| K020 Szervetlen kémia Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Kiss Tamás Dr. Teljesítendő:min. 12 kredit | K021 Nemfémes elemek kémiája TTK Előadás Kötelező 2 óra / 3kredit A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium Javasolt felvétele: a képzés 2. félévében. Különösen javasolt a(z) 2. félévtőla(z) 4. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben. Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár
Tematika: A szervetlen kémia tárgya. Az elemek földi és kozmikus előfordulása, gyakorisága. Az elemek és vegyületek előállításának általános módszerei. Periodicitás, periodikus sajátságok. A periódusos rendszer és a rendszerező elv történeti fejlődése. A hidrogén és izotópjai. Az orto- és parahidrogén. A hidrogén kémiai reakciói. A hidridek csoportosítása és tulajdonságaik. A Grimm-féle hidrideltolódási szabály és alkalmazása. Az atom- és a hidrogénbomba működése. A nemesgázok és vegyületeik tulajdonságai. Az oktettexpanzió. A halogéncsoport elemeinek általános tulajdonságai. Kémiai reakciói. A halogének hidridjei, oxidjai, oxosavai, sói. Az interhalogenidek, és a pszeudohalogenidek. A halogenidek és halogenátok analitikája. Az oxigén és módosulatai (triplett, szingulett, ózon) és reakcióik. Oxigénhordozó komplexek. A víz tulajdonságai, a vízkeménység, a vízlágyítás. A hidrogén-peroxid és a peroxogyökök kémiája. Az oxidok és csoportosításuk. A hidroxidok és csoportosításuk. A kén és tulajdonságai, allotrop módosulatai, olvadása, hidridje, oxidjai, oxosavai, a peroxokénsavak. A szulfidok tulajdonságai és analitikai jelentősége. A szulfátok. A szelén, a tellúr és a polónium tulajdonságai és vegyületeik. A fénymásolás. A nitrogéncsoport elemeinek általános tulajdonságai. A nitrogén tulajdonságai. A nitridek csoportosítása, hidridjei, oxidjai, oxosavai és ezek sói. A műtrágyák. A nitrogén körforgása. A foszfor tulajdonságai. A foszfor hidridjei, oxidjai, oxosavaik és ezek sói. A foszforhalogenidek tulajdonságai. A foszfor körforgása, a foszfortartalmú műtrágyák. A gyufa. Az arzén, az antimon és a bizmut tulajdonságai. Hidridjeik, oxidjaik, szulfidjaik, oxisavaik. Az –il (bizmutil stb.)-kationok képződése. A széncsoport elemeinek általános jellemzése. A szén és allotrop módosulatai (grafit, gyémánt, fullerének). Izotópjai és alkalmazásaik. Az ásványi és mesterséges szenek. A szénhidrogének, a szén halogénvegyületei, a freonok, szulfidja, oxidjai, a szénsav. A szilícium és vegyületei. A szilikátok, a zeolitok, az ioncserélés folyamata. A kvarc. A szilánok és a halogenidek. A kovasav. Üvegképződés. Az építőanyag-ipar. A számítógép működése. A germánium, az ón és az ólom tulajdonságai és vegyületeik. Az akkumulátor működése. A bór és vegyületei, oxidok, savak, boránok, elektronhiányos vegyületek stb. Az alumínium tulajdonságai. Vegyületei. A timsók. A gallium az indium és a tallium kémiája. Az előadásban mindenütt kiemeljük az illető elem és vegyületei előfordulását, előállítását és felhasználását is. Ajánlott irodalom: 1. Greenwood-Earnshow: Az elemek kémiája. Nemzeti Tankönyvkiadó 1999. 2. Csányi László-Császár-József: A szervetlen kémia alapjai. 2. Kiadás, JATEPress, Szeged, 1997. 3. Lengyel Béla-Proszt János-Szarvas Pál: Általános és szervetlen kémia. 5. Kiadás, Tankönykiadó.
|
| K022 Nemfémes elemek kémiája gyakorlat TTK Gyakorlat Kötelező 1 óra / 1kredit A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú) Javasolt felvétele: a képzés 2. félévében. Különösen javasolt a(z) 2. félévtőla(z) 4. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben. Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár
Sikeres zárthelyi dolgozatok (min. átlag: 2,00.) Tematika: A gyakorlat célja a szervetlen kémiai anyagismeret megszerzése a nemfémes elemek körében: A gyakorlat heti 1 szemináriumi jellegű óra keretében, közvetlenül a K023 Nemfémes elemek kémiája laboratórium aktuális feladatainak elvégzése után kerül megtartásra. A gyakorlat célja a laboratórium elvégzésekor tapasztalt fizikai és kémiai sajátságok értelmezése. Ennek során különös figyelmet fordítunk: (i) az elméleti előadásokon tárgyalt összefüggések, törvényszerűségek gyakorlati alkalmazására (ii) az egyes vegyületcsoportok sajátságainak összehasonlító tárgyalására (iii) a szervetlen kémia elsajátításához nélkülözhetetlen alapfogalmak ill. kiegészítő ismeretek (pl. szervetlen kémiai reakciók felírásának) készségszintre fejlesztésére. A gyakorlat részletes tematikája megegyezik a kapcsolódó K023 Nemfémes elemek kémiája laboratórium-nál leírtakkal. Az elsajátított anyag számonkérése 2-3 db. 45 perces dolgozat formájában történik. Ajánlott irodalom: 1. Gajda Tamás-Gyurcsik Béla: Szervetlen kémiai kísérletek, JATEPress, 2003. 2. Greenwood-Earnshow: Az elemek kémiája. Nemzeti Tankönyvkiadó 1999.
|
| K023 Nemfémes elemek kémiája laboratórium TTK Laboratóriumi gyakorlat Kötelező 3 óra / 2kredit A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú) Javasolt felvétele: a képzés 2. félévében. Különösen javasolt a(z) 2. félévtőla(z) 4. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben. Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár
Sikeres zárthelyi dolgozatok ill. kísérleti munka (min. átlag: 2,00.) Tematika: A gyakorlat célja a szervetlen kémiai anyagismeret megszerzése a nemfémes elemek körében: A hidrogén előállítása, fizikai (diffúzió, hővezetőképesség) és kémiai sajátságai ('H' és H2 redukáló tulajdonsága, durranógáz-reakció) és vegyületei (hidridek). Halogéncsoport: A halogének előállítása, fizikai és kémiai sajátságai (reakciók hidrogénnel, vízzel, fémekkel, redoxireakciók). Interhalogének. A halogének biner vegyületei (hidrogén-halogenidek előállítása, a halogenidek redoxi- csapadék- ill. komplexképző reakciói). A halogének oxidjai, oxosavai és azok sói (hipohalogenitek, halogenátok, perhalogenátok). Oxigéncsoport: Az oxigén és ózon előállítása és reakciói. A peroxidok (redoxi-, sav-bázis ill. komplexképző reakciók). Az oxidok (a víz mint ligandum, vizes oldatok pH-ja, reakciók vízzel). A kén (allotrop módosulatok, reakció fémekkel és klórral). A kén biner vegyületei (hidrogén-szulfid előállítása, égése, reakciója fémionokkal, redoxireakciói, poliszulfidok; kén-dioxid és reakciói). A kén oxosavai és azok sói (kénessav, kénsav, tiokénsav, peroxo-mono-, és dikénsav; redoxi-, csapadékos- és komplexképző reakciók). A szelén és vegyületei (allotrop módosulatok, a szelenitek és szelenátok kémiai sajátságai). Nitrogéncsoport: A nitrogén előállítása, biner vegyületei (ammónia előállítása, cseppfolyósítása, ammóniaoldat reakciója fémionokkal; nitrogén oxidok (N2O, NO, N2O3 és NO2) előállítása és tulajdonságai). A salétromossav, salétromsav és sóik redoxi- és komplexképző sajátságai. A foszfor (allotrop módosulatok, Mitscherlich-próba). A foszfor oxidjai (előállítás, P4O10 reakciója vízzel). A foszfor oxosavai és azok sói. (foszforsav, foszforsavak redoxi-, csapadék- és komplexképző reakciói, foszfortartalmú heteropolimetallátok). Az arzén, antimon, bizmut (arzén előállítása, az elemek oldódása savakban). Az MIII ill. MV oxidációs állapotok vizes oldatokban, az M2O3 oxidok, az MIII- és MV-vegyületek reakciója lúgokkal, kénhidrogénnel, egyéb csapadék- ill. komplexképződési reakciói. Széncsoport: A szén fizikai és kémiai sajátságai (adszorpció, redukáló képesség), biner vegyületei (CO és CO2 előállítása és tulajdonságai, a szárazjég). A pszeudohalogének (sav-bázis jelleg, csapadék ill. komplexképződés, redoxireakciók). A szilícium előállítása. SiO2 oldhatósága és hőtágulása, a szilikátok kémiai sajátságai. A gyakorlatok elején 15 perces dolgozat formájában történik a gyakorlatra való felkészültség számonkérése. A félév során 4 alkalommal ismeretlen iontartalmú oldatok azonosítására, ill. 2 db. kisebb szerelési munkát is igénylő preparatív feladat egyéni elvégzésére is sor kerül. Ajánlott irodalom: 1. Gajda Tamás-Gyurcsik Béla: Szervetlen kémiai kísérletek, JATEPress, 2003. 2. Barcza Lajos-Buvári Ágnes: A minőségi kémiai analízis alapjai, Medicina Könyvkiadó, 1997. 3. Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikum, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1990.
|
| K024 Fémes elemek kémiája TTK Előadás Kötelező 2 óra / 3kredit A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium Javasolt felvétele: a képzés 3. félévében. Különösen javasolt a(z) 3. félévtőla(z) 5. félévigMeghirdetése: az őszi félévben. Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg. kémiatanár
Tematika: A fémes elemekre vonatkozó anyagismereti alapok elsajátítása, az elemek és fontosabb vegyületeik előfordulásának, tulajdonságainak és gyakorlati jelentőségüknek megismerése. A fémek általános jellemzése, fizikai és kémiai tulajdonságaik. A fémek sávelmélete. A fémek előfordulása, legfontosabb ásványok, ércek. A fémek előállításának általános módjai. A fémek felhasználása: általános elvek és speciális lehetőségek. A fémes kötés, fémrácstípusok, ötvözetek. Komplex vegyületek, képződésük, stabilitásuk. A komplexképződési egyensúlyt befolyásoló tényezők. A koordinatív kötés. Koordinációs szám és térszerkezet. Izoméria a komplexek körében. A komplexek spektrális és mágneses sajátságai. A kristálytér- és a ligandumtér-elmélet alapjai. Az átmenetifémek vizes oldatainak kémiája. Átmenetifém-hidridek, -halogenidek és pszeudohalogenidek. Átmenetifém-oxidok és -hidroxidok. Hidroxo- és aminkomplexek. Átmenetifém-cianidok és -karbonilok. Klaszterek. Az átmenetifémek általános jellemzése. Az alkálifémek általános és részletes jellemzése. Az alkálifémek legfontosabb vegyületei. Rosszul oldódó alkálifém-vegyületek. Az alkáliföldfémek általános és részletes jellemzése. A legfontosabb alkáliföldfém-vegyületek. Az alkálifémek és -földfémek lángfestése. A titán, a cirkónium, a hafnium és vegyületeik. A vanádium, a nióbium, a tantál és vegyületeik. A króm, a molibdén, a volfrám és vegyületeik. Izopolisavak és heteropolisavak, és analitikai jelentőségük. A mangán, a technécium, a rénium és vegyületeik. A vas és vegyületei. A kobalt, a nikkel és vegyületeik. A platinafémek és vegyületeik. A réz, az ezüst, az arany és vegyületeik. A cink, a kadmium, a higany és vegyületeik. A lantanoidák és vegyületeik. Az aktinoidák és vegyületeik. A transzaktinoidák. Az atomenergia hasznosítása. Az elemorganikus vegyületek legismertebb képviselői, a fémionok biológiai hatásai. Ajánlott irodalom: 1. Greenwood-Earnshow: Chemistry of the Elements, Second Edition, Butterworth-Heinemann, Oxford, 1997. Magyar fordítása: Az elemek kémiája, Nemzeti Tankönykiadó, 1999. 2. Csányi László-Császár József: A szervetlen kémia alapjai, 2. kiadás, JATE Press, Szeged, 1997. 3. Shriver-Atkins-Langford: Inorganic Chemsitry, Second Edition, Oxford University Press, Oxford, 1994. 4. Lengyel Béla-Proszt János-Szarvas Pál: Általános és szervetlen kémia, 5. kiadás, Tankönyvkiadó.
|
| K025 Fémes elemek kémiája gyakorlat TTK Gyakorlat Kötelező 1 óra / 1kredit A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú) Javasolt felvétele: a képzés 3. félévében. Különösen javasolt a(z) 3. félévtőla(z) 5. félévigMeghirdetése: az őszi félévben. Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg. kémiatanár
Tematika: A gyakorlat heti 1 szemináriumi jellegű óra keretében, közvetlenül a K026 Fémes elemek kémiája laboratórium aktuális feladatainak elvégzése után kerül megtartásra. A gyakorlat célja a laboratórium elvégzésekor tapasztalt fizikai és kémiai sajátságok értelmezése. Ennek során különös figyelmet fordítunk: (i) az elméleti előadásokon tárgyalt összefüggések, törvényszerűségek gyakorlati alkalmazására (ii) az egyes vegyületcsoportok sajátságainak összehasonlító tárgyalására (iii) a szervetlen kémia elsajátításához nélkülözhetetlen alapfogalmak ill. kiegészítő ismeretek (pl. szervetlen kémiai reakciók felírásának) készségszintre fejlesztésére. A gyakorlat részletes tematikája megegyezik a kapcsolódó K026 Fémes elemek kémiája laboratórium-nál leírtakkal. Az elsajátított anyag számonkérése 2 db. 45 perces dolgozat formájában történik. Ajánlott irodalom: 1. Gajda Tamás-Gyurcsik Béla: Szervetlen kémiai kísérletek, JATEPress, 2003. 2. Greenwood-Earnshow: Az elemek kémiája. Nemzeti Tankönyvkiadó 1999.
|
| K026 Fémes elemek kémiája laboratórium TTK Laboratóriumi gyakorlat Kötelező 2 óra / 2kredit A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú) Javasolt felvétele: a képzés 3. félévében.Meghirdetése: az őszi félévben. Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg. kémiatanár kötelező
Tematika: A gyakorlat célja a szervetlen kémiai anyagismeret megszerzése a fémes elemek körében: A széncsoport fémes elemei: Az ón és az ólom (az elemek előállítása és tulajdonságai). Az ón- ill. ólom-vegyületek kémiai sajátságai. Ólom(II)-klorid előállítása. A bórcsoport: Az elemek tulajdonságai. Az alumínium és bór vegyületeinek előállítása és tulajdonságai. Bórsav előállítása. Alkáli- és alkáliföldfémek: Az elemek tulajdonságai (lángfestés, redukáló sajátság, égés, amalgámok). Alkáli- és alkáliföldfém-vegyületek előállítása és tulajdonságai (nátrium-karbonát előállítása Solvay szerint, az alkáliföldfém-karbonátok hőbontása, a habarcs kötése, a klórmész. Az alkáli- és alkáliföldfémek csapadék- és komplexképződési reakciói. A d-mező fémei: Az átmentifémek általános tulajdonságainak áttekintése. Az elemek előállítása (redukció szénnel, hidrogénnel, cementálás) és tulajdonságaik (átmenetifémek reakciója oxigénnel, átmenetifémek oldódása savakban ill. lúgokban). Példák az átmenetifémek vegyértékváltó tulajdonságára, az egyes oxidációs állapotok megjelenési formái vizes oldatokban. Az átmentifémionok hidrolízise, ill. reakciói nátrium-hidroxiddal és ammónia vizes oldatával. Az átmenetifémek szulfidjai. Peroxidok, peroxokomplexek. Az átmenetifémek (pszeudo-) halogenidvegyületei (F–, Cl–, I–, CN–, SCN–). Redoxireakciók jodid- ill. cianidionokkal: az alacsonyabb oxidációs állapot stabilizálása. Az átmenetifémek legmagasabb oxidációs állapotainak (V(V), Cr(VI), Mo(VI), W(VI), Mn(VI), Mn(VII)) oxovegyületei. Az oxidok előállítása és tulajdonságai, az oxoanionjaik előállítása. (Kálium-manganát(VI) előállítása.) Izo- és heteropolimetallátok. A (poli)oxoanionok redoxi- és csapadékos reakciói. Az átmenetifémionok egyéb reakciói (Fe(II)- ill. Fe(III)ionok reakciói (acetáttal, a berlini- ill. Turnbull-kék csapadék), a buirett-próba, cukrok ill. aldehidek kimutatása: a Fehling-reakció és az ezüsttükör-próba, az Ag(I)-komplexek stabilitásának összehasonlítása, az ezüst-halogenidek fényérzékenysége, szerves reagensek alkalmazása átmenetifémionok kimutatására (2,2'-bipiridil, dimetil-glioxim, ditizon). A gyakorlatok elején 15 perces dolgozat formájában történik a gyakorlatra való felkészültség számonkérése. A félév során 3 alkalommal ismeretlen iontartalmú oldatok azonosítására, ill. 2 db. kisebb szerelési munkát is igénylő preparatív feladat egyéni elvégzésére is sor kerül. Ajánlott irodalom: 1. Gajda Tamás-Gyurcsik Béla: Szervetlen kémiai kísérletek, JATEPress, 2003. 2. Barcza Lajos-Buvári Ágnes: A minőségi kémiai analízis alapjai, Medicina Könyvkiadó, 1997. 3. Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikum, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1990.
|
|
K040 Analitikai kémia Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Dombi András Dr. Teljesítendő:min. 9 kredit | K041 Analitikai kémia TTK Előadás Kötelező 2 óra / 3kredit A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium Javasolt felvétele: a képzés 3. félévében. Különösen javasolt a(z) 3. félévtőla(z) 5. félévigMeghirdetése: az őszi félévben. Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg. kémiatanár
Tematika Az analitikai kémiai módszerek helye a kémiában. Oldategyensúlyi rendszerek általános kezelése és kvantitatív leírása. Sav-bázis, komplexképződési, csapadékképződési és redoxiegyensúlyok alkalmazása az analitikai kémiában, döntően a mennyiségi elemzésben. Titrimetriás módszerek. A titrálási görbék: számításuk és az alakjukat befolyásoló tényezők. A térfogatos analízis mérőoldatai és végpontjelzési módszerei. A neutralizációs analízis módszerei és gyakorlati alkalmazások: erős és gyenge savak és bázisok meghatározása, sav-bázis titrálások kémiai előkészítő reakcióval. Titrálások nemvizes oldatokban. Komplexometria. A komplexek stabilitásáról, látszólagos stabilitási állandók és alkalmazásuk. A komplexometriás titrálások (közvetlen, visszaméréses és közvetett módszerek), a módszer szelektivitása. A csapadékos titrálás. Argentometria. Oxidimetriás módszerek: a permanganometria, a kromatometria, a cerimetria, a bromatometria és a jodometria elvi alapjai valamint a velük megoldható analitikai feladatok. Reduktometriás titrálások. Az analízis kinetikus módszerei. A legfontosabb analitikai célú klasszikus elválasztási módszerek: fázisátalakulással és új fázis képződésével járó eljárások (csapadékok leválasztása, gázfejlődésen alapuló eljárások, zónaolvasztás), extrakciós módszerek. Tömeg szerinti elemzés. A kromatográfiás elválasztás általános jellemzése, alapfogalmak, kromatogramok értelmezése, minőségi és mennyiségi elemzés. A gyakorlati megvalósítások lehetőségei. Gáz- és folyadékkromatográfia alapjai. Síkkromatográfiás módszerek. Az analízis előkészítő műveletei: mintavétel, a minta oldása, oldhatatlan minták feltárása, mineralizálás.
Ajánlott irodalom 1. Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai: kémiai és műszeres elemzés, 2. Semmelweis Kiadó, 1999 vagy ALLITER, 2002. 3. Pokol György–Sztatisz Janisz: Analitikai kémia I. Műegyetemi Kiadó, 1999.
|
| K042 Analitikai kémia laboratórium TTK Laboratóriumi gyakorlat Kötelező 4 óra / 3kredit A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú) Javasolt felvétele: a képzés 3. félévében. Különösen javasolt a(z) 3. félévtőla(z) 5. félévigMeghirdetése: az őszi félévben. Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg.kémiatanár
Tematika Térfogatos analízis: a mérőoldatok készítése és hatóértékük megállapítása minden esetben a hallgató egyéni feladata. Argentometria: ezüst-nitrát-mérőoldat készítése és pontos koncentrációjának megállapítása kálium-klorid-mérőoldat segítségével Fajans-féle végpontjelzést alkalmazva, kloridion Mohr-szerinti meghatározása. Neutralizációs titrálások: sósav- és lúgmérőoldat készítése és pontos koncentrációjuk megállapítása. Meghatározások: borkősav, nátrium-tioszulfát és kénsav-bórsav egymás mellett. Komplexometria: EDTA-mérőoldat pontos koncentrációjának megállapítása ólom-nitrát-mérőoldat segítségével, réz(II)ion mérése, kalcium- és magnéziumion meghatározása egymás mellett. Permanganometria: a mérőoldat pontos koncentrációjának meghatározása nátrium-oxalát bemérésével, hidrogé-peroxid és vas(III)meghatározása (Zimmermann-Reinhardt szerint). Bromatometria: kálium-bromát-mérőoldat készítése, arzén(III) meghatározása Győry szerint, azofen meghatározása. Jodometria: tioszulfát-mérőoldat pontos koncentrációjának meghatározása a kálium-bromát-mérőoldat alkalmazásával, fenolmeghatározás Koppeschaar-módszerrel, réz(II)ion mérése és a tiocianátion meghatározása Schulek-féle módszerrel. Tömeg szerinti analízis: szulfátion meghatározása bárium-szulfátként, kalciumion meghatározása kalcium-oxalát-monohidrátként Winkler-módszerrel. A félév során az elvégzett gyakorlatokhoz tartozó elméleti tudnivalókból és a témához kapcsolódó analitikai számításokból két 40 perces dolgozatot írnak.
Ajánlott irodalom 1. Csikkelné, Dombi A., Jáky K., Nemesné: Mennyiségi analitikai kémiai gyakorlat, 2. JATEPress, Szeged, 1995.
|
| K043 Műszeres analitika TTK Előadás Kötelező 4 óra / 3kredit A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében. Különösen javasolt a(z) 4. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben. Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg kémiatanár
Tematika Jelképzés - jelfeldolgozás Kalibrálás. Analitikai teljesítőképesség, érzékenység, jel–zaj viszony, Fourier- transzformáció. Szelektivitás. Hiba, hibaszámítás alapjai. Elektrokémiai analízis Potenciometria: Nernst-egyenlet. Oldatcsatlakozás diffúziós potenciál. Potenciometriás elektródok Az elektródok szelektivitása. Direkt potenciometria. Potenciometriás titrálás. A végpont grafikus és numerikus kiértékelése. Voltammetria: Egyen és váltóáramú polarográfia. Polarográfiás lépcsők elemzése, elektródpotenciál-polarográfiás áram kapcsolata. Zavaró áramfajták Voltammetriás analitikai meghatározások.. Amperometriás titrálások. Amperometria. Biamperometria. Coulombmetria alapelvek. Amperosztatikus és potenciosztatikus mérések. Direkt coulombmetria, teljesítőképessége, szelektivitása. Coulombmetriás titrálás. Reagenstermelés. Vezetőképesség mérésen alapuló módszerek. Konduktometriás titrálás. Oszcillometria. Dielektrometria. Spektrokémiai analízis Atom- és molekulaszinképek. A fényelnyelés törvényszerűségei. Abszorpciós, emissziós és reflexiós módszerek. Molekulaspektroszkópia. Infravörösspektrometria. Szerkezetvizsgálat - minőségi elemzés. Mennyiségi meghatározások. Raman-spektroszkópia. Elektrongerjesztési molekula spektrofotometria. Kötő, lazító, nemkötő elektronpályák. Kromoforok. Auxokromhatás. Molekulák fényabszorpciója. Relaxációs mechanizmusok. Fluoreszcencia. Foszforeszcencia. Koncentrációmérés. Lambert-Beer-törvény és korlátai. Többkomponensű rendszerek fényelnyelése. Spektrofotometriás koncentrációmérés. Emissziós koncentrációmérés, fluorimetriásanalízis. Atomspektroszkópia Atomizálás, gerjesztés, ionizáció. Emissziós módszerek. Optikai emissziós színképelemzés. Lángfotometria. ICP-spektroszkópia. Atomabszorpciós eljárás. Mágneses módszerek Mágneses magrezonancia spektroszkópia (NMR). A kémiai eltolódás, spin-spin csatolás. Többszörös rezonancia-módszerek. Paramágneses anyagok NMR-sajátságai, shift-reagensek. Kvalitatív és kvantitatív analitikai alkalmazások. Elektronspinrezonancia-spektroszkópia. ESR-paraméterek. Az ESR-spektrumok szerkezete, finom szerkezete. A módszer analitikai kémiai alkalmazásai. Tömegspektrometria. A tömegspektrométer felépítése: ionforrások, analizátorok. Minőségi analitikai információk: molekulatömeg meghatározások, fragmentáció és molekulaszerkezet. Mennyiségi analízis. Egyéb módszerek Termoanalitika. Termogravimetria (TG és DTG). Entalpimetria. (DTA). Kombinált termoanalitikai módszerek. Differenciál Scanning kalorimetia (DSC). Termometriás titrálás. Radioanalitika. Radiokémiai bomlás. Aktivációs elemzés. Izotóphigításos módszer. Radiometriás titrálás. Folyamatos és automatikus analízis Mérési elvek. Szabályozástechnikai módszerek. Kombinált módszerek. Alkalmazások.
Ajánlott irodalom 1. Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai: Kémiai és műszeres elemzés, Semmelweis Kiadó, Budapest, 1999 vagy ALLITER, Budapest 2002 2. Willard, H.H., Merritt, L.L.Jr.,Dean, J.A., Settle, F.A.Jr. Instumental Methods of Analysis 3. Wadsworth Publishing Company, Belmont, California, 1988
|
|
K045 Műszeres analitikai laboratórium Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Galbács Gábor Dr. Teljesítendő:min. 3 kredit | K045 Műszeres analitikai laboratórium TTK Laboratóriumi gyakorlat Kötelező 4 óra / 3kredit A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú) Javasolt felvétele: a képzés 5. félévében. Különösen javasolt a(z) 5. félévtőla(z) 7. félévigMeghirdetése: az őszi félévben. Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész, klinikai kémikus
Tematika 10 egyéni feladat elvégzése kötelező. Ezek kivitelezése számítógépes adatgyűjtés illetve részben automatikus berendezések alkalmazásával történik. Elektroanalitikai módszerek alkalmazása szervetlen összetevők mérésére: coulombmetria, biamperometria, potenciometria. Feladatok az lángatomabszorpciós spektrometria és fluoreszcencia spektrometria tárgyköréből. Gázkromatográfiás és nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiás módszerek alkalmazása homológ vegyületek mennyiségi és minőségi meghatározása céljából. Csoportosan végzett vagy bemutató jellegű feladatok: induktív csatolású plazma optikai emissziós spektrometria, ionkromatográfia, pásztázó ultraibolya/látható spektrofotometria.
Ajánlott irodalom 1. Galbács G., Sipos P., Galbács Z.,: Műszeres analitikai gyakorlatok, JATEPress, Szeged 2003.
|
|
K049 Analitikai kémia szigorlat Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Kiss Tamás Dr. Teljesítendő:min. 2 kredit | K049 Analitikai kémia szigorlat TTK Szigorlat (önálló vizsga) Kötelező 0 óra / 2kredit A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Szigorlat Javasolt felvétele: a képzés 6. félévében.Meghirdetése: mindkét félévben. Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész, klinikai kémikus (kötelező)
Tematika Oldategyensúlyi reakciók és mennyiségi analitikai alkalmazásuk. Oldategyensúlyi rendszerek általános kezelése és kvantitatív leírása. Sav-bázis, komplexképződési, csapadékképződési és redoxiegyensúlyok alkalmazása az analitikai kémiában, döntően a mennyiségi elemzésben. Titrimetriás módszerek. A titrálási görbék és számításuk, az alakjukat befolyásoló tényezők. Végpontjelzési módszerek. Gyakorlati alkalmazások: erős és gyenge savak és bázisok meghatározása, sav-bázis titrálások kémiai előkészítő reakcióval. Komplexometriás titrálások. Argentometria. Oxidimetriás módszerek: permanganometria, kromatometria, cerimetria, bromatometria, jodometria. Reduktometriás titrálások. Az analízis kinetikus módszerei. A legfontosabb analitikai célú klasszikus elválasztási módszerek: fázisátalakulással és új fázis képződésével járó eljárások (tömeg szerinti elemzés, gázfejlődésen alapuló eljárások, zónaolvasztás), extrakciós módszerek. A kromatográfiás elválasztások elvi alapjai és gyakorlati megvalósításuk lehetőségei. Az analízis előkészítő műveletei. Műszeres elemzés. Jelképzés-elfeldolgozás, kalibrálás. Elektrokémiai módszerek: Potenciometria (Nernst-egyenlet, diffúziós potenciál, elektródok működési mechanizmusa, elektroncsere- és ioncsere-egyensúlyon alapuló elektródok, molekula-szelektív-elektródok, az elektródok szelektivitása, Nikolsky-egyenlet. Direkt potenciometria és potenciometriás titrálások. Voltammetria (Egyenáramú polarográfia, Ilkovic -egyenlet, polarográfiás lépcsők, zavaró áramfajták, szerves molekulák polarográfiája, fémkomplex-képződés polarográfiás vizsgálata. Váltóáramú polarográfia, Tast-polarográfia, Impulzuspolarográfia, Ciklikus voltammetria. Amperometriás végpontjelzések). Coulombmetria (amperosztatikus és potenciosztatikus mérések. Direkt coulombmetria, coulombmetriás titrálás). Egyéb elektrolízisen alapuló analitikai módszerek (elektrogravimetria, elektrográfia, dúsítás elektrolízissel). Vezetőképesség-mérésen alapuló módszerek (egyenáramú és váltóáramú konduktometria, oszcillometria. dielektrometria. Spektrokémiai analízis (a fényelnyelés törvényszerűségei, abszorpciós, emissziós és reflexiós módszerek). Molekulaspektroszkópia (infravörös- és Raman-spektrometria, minőségi és menyiségi elemzés, rezonancia Raman-spektroszkópia). Spektrofotometria (az elektronok gerjesztésének és a molekularezgések gerjesztésének kapcsolata, relaxációs mechanizmusok, fluoreszcencia. Foszforeszcencia. a Lambert-Beer-törvény és korlátai. emissziós koncentrációmérés, fluorimetriás analízis). Atomspektroszkópia (optikai emissziós színképelemzés, lángfotometria, ICP-spektroszkópia., atomabszorpciós eljárás). Optikai forgatóképesség (ORD) és cirkuláris dikroizmus (CD) mérések. Az analízis termikus módszerei (TG-, DTG-, DTA-görbék, Differenciál Scanning kalorimetia (DSC), termometriás titrálás). Radioanalitika (aktivációs elemzés, izotóphigításos módszer, radiometriás titrálás). Mágneses rezonanciamódszerek (NMR- és ESR- spektroszkópia). Tömegspektrometria (MS). Kombinált műszeres analitikai eljárások. A megfelelő kromatográfiás módszer kiválasztásának szempontjai. A gáz- és folyadékkromatográfia alapjai és alkalmazási területei.
Ajánlott irodalom 1. Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai: kémiai és műszeres elemzés, Semmelweis Kiadó, 1999 vagy ALLITER, Budapest 2002 2. Pokol György: Analitikai kémia I. BME Kiadó, 1999.
|
|
K121 Bioszervetlen kémia Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Kiss Tamás Dr. Teljesítendő:min. 3 kredit | K121 Bioszervetlen kémia TTK Előadás Kötelező 2 óra / 3kredit A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium Javasolt felvétele: a képzés 6. félévében. Különösen javasolt a(z) 6. félévtőla(z) 8. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben. Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész (KV), klinikai kémikus
Tematika A tantárgy az élő szervezetekben lejátszódó fémion-biomolekula kölcsönhatások biokémiáját, biológiai, fiziológiai szerepét tárgyalja áttekintően, döntően az egyes fémioncsoportokat sorbavevő leíró jelleggel. A létfontosságú elemek és biokémiai evolúciójuk. Koordinációs kémiai alapok és bioszervetlen kémiai vonatkozásaik. Fémion-biomolekula kölcsönhatások jellemzése. Szerkezetvizsgáló módszerek a bioszervetlen kémiában. Az alkáli- és alkáliföldfémek bioszervetlen kémiája. Az alumínium, a szilícium, a szelén és a vanádium bioszervetlen kémiája. Kismolekulák aktiválása, az O2 bioszervetlen kémiája. Vastartalmú enzimek és metalloproteinek. A vas anyagcseréje. A réz bioszervetlen kémiája. A réz anyagcseréje. A cink biokémiája és anyagcseréje. Egyéb nyomelemek (Co, Mn, V, Ni, Cr, Mo) szerepe az élő szervezetben. Toxikus fémionok (Cd, Hg) az élő szervezetekben és azok detoxifikálása. Ligandumok és fémkomplexek a gyógyászatban, kelátterápia.
Ajánlott irodalom 1. Kőrös Endre: Bioszervetlen kémia (Gondolat, 1980) 2. Gergely Pál-Erdődi Ferenc-Vereb György: Általános és bioszervetlen kémia (Semmelweis, 1992) 3. J.J.R. Frausto da Silva, R.J.P. Williams: The Biological Chemistry of the Elements (Clarendon Press, 1993) 4. W. Kaim, B. Schwederski: Bioinorganic Chemistry: Inorganic Elements in the Chemistry of Life, (Wiley, Wiley, Chichester, 1994) 5. J.A. Cowan: Inorganic Biochemistry, An Introduction (VCH, New Ytork, 1993)
|
|
K141 Kromatográfia Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Péter Antal Dr. Teljesítendő:min. 4 kredit | K141 Korszerű kromatográfiás módszerek TTK Előadás Kötelező 2 óra / 3kredit A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium Javasolt felvétele: a képzés 7. félévében. Különösen javasolt a(z) 7. félévtőla(z) 9. félévigMeghirdetése: az őszi félévben. Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész (KV), klinikai kémikus (K)
Tematika A kromatográfiás módszerek helye az analitikában, a kromatográfia felosztása, története. Gázkromatográfia. Retenció a gázkromatográfiában. Sávszélesedés. Felbontást befolyásoló tényezők. Gázkromatográfiás készülék. Detektorok. Kolonnák. Hordozók. Megosztófolyadékok. Gáz–szilárd és gáz–folyadék kromatográfia. Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia. Retenció a folyadék kromatográfiában, sávszélesedés, felbontás. A folyadékkromatográf felépítése. Szivattyúk. Detektorok. Normál és fordított fázisú folyadékkromatográfia. Állófázis. Mozgófázis. Oldószerek erősségének és polaritásának jellemzése. Gradienselúció. Szuperkritikus folyadékkromatográfia elmélete és gyakorlata. Ionkromatográfia. Direkt és elnyomásos technikák. Gélkromatográfia. Gélek keletkezése és szerkezete. A géloszlopok felbontóképessége, szelektivitása. A gélkromatográfia módszerei. Kapilláriselektroforézis. Kapilláriszóna-elektroforézis. Micelláris elektrokinetikus kromatográfia. Kapilláris gél-elektroforézis. Kapilláris izoelektromos fókuszálás. Síkkromatográfiás módszerek: vékonyréteg, nagynyomású vékonyréteg kromatográfia. A kromatogramok minőségi és mennyiségi értékelése. Mintaelőkészítés a kolonna előtti és utáni származékképzési módszerek. Kisérleti körülmények tervezése. Módszervalidálás. Kapcsolt technikák: kromatográfhoz csatolt spektrométerek (tömeg-, infravörös, mágneses rezonancia).
Ajánlott irodalom 1. Balla József: A gázkromatográfia analitikai alkalmazásai, Abigél Bt. Kiadó, Budapest, 1997. 2. L.R. Snyder, J.J. Kirkland: Bevezetés az intenzív folyadékkromatográfiába, Műszaki Kiadó, 1979. 3. V.R. Meyer: Practical High Performance Liquid Chromatography, John Wiley and Sons Ltd. England,1994.
|
| K142 Kromatográfia laboratórium TTK Laboratóriumi gyakorlat Kötelező 2 óra / 1kredit A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú) Javasolt felvétele: a képzés 7. félévében. Különösen javasolt a(z) 7. félévtőla(z) 9. félévigMeghirdetése: az őszi félévben. Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész (KV), klinikai kémikus (K)
Tematika Aminosavak vékonyréteg-kromatográfiás elválasztása és denzitometriás mennyiségi értékelése. Levegőminta aromás szennyezőinek gázkromatográfiás meghatározása. Vízminta növényvédőszer maradékának folyadékkromatográfiás meghatározása. Mintaelőkészítés. Talajminta növényvédőszer maradékának folyadékkromatográfiás meghatározása. Mintaelőkészítés. Kávé, tea, Coca-Cola koffein, teofillin és teobromin tartalmának meghatározása folyadékkromatográfiásan. Szervetlen és szerves anionok ionkromatográfiás mérése. Aminosav enantiomerek királis elválasztása kolonnaelőtti származékképzési módszerrel. Tríciált vegyületek radiokromatográfiás mérése.
Ajánlott irodalom 1. Kromatográfiás gyakorlatok (leírás gyűjtemény)
|
|
|