatanár kiegészítő (KV vagy SZV)
Tematika
A fémorganikus kémia fogalma. Történeti áttekintés, szakirodalom. Laboratóriumi módszerek a fémorganikus kémiában. A fém-szén kötés Típusai.
A Li organikus vegyületek előállítása, szerkezetük, tulajdonságaik. Használatuk a szerves kémiai szintézisekben. A ‘nehéz’ alkáli fémek szerves vegyületeinek előállítása, szerepük a szerves szintetikus munkában, gyökionos származékaik.
A Mg szerves származékai. A Grignard komplex előállítása, tulajdonsága. Oldatbeli viselkedése, a Schlenk egyensúly. Használata a szerves kémiai szintézisekben.
A Zn és Cd szerves származékai. Előállítás, szerkezet, szerves szintetikus felhasználásuk, reakció képességük, szelektivitásuk.
A Hg szerves származékai. Előállítás,, szerkezet, tulajdonság, kémiai reaktivitás. A szolvomerkurálás jelensége. A Hg organikus vegyületek élettani hatása.
A B szerves származékai. Előállítás, tipusai. A hidroborálás jelentősége. Szerves bórsavak, amino-organoboránok. Speciális organobór vegyületek, a karbaboránok.
Az Al organikus származékai. Szerkezetük, az elektonhiányos, többcentrumú kötésrendszer. Felhasználásuk szerves laboratóriumi szintézisekben. Ipari jelentőségük és felhasználásuk.
Szilíciumorganikus vegyületek tipusai, előállításuk, kémiai viselkedésük. A Si-C kötés reaktivitása. Ipari alkalmazásuk. Különleges Si-organikus vegyületek.
Az Sn szerves származékai, előállítás, szerkezet, reakciók. Felhasználásuk laboratóriumban, az iparban. Az Pb szerves származékai.
Az As(III) és az As(V) szerves származékai. Előállításuk, szerkezetük, élettani hatásuk.
A Se szerves származékai, előállításuk, használatuk szerves szintetikus lépésekben.
A Cu szerves származékai, előállítás, szerkezet. A Gilman reagens és használata a szerves szintézisekben.
Az átmeneti fémek s -kötésű szerves származékai. Előállítási lehetőségek, stabilitás, kötéserősség. Alkenil és aril származékok. Az átmeneti fémek karbén vegyületei: a Fischer és Schrock karbén komplexek. Előállítás, szerkezet, kémiai reakciók. Az átmeneti fémek karbonil komplexei: előállítás, szerkezet, tulajdonság. Átmeneti fémek vegyületei telítetlen szerves vegyületekkel. A kötés jellege, a 18 vegyértékelektronos szabály és a kivételek. A vegyületek a szerves ligandumok alapján: h 2-, h 3-, h 4-, h 5-, h 6- és h 8-ligandumos vegyületek Típusai, előállításuk, szerkezetük, kémiai tulajdonságaik, reakcióik. Felhasználásuk a szerves szintézisekben.
Fémorganikus vegyületek az átmeneti fémkomplexekkel katalizált reakciókban: hidrogénezés, hidroformilezés, izomerizáció, oligomerizáció, polimerizáció.
Ajánlott irodalom
1. Faigl Ferenc, Kollár László, Kotschy László, Szepes László: Szerves fémvegyületek kémiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001.
2. Greenwood, Ernshow: Az elemek kémiája.
3. Elektronikus: http://www.ilpi.com/organomet/index.chtml
|
|
K163 Természetes szénvegyületek kémiája
Felelős tanszék: Szerves Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Wölfling János Dr.
Teljesítendő:min. 2 kredit | K163 Természetes szénvegyületek kémiája TTK Előadás 2 óra / 2kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében. Különösen javasolt a(z) 4. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szerves Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- klinikai kémikus (K), vegyész (KV vagy SZV), kémiatanár, kémiatanár kiegészítő (KV vagy SZV), biológus (SZV), gyógyszerész (SZV)
Tematika
Szénhidrátok: A monoszacharidok csoportosítása, szerkezetbizonyítása, módszeres felépítésük, genetikus kapcsolatuk. A monoszacharidok kiralitásviszonyai, a mutarotáció. A monoszacharidok kémiai tulajdonságai, glikozilezési reakciók. Fontos monoszacharidok, dezoxi- és amino-cukrok. A diszacharidok, oligoszacharidok és poliszacharidok: osztályozása, funkciói és szerkezetbizonyításuk.
Amino-karbonsavak, peptidek, polipeptidek és fehérjék: Az aminosavak csoportosítása, kiralitásuk, előállítási módszereik, fizikai és kémiai tulajdonságaik. A di- és polipeptidek szintézismódszerei (védő és aktiváló csoportok, kapcsolószerek). A polipeptidek és fehérjék szerkezete, vizsgálati módszerei.
Nukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak: A nukleozidok előállítása, antivirális nukleozidok. A nukleotidok csoportosítása és szintézise. Az internukleotid kötés kiépítésének módszerei. Nukleotid koenzimek. A nukleinsavak előállítása és jellemzése. A nukleinsavak biológiai szerepköre, a folyamatok kémiája.
Porfinvázas vegyületek és rokonaik: A porfinváz és a hemin szerkezete. A mezoporfirin és protoporfirin szintézise. A hemin biológiai lebomlástermékei. A klorofil és a B12-vitamin.
Antibiotikumok: A b -laktám-antibiotikumok (penicillinek, cefaloszporinok, mono-baktámok) szintetikus lehetőségei. A cikloszerin, a kloramfenikol és a pentenomicin. Aminglikozid, tetraciklin, antraciklin és makrolid antibiotikumok.
Flavonoidok, antoxantinok és antocianinok: Szerkezetük, szintézisük, szerkezetük és színük pH-függése, természetes előfordulásuk.
Alkaloidok: Az efedrin és a y -efedrin szerkezete; az NŽ O-acilvándorlás. Piridin-piperidin- és tropánalkaloidok. Kinolin- és izokinolinvázas alkaloidok. Kinolizin-, purin-, indol- és b -karbolin-vázas alkaloidok (szerkezetbizonyítás és szintézis).
Prosztánszármazékok és leukotriének: A prosztaglandinok szerkezete és szintézislehetőségeik. Módosított prosztaglandin-származékok, prosztaciklinek, tromboxánok. A leukotriének biológiai átalakulása.
Izoprenoidok: Poli-izoprenoidok és karotinoidok: a kaucsuk, a likopin, a karotin szénhidrogének, az A-vitamin, a karotin-alkoholok és ketonok. Terpének és terpenoidok: Nyíltláncú és gyűrűs mono-, szeszkvi- és diterpének. A szkvalén bioszintézise és átalakulása lanoszterinné. A gyűrűs triterpenoidok jelentősége, fontos képviselőik.
Szteroidok. Szerkezetbizonyítás klasszikus és korszerű spektroszkópiai módszerekkel. Szterinek, D-vitaminok, ekdiszteroidok és brasszinolidok. Az epesavak, a szívreható glikozidok, a szteroid szaponinok és szteroid alkaloidok. A kortikoszteroidok jelentősége, szintézisük. Az ivarhormonok, az anabolikumok és a fogamzásgátlók. A szteroidok fél- és totálszintézise.
Ajánlott irodalom
1. Vincze Irén: Természetes szénvegyületek, JATEPress, 1998
|
|
K164 Heterociklusos vegyületek kémiája
Felelős tanszék: Szerves Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Hegyes Péter Dr.
Teljesítendő:min. 2 kredit | K164 Heterociklusos vegyületek kémiája TTK Előadás 2 óra / 2kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 3. félévében. Különösen javasolt a(z) 3. félévtőla(z) 5. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szerves Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész (KV vagy SZV), kémiatanár (KV vagy SZV), kémiatanár kiegészítő (KV vagy SZV)
Tematika
Heterociklusos vegyületek fogalma, felosztása, nomenklatúrája.
5-tagú egy heteroatomot tartalmazó vegyületek előállítása (Paal-Knorr, Knorr, Feist-Benary szintézisek).
5-tagú egy heteroatomos rendszerek aromás jellege (p -elektron delokalizáció, határszerkezetek, az aromás jelleg megjelenése semleges és enyhén lúgos ill. savas körülmények között), kémiai tulajdonságok (aromás jelleg vs. dién jelleg).
Furán és származékainak jelentősége. Pirrol és származékai, porfirinvázas vegyületek.
Tiofén és származékai. A tiofén jelentősége a szerves szintézisekben (reduktív deszulfurálás).
5-tagú egy heteroatomos vegyületek benzollal kondenzált származékai. Indol, kumaron és a tionaftén jelentősége, szintézisük (Fischer-indolszintézis).
5-tagú 2 vagy több heteroatomot tartalmazó vegyületek előállítása.
Az újabb heteroatom beépítésével megváltozott kémiai tulajdonságaik, reakcióik ismertetése.
Pirazol származékok és jelentőségük, imidazol származékok és jelentőségük.
A legfontosabb oxazol, izo-oxazol és tiazol származékok.
5-tagú 2 heteroatomot tartalmazó rendszerek bezollal kondenzált származékaik.
6-tagú heterociklusos rendszerek. Pirán, tiopirán és piridin aromás jellege, különbségük az 5-tagú heterociklusos vegyületektől.
Piridin előállítása, kémiai tulajdonságai, SE és SN reakciói.
Legfontosabb piridin származékok, alkil homológjai, karboxil származékai, ezek jelentősége biológiai rendszerekben és a gyógyászatban.
A piridin benzollal kondenzált származékai: kinolin, izokinolin és kinolizin. Előállításuk ( Skraup reakció, Bischler-Napieralski reakció) és kémiai tulajdonságaik (SE reakciók, irányítási szabály). Legfontosabb biológiailag aktiv származékaik (kinin, papaverin, morfin).
Flavanoidok, előfordulás, általános szintézis szabályok, fontosabb származékok.
Két N-t tartalmazó 6-tagú heterociklusos rendszerek. Előállításuk, kémiai tulajdonságaik ( SN reakcióik), jelentőségük biológiai rendszerekben és a gyógyszerkémiában. Fontosabb képviselőik ( pirimidin bázisok, barbitursav származékok).
Azepin és diazepin származékok (benzollal kondenzáltak).
Benzodiazepinek szintézise és gyógyászati jelentőségük.
Ajánlott irodalom
1. Fodor Gábor: Szerves Kémia, Tankönyvkiadó, 1960.
2. Bruckner Győző: Szerves Kémia, Tankönyvkiadó, 1965.
3. Furka Árpád: Szerves Kémia, Tankönyvkiadó, 1988.
|
|
K165 Sztereokémia
Felelős tanszék: Szerves Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Molnár Árpád Dr.
Teljesítendő:min. 2 kredit | K165 Sztereokémia TTK Előadás 2 óra / 2kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében. Különösen javasolt a(z) 4. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szerves Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész (KV vagy SZV), kémiatanár, kémiatanár kiegészítő (KV vagy SZV), biológus (SZV), gyógyszerész (SZV)
Tematika
Bevezetés: a sztereokémia története, izomériaviszonyok rendszerezése. Polarometria.
Jelölések, fogalmak: konstitúció, konformáció, konfiguráció, enantioméria, diasztereoméria.
Sztereoizomerek ábrázolása.
Szimmetriaelemek, aszimmetria/diszimmetria, mezo-vegyület, pszeudoaszimmetriás szénatom. Pontcsoportok. Sztereokémiai jelölések.
KiralitásTípusaok rendszerezése. Centrális kiralitás és a konfiguráció leírása. Nem centrális kiralitás és a konfiguráció leírása.
Sztereogén és kirotóp elemek. Pszeudoszimmetria. Prosztereoizoméria: topicitás, prokiralitás. homotóp és heterotóp ligandumok és oldalak.
Abszolút és relatív konfiguráció és meghatározásuk módszerei. Röntgen és kémiai korrelációk, Cram-, Felkin-, Felkin–Ahn-szabály. Optikai rotáció összehasonlítása, kváziracemátok módszere. Kiroptikai módszerek.
Enantiomerek tisztasága és meghatározása. Racemizáció, epimerizáció.
Sztereoizomerek megkülönböztetése. Rezolválás és aszimmetrikus transzformációk. Kristályosítási módszerek, enzimatikus rezolválás, kémiai módszerek.
Telített nyílt láncú és gyűrűs vegyületek konformációviszonyai. Egyszerű alkánok, alkánok poláros csoportokkal és kettős kötésű csoportokkal, alkil-benzolok. Konformáció és reaktivitás.
Telítetlen vegyületek konformációviszonyai. Alacsony rotációs energiagáttal rendelkező és nem planáris alkének. Izomer alkének konfigurációjának meghatározása. Alkének interkonverziója.
N-, P-, S- és Si-tartalmú vegyületek sztereokémiája. Heterociklusok konformációviszonyai.
Ajánlott irodalom
1. E.L. Eliel, S.H. Wilen, L.N. Mander: Stereochemistry of organic compounds. Wiley, New York, 1994.
2. S.R. Buxton, S.M. Roberts: Guide to Organic Stereochemistry. Longman, 1996.
3. Nógrádi Mihály: Bevezetés a sztereokémiába. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975.
|
|
K194 Projektmunka szerves kémiából
Felelős tanszék: Szerves Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Felföldi Károly Dr.
Teljesítendő:min. 3 kredit | K194 Projektmunka szerves kémiából TTK Laboratóriumi gyakorlat 5 óra / 3kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Meghirdetése: mindkét félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szerves Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész (KV), kémia tanár (KV), kémiatanár kiegészítő (KV), kémiatanár kiegészítő levelező (KV)
Tematika
A hallgató választ a Tanszék kutatócsoportjai által meghirdetett kutatási témák közül, a témavezetővel történő egyeztetés után. A témák a szintetikus szerves kémia, szerves vegyületek katalitikus átalakításai, nagyműszeres vizsgálatok területére esnek. Néhány esetben kiírásra kerül egy-egy irodalmazási feladat is. Félév végén az elvégzett munkát dolgozat formájában össze kell foglalni, és a Tanszéki szeminárium keretében bemutatni. A választható témák az előző félév végén meghirdetésre kerülnek.
Ajánlott irodalom
1. Oktatóval történő megbeszélés alapján
|
|
K220 Kémiai-információ keresés
Felelős tanszék: Szerves Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Czinkóczkiné Dr. Meskó Eszter
Teljesítendő:min. 2 kredit | K221 Kémiai-információ keresés TTK Gyakorlat Kötelező 2 óra / 2kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében.Meghirdetése: mindkét félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szerves Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész (K), kémia tanár (K), kémiatanár kiegészítő (K), kémiatanár kiegészítő levelező (K) klinikai kémikus (K)
Tematika
Bevezetés: az információ fogalma és jellemzése, különös tekintettel az elektronikus információra; az információforrások Típusa, információs társadalom, információs válság.
Az informálódás eszközei: könyvtárak, konferenciák, kiadók, munkakapcsolatok, adatbázisok.
ICT (Information and Communication Technology): alapfogalmak és eszközök.
Keresés az Interneten: a látható web, keresőgépek, katalógusok
a láthatatlan web, speciális keresőgépek, láthatatlan-web katalógusok, portálok
az Interneten található információk kritikai értékeklése.
Adatbázisok: jellemzés, a keresés általános lépései.
EISZ: az Elektronikus Információszolgáltatás nemzeti programja, Web of Science,
Science Direct.
Kémiai adatbázisok: Chemical Abstracts, Beilstein, Current Contents.
Ajánlott irodalom
1. Az oktató által megadott elektronikus segédanyag.
2. J.M. Reitz: Dictionary for Library and Information, Libraries Unlimited, 2004. (http://lu.com/odlis)
|
|
|