A Tantervi követelmények fogalmairól itt olvashatsz

Jelmagyarázat:MK - mérföldkő;TT - tantárgy;Kötelező - megnevezés vastagon szedve;Kötelezően választható - megnevezés normál módon szedve;Szabadon választható - megnevezés dőlten szedve;Szakirányon kötelező mérföldkő - megnevezés dőlt vastagon szedve;++: ismételten felvehető;<< - kurzusfelvétel előfeltétele;~~ - párhuzamosan felveendő;@@ - vizsga előfeltétele;0,1,... - ajánlott félév(ek) és kredit

Szegedi Tudományegyetem,BTK-BMI Budapest Média Intézet,Médiatudományi Tanszék,Főiskolai szintű alapképzés,2006.01.06 14:12:29

Komm./főisk.keresztf._L (KO04_L)

Oklevél:Kommunikációs szakember,Levelező tagozat,0 kredit, 6 félév,nem tanárképes, nem párosítható
MKTTTantárgyelem0123456
KOMMA Alapozó képzés; Teljesítendő:min. 30k (plussz 4k elfogadott)
KOMMA01 Szociálpszichológia;teljesítendő min. 4k
KOMMA011 Szociálpszichológia előadás,BTK-BMI Előadás őszi févben, 1 óra,koll
2




KOMMA012 Szociálpszichológia szeminárium,BTK-BMI Szeminárium tavaszi févben, 1 óra,gyj ++; <<KOMMA011

2



KOMMA02 Szociológia;teljesítendő min. 4k
KOMMA021 Szociológia I.,BTK-BMI Előadás őszi févben, 1 óra,koll ++
2




KOMMA022 Szociológia II.,BTK-BMI Előadás tavaszi févben, 1 óra,koll ++; <<KOMMA021

2



KOMMA03 Bevezetés az általános nyelvészetbe;teljesítendő min. 3k
KOMMA031 Bevezetés az általános nyelvészetbe,BTK-BMI Előadás őszi févben, 2 óra,koll ++
3




KOMMA04 Bevezetés a szemiotikába;teljesítendő min. 4k
KOMMA041 Bevezetés a szemiotikába előadás,BTK-BMI Előadás tavaszi févben, 1 óra,koll ++

2



KOMMA042 Bevezetés a szemiotikába szeminárium,BTK-BMI Szeminárium tavaszi févben, 1 óra,gyj ++

2



KOMMA05 Bevezetés a kulturális antropológiába;teljesítendő min. 2k
KOMMA051 Bevezetés a kulturális antropológiába,BTK-BMI Előadás őszi févben, 1 óra,koll ++
2




KOMMA06 Bevezetés a tömegkommunikációba;teljesítendő min. 2k
KOMMA061 Bevezetés a tömegkommunikációba I.,BTK-BMI Előadás őszi févben, 1 óra,m3 ++
1




KOMMA062 Bevezetés a tömegkommunikációba II.,BTK-BMI Előadás tavaszi févben, 1 óra,koll ++; <<KOMMA061

1



KOMMA07 Számítástechnikai alapismeretek;teljesítendő min. 4k
KOMMA071 Számítástechnikai alapismeretek,BTK-BMI Előadás őszi févben, 1 óra,m2 ++;~~KOMMA072
1




KOMMA072 A számítástechnikai alapismeretek gyakoralata I.,BTK-BMI Gyakorlat őszi févben, 1 óra,gyj ++;~~KOMMA071

1



KOMMA073 A számítástechnikai alapismeretek gyakorlata II.,BTK-BMI Gyakorlat tavaszi févben, 2 óra,gyj ++; <<KOMMA071; <<KOMMA072

2



KOMMA08 Internetes alapismeretek;teljesítendő min. 1k
KOMMA081 Internetes alapismeretek,BTK-BMI Gyakorlat tavaszi févben, 2 óra,gyj ++; <<KOMMA071; <<KOMMA072

1



KOMMA09 Retorika;teljesítendő min. 2k
KOMMA091 Retorika I.,BTK-BMI Gyakorlat őszi févben, 1 óra,gyj ++
1




KOMMA092 Retorika II.,BTK-BMI Gyakorlat tavaszi févben, 1 óra,gyj ++; <<KOMMA091

1



KOMMA10 Beszédtechnika;teljesítendő min. 4k
KOMMA101 Beszédtechnika I.,BTK-BMI Gyakorlat őszi févben, 2 óra,gyj ++
2




KOMMA102 Beszédtechnika II.,BTK-BMI Gyakorlat tavaszi févben, 2 óra,gyj ++; <<KOMMA101

2



KOMMTSZ Törzs- és szakképzés; Teljesítendő:min. 50k (plussz 18k elfogadott)
KOMMTSZ01 Kommunikáció elméletek;teljesítendő min. 7k
KOMMTSZ011 Kommunikáció elméletek,BTK-BMI Előadás őszi févben, 2 óra,koll; <<KOMMA031; <<KOMMA041; <<KOMMA042


3


KOMMTSZ012 Közvetlen emberi és családi kommunikáció,BTK-BMI Előadás őszi févben, 1 óra,koll ++; <<KOMMTSZ011




2
KOMMTSZ013 Társadalmi és kultúraközi kommunikáció,BTK-BMI Szeminárium tavaszi févben, 1 óra,gyj ++; <<KOMMTSZ011





2
KOMMTSZ02 Sajtóműfaj-elmélet;teljesítendő min. 3k
KOMMTSZ021 Sajtóműfaj-elmélet I.,BTK-BMI Előadás őszi févben, 2 óra,koll ++


1


KOMMTSZ022 Sajtóműfaj-elmélet II.,BTK-BMI Előadás tavaszi févben, 2 óra,koll ++; <<KOMMTSZ021



2

KOMMTSZ03 Kutatásmódszertan;teljesítendő min. 5k
KOMMTSZ031 Statisztika és közvélemény-kutatás I.,BTK-BMI Előadás őszi févben, 1 óra,koll ++


0


KOMMTSZ032 Statisztika és közvélemény-kutatás II.,BTK-BMI Szeminárium tavaszi févben, 2 óra,gyj ++; <<KOMMTSZ031



0

KOMMTSZ033 Társadalomtudományos kutatás elmélete és gyakorlata I.,BTK-BMI Előadás őszi févben, 1 óra,koll ++


0


KOMMTSZ034 Társadalomtudományos kutatás elmélete és gyakorlata,BTK-BMI Szeminárium tavaszi févben, 2 óra,gyj ++; <<KOMMTSZ011



0

KOMMTSZ035 Terepmunka,BTK-BMI Gyakorlat tavaszi févben, 1 óra,gyj ++



0

KOMMTSZ04 Kommunikációs technikák és történetük;teljesítendő min. 4k
KOMMTSZ041 Sajtó- és médiatörténet I.,BTK-BMI Előadás őszi févben, 2 óra,koll ++


3


KOMMTSZ042 Sajtó- és médiatörténet II.,BTK-BMI Előadás tavaszi févben, 2 óra,koll ++; <<KOMMTSZ041



1

KOMMTSZ05 Írásgyakorlatok;teljesítendő min. 4k
KOMMTSZ051 Stilisztika I.,BTK-BMI Szeminárium őszi févben, 2 óra,gyj ++


0


KOMMTSZ052 Stilisztika II.,BTK-BMI Szeminárium tavaszi févben, 2 óra,gyj ++; <<KOMMTSZ051



0

KOMMTSZ053 Szépírás I.,BTK-BMI Szeminárium őszi févben, 2 óra,gyj ++


0


KOMMTSZ054 Szépírás II.,BTK-BMI Szeminárium tavaszi févben, 2 óra,gyj ++; <<KOMMTSZ053



0

KOMMTSZ06 A kommunikáció gazdaságtana;teljesítendő min. 5k
KOMMTSZ061 Médiagazdaságtan,BTK-BMI Előadás őszi févben, 2 óra,koll ++; <<KOMMTSZ011




0
KOMMTSZ062 Aktuális világgazdasági ismeretek,BTK-BMI Előadás őszi févben, 2 óra,koll ++; <<KOMMTSZ011




0
KOMMTSZ063 A világ gazdasági és politikai földrajza,BTK-BMI Előadás tavaszi févben, 1 óra,koll ++; <<KOMMTSZ011


0


KOMMTSZ07 Jogi ismeretek;teljesítendő min. 7k
KOMMTSZ071 Jogi alapismeretek I.,BTK-BMI Előadás őszi févben, 2 óra,koll ++




3
KOMMTSZ072 Jogi alapismeretek II.,BTK-BMI Előadás tavaszi févben, 2 óra,koll ++





1
KOMMTSZ073 Sajtójog,BTK-BMI Előadás őszi févben, 2 óra,koll; <<KOMMTSZ071






KOMMTSZ08 Rádiós és televíziós ismeretek;teljesítendő min. 4k
KOMMTSZ081 Rádiós ismeretek,BTK-BMI Előadás őszi févben, 2 óra,koll ++; <<KOMMTSZ041; <<KOMMTSZ042




2
KOMMTSZ082 Televíziós ismeretek,BTK-BMI Előadás tavaszi févben, 2 óra,koll; <<KOMMTSZ041; <<KOMMTSZ042





2
KOMMTSZ09 Politika és etika a kommunikációban;teljesítendő min. 2k
KOMMTSZ091 Kommunikáció és etika,BTK-BMI Szeminárium őszi févben, 1 óra,gyj ++




1
KOMMTSZ092 Kommunikáció és politika,BTK-BMI Szeminárium tavaszi févben, 1 óra,gyj





1
KOMMTSZ10 Történelem;teljesítendő min. 6k
KOMMTSZ101 Történelem I.,BTK-BMI Előadás őszi févben, 2 óra,koll ++






KOMMTSZ102 Történelem II.,BTK-BMI Előadás tavaszi févben, 2 óra,koll ++; <<KOMMTSZ101






KOMMTSZ11 Szakdolgozati konzultáció;teljesítendő
KOMMTSZ111 Szakdolgozati konzultáció,BTK-BMI Gyakorlat őszi févben, 2 óra,m2






Mérföldkövek

Mérföldkő-struktúra

KOMMA Alapozó képzés
  • A mérföldkő teljesítése kötelező
  • Kötelező tantárgyak száma 10.
  • A mérföldkő tárgyaiból legalább 30 kredit összegyüjtése
  • Max. 4 kredittel túlteljesíthető
  • A kötelező tantárgyak teljesítése
  • KOMMTSZ Törzs- és szakképzés
  • A mérföldkő teljesítése kötelező
  • Kötelező tantárgyak száma 11.
  • A mérföldkő tárgyaiból legalább 50 kredit összegyüjtése
  • Max. 18 kredittel túlteljesíthető
  • A kötelező tantárgyak teljesítése
  • Szakterületi tárgyak részletes felsorolása

    KOMMA Kommunikáció alapozó képzés modul

    KOMMA01 Szociálpszichológia
    Felelős tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    Teljesítendő: min. 4 kredit
    Leírás
    A Szociálpszichológia kurzus két részre tagolódik: az első félben a szociálpszichológia alapfogalmaival, főbb területeivel, kutatási módszereivel, a második félben a tömegkommunikáció szociálpszichológiai hatásainak néhány fontosabb kérdésével ismerkednek meg a hallgatók.
    A szociálpszichológia tárgya, rövid története, főbb területei: a szociálpszichológia helye a pszichológiai alaptudományok körében, a szociálpszichológiai kutatás történeti vázlata. Néhány fontosabb kutatási módszer: skálák, narratív módszerek, a kísérlet és a megfigyelés ismertetése.
    Az emberi fejlődés szociális alapja: a szocializáció. A szocializáció és a kultúra kapcsolata. A szocializáció szintjeinek, legfontosabb színtereinek és mechanizmusainak rövid bemutatása. Kultúra és identitás.
    A szociális megismerés: hiedelem, nézet, vélemény. A meggyőzés és a befolyásolás. A szociális tanulás fajtái, jellegzetességei. Tartós iránytűk a viselkedésben: érték, attitűd, szerep. A személypercepció jellegzetességei. Attribúció és önigazolás. Rokonszenv és ellenszenv. Sémák a személypercepcióban és a sztereotípiák.
    Társas helyzetek és alakzatok: a pár és a csoport. A csoportok vizsgálati módszerei. A kommunikáció szociálpszichológiai jellegzetességei, kommunikáció a csoportban. A személyközi viszonyok: mások hatása egyének és csoportok teljesítményére. Versengés és együttműködés. Hatalom, vezetés és hierarchia a csoportban
    A tömeg szociálpszichológiai jellegzetességei. Konformizmus és engedelmesség. Egyéniség és tömeg: tömegjelenségek, a "társas fertőzés" és a tömegnyomás. A tömegkommunikáció szociálpszichológiai jellegzetességei.
    A tömegkommunikáció különböző fajtáinak (szóbeli, képi, írott, vetített) eltérő kulturális és szociálpszichológiai hatása. A képhordozó média fajtái, rövid története. A közszolgálati és a kereskedelmi televízió működése, gazdasági és társadalmi feltételek. Néhány fontosabb funkció és műfaj (hiradó, sorozat, kvízjáték, beszélgető műsorok) szociálpszichológiai hatása. A televízió és a közönség.
    A tömegkommunikáció, mint a szocializáció intézménye. A televízió hatása a nemi, társadalmi szerepek konstrukciójára és a mindennapi életre és az egyéni identitásra. Médiaműsorok és médiaszereplők, mint modellek.
    A televízió hatása az intimitásra és az impulzuskontroll mechanizmusaira: szexualitás és agresszió a médiában.
    A "médiafogyasztás" egyéni és kulturális variációi. A médiahatás és a közönség. Kóros viselkedések, addikciók és médiahatások.
    A televízió makrostrukturális hatásai: hatása a társadalom szerkezetére: társadalmi egyenlőség, mobilitás, tekintélyviszonyok és az elektronikus média. A virtuális közösség.
    Módszer
    Szakirodalom:
    Aronson, E. - Pratkanis, A: A rábeszélőgép
    Budapest, Ab Ovo, 1992
    Csepeli György: Szociálpszichológia
    Budapest, Osiris 1997
    J. Forgas: A társas viselkedés pszichológiája
    Budapest, KJK (több kiadás)
    G. Gerbner: A média rejtett üzenete
    Budapest, Osiris, 2000
    Kósa É.-Vajda Zs.: Szemben a képernyővel
    Budapest, Eötvös, 1997
    Pataki F. A tömegek évszázada
    Budapest, Osiris, 1999
    Értékelés
    A hallgató ismerje a szociálpszichológia alapfogalmait, legyen tájékozott a legfontosabb tématerületeken. Legyen képes alkalmazni a szociálpszichológia alapismereteit a tömegkommunikációs hatások értelmezésében. Ismerje a tömegkommunikáció hatásának szociálpszichológiai interpretációit, a hatások vizsgálatának néhány főbb módszerét.
    A hallgatók kollokviumon adnak számot a két fő tématerület ismeretéről. A szociálpszichológia anyaga szigorlati anyag részét képezi.
    KOMMA011 Szociálpszichológia előadás BTK-BMI Előadás Kötelező 1 óra / 2 kredit
    A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
    Javasolt felvétele: a képzés 1. félévében. Különösen javasolt a(z) 1. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    Leírás
    A Szociálpszichológia kurzus két részre tagolódik: az első félben a szociálpszichológia alapfogalmaival, főbb területeivel, kutatási módszereivel.
    A szociálpszichológia tárgya, rövid története, főbb területei: a szociálpszichológia helye a pszichológiai alaptudományok körében, a szociálpszichológiai kutatás történeti vázlata. Néhány fontosabb kutatási módszer: skálák, narratív módszerek, a kísérlet és a megfigyelés ismertetése.
    Az emberi fejlődés szociális alapja: a szocializáció. A szocializáció és a kultúra kapcsolata. A szocializáció szintjeinek, legfontosabb színtereinek és mechanizmusainak rövid bemutatása. Kultúra és identitás.
    A szociális megismerés: hiedelem, nézet, vélemény. A meggyőzés és a befolyásolás. A szociális tanulás fajtái, jellegzetességei. Tartós iránytűk a viselkedésben: érték, attitűd, szerep. A személypercepció jellegzetességei. Attribúció és önigazolás. Rokonszenv és ellenszenv. Sémák a személypercepcióban és a sztereotípiák.
    Társas helyzetek és alakzatok: a pár és a csoport. A csoportok vizsgálati módszerei. A kommunikáció szociálpszichológiai jellegzetességei, kommunikáció a csoportban. A személyközi viszonyok: mások hatása egyének és csoportok teljesítményére. Versengés és együttműködés. Hatalom, vezetés és hierarchia a csoportban
    A tömeg szociálpszichológiai jellegzetességei. Konformizmus és engedelmesség. Egyéniség és tömeg: tömegjelenségek, a "társas fertőzés" és a tömegnyomás. A tömegkommunikáció szociálpszichológiai jellegzetességei.
    Módszer
    Szakirodalom:
    Aronson, E. - Pratkanis, A: A rábeszélőgép
    Budapest, Ab Ovo, 1992
    Csepeli György: Szociálpszichológia
    Budapest, Osiris 1997
    J. Forgas: A társas viselkedés pszichológiája
    Budapest, KJK (több kiadás)
    G. Gerbner: A média rejtett üzenete
    Budapest, Osiris, 2000
    Kósa É.-Vajda Zs.: Szemben a képernyővel
    Budapest, Eötvös, 1997
    Pataki F. A tömegek évszázada
    Budapest, Osiris, 1999
    Értékelés
    A hallgató ismerje a szociálpszichológia alapfogalmait, legyen tájékozott a legfontosabb tématerületeken. Legyen képes alkalmazni a szociálpszichológia alapismereteit a tömegkommunikációs hatások értelmezésében. Ismerje a tömegkommunikáció hatásának szociálpszichológiai interpretációit, a hatások vizsgálatának néhány főbb módszerét.
    A hallgatók kollokviumon adnak számot a tématerület ismeretéről.
    KOMMA012 Szociálpszichológia szeminárium BTK-BMI Szeminárium Kötelező 1 óra / 2 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
    Javasolt felvétele: a képzés 2. félévében. Különösen javasolt a(z) 2. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    Leírás
    A tömegkommunikáció különböző fajtáinak (szóbeli, képi, írott, vetített) eltérő kulturális és szociálpszichológiai hatása. A képhordozó média fajtái, rövid története.
    A közszolgálati és a kereskedelmi televízió működése, gazdasági és társadalmi feltételek. Néhány fontosabb funkció és műfaj (hiradó, sorozat, kvízjáték, beszélgető műsorok) szociálpszichológiai hatása. A televízió és a közönség.
    A tömegkommunikáció, mint a szocializáció intézménye. A televízió hatása a nemi, társadalmi szerepek konstrukciójára és a mindennapi életre és az egyéni identitásra. Médiaműsorok és médiaszereplők, mint modellek.
    A televízió hatása az intimitásra és az impulzuskontroll mechanizmusaira: szexualitás és agresszió a médiában.
    A "médiafogyasztás" egyéni és kulturális variációi. A médiahatás és a közönség. Kóros viselkedések, addikciók és médiahatások.
    A televízió makrostrukturális hatásai: hatása a társadalom szerkezetére: társadalmi egyenlőség, mobilitás, tekintélyviszonyok és az elektronikus média. A virtuális közösség.
    Módszer
    Szakirodalom:
    Aronson, E. - Pratkanis, A: A rábeszélőgép
    Budapest, Ab Ovo, 1992
    Csepeli György: Szociálpszichológia
    Budapest, Osiris 1997
    J. Forgas: A társas viselkedés pszichológiája
    Budapest, KJK (több kiadás)
    G. Gerbner: A média rejtett üzenete
    Budapest, Osiris, 2000
    Kósa É.-Vajda Zs.: Szemben a képernyővel
    Budapest, Eötvös, 1997
    Pataki F. A tömegek évszázada
    Értékelés
    A hallgató ismerje a szociálpszichológia alapfogalmait, legyen tájékozott a legfontosabb tématerületeken. Legyen képes alkalmazni a szociálpszichológia alapismereteit a tömegkommunikációs hatások értelmezésében. Ismerje a tömegkommunikáció hatásának szociálpszichológiai interpretációit, a hatások vizsgálatának néhány főbb módszerét.
    A hallgatók kollokviumon adnak számot a tématerület ismeretéről.
    KOMMA02 Szociológia
    Felelős tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    Teljesítendő: min. 4 kredit
    Leírás
    A tervezett kurzus célja, hogy a hallgatókat megismertesse a szociológia legfontosabb fogalmaival és területeivel, elősegítve annak a tudásnak a megalapozását, amely nélkülözhetetlennek látszik a további szakmai munka folytatásához. Nem hallgatható el azonban az sem, hogy a másik cél annak az ismeret (és szemlélet)hiánynak a kiegészítése, amellyel (pontosabban: amely nélkül) az egyes középiskolákból érkeznek a hallgatók.
    Módszer
    Szakirodalom:
    Tankönyv: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába
    A szakirodalom a tankönyv javasolt irodalmából és az aktuális anyagokból évenként kerül kijelölésre!
    Értékelés
    A két féléves kurzus első vizsgáján az előadások anyagából írásbeli kollokvium, valamint az egész éves anyagból a tanév végén önállóan készített "házi dolgozatból", valamint az előadások anyagából és a szakirodalomra épülő anyagból írásbeli kollokvium alapján kerül sor a végső osztályzat kialakítására.
    KOMMA021 Szociológia I. BTK-BMI Előadás Kötelező 1 óra / 2 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
    Javasolt felvétele: a képzés 1. félévében. Különösen javasolt a(z) 1. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    Leírás
    A tervezett kurzus célja, hogy a hallgatókat megismertesse a szociológia legfontosabb fogalmaival és területeivel, elősegítve annak a tudásnak a megalapozását, amely nélkülözhetetlennek látszik a további szakmai munka folytatásához. Nem hallgatható el azonban az sem, hogy a másik cél annak az ismeret (és szemlélet)hiánynak a kiegészítése, amellyel (pontosabban: amely nélkül) az egyes középiskolákból érkeznek a hallgatók.
    A szociológiai kutatás módszertana
    A szociológia története
    Egyenlőtlenség, szegénység
    Társadalmi szerkezet és rétegződés
    Társadalmi mobilitás és migráció
    Kiemelt demográfiai csoportok
    Faj, nemzet, etnikai csoportok
    Módszer
    Szakirodalom:
    Tankönyv: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába
    Kötelező olvasmányok:
    A tankönyv javasolt irodalmából és az aktuális anyagokból évenként kerül kijelölésre!
    Értékelés
    Az előadások anyagából írásbeli kollokvium.
    KOMMA022 Szociológia II. BTK-BMI Előadás Kötelező 1 óra / 2 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
    Javasolt felvétele: a képzés 2. félévében. Különösen javasolt a(z) 2. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    Leírás
    A tervezett kurzus célja, hogy a hallgatókat megismertesse a szociológia legfontosabb fogalmaival és területeivel, elősegítve annak a tudásnak a megalapozását, amely nélkülözhetetlennek látszik a további szakmai munka folytatásához. Nem hallgatható el azonban az sem, hogy a másik cél annak az ismeret (és szemlélet)hiánynak a kiegészítése, amellyel (pontosabban: amely nélkül) az egyes középiskolákból érkeznek a hallgatók.
    Család
    Oktatás
    Gazdaság
    Életmód
    Deviáns viselkedés
    Vallás
    Kultúra és értékek
    Módszer
    A két féléves kurzus a második szemeszter végén az egész éves anyagból önállóan készített "házi dolgozattal", valamint az előadások anyagából és a szakirodalomból álló írásbeli kollokviummal zárul.
    Értékelés
    Szakirodalom:
    Tankönyv: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába
    Kötelező olvasmányok:
    A tankönyv javasolt irodalmából és az aktuális anyagokból évenként kerül kijelölésre!
    KOMMA03 Bevezetés az általános nyelvészetbe
    Felelős tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    Teljesítendő: min. 3 kredit
    Leírás
    A kurzus célja, hogy betekintést nyújtson a hallgatóknak az elméleti és alkalmazott nyelvészet főbb területeibe, valamint megismertesse a hallgatókat a modern nyelvészet főbb kérdéseivel és nyelv különböző aspektusainak vizsgálati módszertanával, a mai nyelvtudomány fogalomrendszerével, elméleteivel és eredményeivel.
    Módszer
    Crystal, David (szerk.): A Nyelv Encyclopédiája. Osiris.
    Kenesei István (1984) A Nyelv és a Nyelvek, Gondolat, Budapest.
    Kálmán László és Nádasdy Ádám (1999) Hárompercesek a Nyelvről, Osiris Kiadó, Budapest.
    Pinker, Steven (1999) A Nyelvi Ösztön, Typotex, Budapest.
    Wardhaugh, Ronald (1995) Szociolinguisztika. Osiris, Budapest.
    Értékelés
    A kollokviumon a hallgató szóban/írásban vizsgázik az előadások anyagából, s egyben számot ad a vonatkozó primér, elméleti irodalom ismeretéről.
    KOMMA031 Bevezetés az általános nyelvészetbe BTK-BMI Előadás Kötelező 2 óra / 3 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
    Javasolt felvétele: a képzés 1. félévében. Különösen javasolt a(z) 1. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    Leírás
    A kurzus célja, hogy betekintést nyújtson a hallgatóknak az elméleti és alkalmazott nyelvészet főbb területeibe, valamint megismertesse a hallgatókat a modern nyelvészet főbb kérdéseivel és nyelv különböző aspektusainak vizsgálati módszertanával, a mai nyelvtudomány fogalomrendszerével, elméleteivel és eredményeivel.
    Módszer
    Crystal, David (szerk.): A Nyelv Encyclopédiája. Osiris.
    Kenesei István (1984) A Nyelv és a Nyelvek, Gondolat, Budapest.
    Kálmán László és Nádasdy Ádám (1999) Hárompercesek a Nyelvről, Osiris Kiadó, Budapest.
    Pinker, Steven (1999) A Nyelvi Ösztön, Typotex, Budapest.
    Wardhaugh, Ronald (1995) Szociolinguisztika. Osiris, Budapest
    Értékelés
    A kollokviumon a hallgató szóban/írásban vizsgázik az előadások anyagából, s egyben számot ad a vonatkozó primér, elméleti irodalom ismeretéről.
    KOMMA04 Bevezetés a szemiotikába
    Felelős tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    Teljesítendő: min. 4 kredit
    Leírás
    A tervezett elméleti alapozó kurzus olyan ismereteket és technikákat mutat be, "amelyek lehetővé teszik annak meglátását, hol vannak jelek, annak meghatározását, ami jellé teszi őket, kapcsolataik, összekapcsolódásuk törvényét." (Foucault) A szemiotika alapfogalmainak, történetének, illetve a jelentéskutatások 19-20. századi eredményeinek áttekintése után, a kurzus a szemiotika történetének két legjelentősebb állomásaként Ch. S. Peirce dinamikus modelljével, ill. F. de Saussure dichotómiára épülő jelelméletével ismertet meg; majd miután a hatvanas évek szemiotikáját a francia strukturalizmus tágabb kontextusában elhelyezi, nyomon követi a szemiotika dekonstruálásának folyamatát. (Barthes, Kristeva, Derrida, Deleuze)
    Az előadást kísérő szeminárium az alapvető elméleti szövegek szoros olvasását, valamint a szemiotika szöveg-, kép-, fotó, ill. reklámfotó elemzési gyakorlatának elsajátítását tűzi ki céljául.
    Módszer
    ANGYALOSI Gergely: Roland Barthes, a semleges próféta, Osiris-Gond, 1996.
    Roland BARTHES : A szemiológia elemei in Válogatott írások, Európa, Modern könyvtár, 9-92. Roland BARTHES : Világoskamra, Európa, Mérleg, 1985.
    Roland BARTHES : Mitológiák, Európa, Mérleg, 1983.
    Roland BARTHES : L'empire des signes, Paris, Flammarion, 1970.
    A modern irodalomtudomány kialakulása. Szerk. BÓKAY Antal VILCSEK Béla, Osiris, 1998. különösen a 401-605. oldalak
    Michel FOUCAULT : A szavak és a dolgok, Osiris, 2000.
    Roman JAKOBSON : "A nyelvi jel" in Hang - Jel - Vers, Gondolat, 1969, 93-132.
    A jel tudománya. szerk. HORÁNYI Özséb, Gondolat, 1975.
    A sokarcú kép. Válogatott tanulmányok a képek logikájáról. 2. módosított kiadás. Szerk. HORÁNYI Özséb, Budapest, Typotext, 2003.
    Szöveggyűjtemény a szemiotika tanulmányozásához. Szerk. KÁRPÁTI Eszter, Aula, 2003.
    Susan SONTAG : A fényképezésről, Európa, Mérleg, 1999.
    VOIGT Vilmos : Bevezetés a szemiotikába, Gondolat, 1977.
    Értékelés
    A kollokviumon a hallgató szóban/írásban vizsgázik az előadások anyagából, s egyben számot ad a vonatkozó primér, elméleti irodalom ismeretéről.
    Szemináriumi jegyet a hallgató egy szabadon választott téma és elemzési modell (mítosz és/vagy képelemzés) alapján előzetesen elkészített és benyújtott, maximum 6 A4-es terjedelmű esszére kap. A hallgatónak fel kell tüntetnie dolgozatának forrásait, továbbá tisztában kell lennie az idézés és a lábjegyzetelés technikájával
    KOMMA041 Bevezetés a szemiotikába előadás BTK-BMI Előadás Kötelező 1 óra / 2 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
    Javasolt felvétele: a képzés 2. félévében. Különösen javasolt a(z) 1. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    Leírás
    A tervezett elméleti alapozó kurzus olyan ismereteket és technikákat mutat be, "amelyek lehetővé teszik annak meglátását, hol vannak jelek, annak meghatározását, ami jellé teszi őket, kapcsolataik, összekapcsolódásuk törvényét." (Foucault) A szemiotika alapfogalmainak, történetének, illetve a jelentéskutatások 19-20. századi eredményeinek áttekintése után, a kurzus a szemiotika történetének két legjelentősebb állomásaként Ch. S. Peirce dinamikus modelljével, ill. F. de Saussure dichotómiára épülő jelelméletével ismertet meg; majd miután a hatvanas évek szemiotikáját a francia strukturalizmus tágabb kontextusában elhelyezi, nyomon követi a szemiotika dekonstruálásának folyamatát. (Barthes, Kristeva, Derrida, Deleuze)
    Módszer
    ANGYALOSI Gergely: Roland Barthes, a semleges próféta, Osiris-Gond, 1996.
    Roland BARTHES : A szemiológia elemei in Válogatott írások, Európa, Modern könyvtár, 9-92. Roland BARTHES : Világoskamra, Európa, Mérleg, 1985.
    Roland BARTHES : Mitológiák, Európa, Mérleg, 1983.
    Roland BARTHES : L'empire des signes, Paris, Flammarion, 1970.
    A modern irodalomtudomány kialakulása. Szerk. BÓKAY Antal VILCSEK Béla, Osiris, 1998. különösen a 401-605. oldalak
    Michel FOUCAULT : A szavak és a dolgok, Osiris, 2000.
    Roman JAKOBSON : "A nyelvi jel" in Hang - Jel - Vers, Gondolat, 1969, 93-132.
    A jel tudománya. szerk. HORÁNYI Özséb, Gondolat, 1975.
    A sokarcú kép. Válogatott tanulmányok a képek logikájáról. 2. módosított kiadás. Szerk. HORÁNYI Özséb, Budapest, Typotext, 2003.
    Szöveggyűjtemény a szemiotika tanulmányozásához. Szerk. KÁRPÁTI Eszter, Aula, 2003.
    Susan SONTAG : A fényképezésről, Európa, Mérleg, 1999.
    VOIGT Vilmos : Bevezetés a szemiotikába, Gondolat, 1977.
    Értékelés
    A kollokviumon a hallgató szóban/írásban vizsgázik az előadások anyagából, s egyben számot ad a vonatkozó primér, elméleti irodalom ismeretéről.
    KOMMA042 Bevezetés a szemiotikába szeminárium BTK-BMI Szeminárium Kötelező 1 óra / 2 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
    Javasolt felvétele: a képzés 2. félévében. Különösen javasolt a(z) 1. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    Leírás
    Az előadást kísérő szeminárium az alapvető elméleti szövegek szoros olvasását, valamint a szemiotika szöveg-, kép-, fotó, ill. reklámfotó elemzési gyakorlatának elsajátítását tűzi ki céljául.
    Módszer
    ANGYALOSI Gergely: Roland Barthes, a semleges próféta, Osiris-Gond, 1996.
    Roland BARTHES : A szemiológia elemei in Válogatott írások, Európa, Modern könyvtár, 9-92. Roland BARTHES : Világoskamra, Európa, Mérleg, 1985.
    Roland BARTHES : Mitológiák, Európa, Mérleg, 1983.
    Roland BARTHES : L'empire des signes, Paris, Flammarion, 1970.
    A modern irodalomtudomány kialakulása. Szerk. BÓKAY Antal VILCSEK Béla, Osiris, 1998. különösen a 401-605. oldalak
    Michel FOUCAULT : A szavak és a dolgok, Osiris, 2000.
    Roman JAKOBSON : "A nyelvi jel" in Hang - Jel - Vers, Gondolat, 1969, 93-132.
    A jel tudománya. szerk. HORÁNYI Özséb, Gondolat, 1975.
    A sokarcú kép. Válogatott tanulmányok a képek logikájáról. 2. módosított kiadás. Szerk. HORÁNYI Özséb, Budapest, Typotext, 2003.
    Szöveggyűjtemény a szemiotika tanulmányozásához. Szerk. KÁRPÁTI Eszter, Aula, 2003.
    Susan SONTAG : A fényképezésről, Európa, Mérleg, 1999.
    VOIGT Vilmos : Bevezetés a szemiotikába, Gondolat, 1977.
    Értékelés
    Szemináriumi jegyet a hallgató egy szabadon választott téma és elemzési modell (mítosz és/vagy képelemzés) alapján előzetesen elkészített és benyújtott, maximum 6 A4-es terjedelmű esszére kap. A hallgatónak fel kell tüntetnie dolgozatának forrásait, továbbá tisztában kell lennie az idézés és a lábjegyzetelés technikájával
    KOMMA05 Bevezetés a kulturális antropológiába
    Felelős tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    Teljesítendő: min. 2 kredit
    Leírás
    A kurzus alapvető célja, hogy a hallgatóknak áttekintést adjon a kulturális antropológia, valamint a vele szorosan összefüggő európai etnológia szemléletének lényeges vonásairól, hasonlóságairól és különbségeiről. A kurzus legfontosabb témája a kultúra felfogásának történeti alakulása, valamint jelenkori értelmezési lehetőségei. Ennek megfelelően a kurzus során a hallgatók áttekintést kapnak a kulturális antropológia történetéről, különös hangsúlyt fektetve az ún. "interpretatív fordulatra", és az azt követő fejleményekre. Emellett a diszciplína klasszikus kutatási területeit illető alapfogalmak értelmezése is a kurzus fontos részét képezi (mítosz, rítus, cserefajták, a rokonság kérdéskörei, stb.).
    A kurzus tárgyalásmódjában igyekszik reflektálni a diszciplína kommunikációs- és médiaelméleti vonatkozásaira, illetve igyekszik kialakítani a hallgatóság soraiból minden bizonnyal kikerülő gyakorló újságírókban a saját kultúrához való reflexív hozzáállás képességét.
    Módszer
    Irodalom (kötelező és ajánlott):
    -James Clifford: Az etnográfiai allegória. In: Kaiser Sára (vál. szerk.): A másik antropológia: Az antropológia allegóriája. Jegyzet, é.n.
    -Clifford Geertz: Sűrű leírás, ill. "A bennszülöttek szemszögéből": Az antropológiai megértés természetéről. In: Uő.: Az értelmezés hatalma. Századvég: Budapest, 1994.
    -Hollós Marida: Bevezetés a kulturális antropológiába. Szimbiózis: Budapest, 1995.
    -Wolfgang Kaschuba: Bevezetés az európai etnológiába. Csokonai Kiadó: Debrecen, 2004.
    -Claude Lévi-Strauss: Strukturális elemzés a nyelvészetben és az antropológiában. In: Biczó Gábor (szerk.): Antropológiai irányzatok a második világháború után. Csokonai Kiadó: Debrecen, é.n.
    -Bronislaw Malinowski: A nyugat-csendes-óceáni térség argonautái. In: Café Babel 36. (2000), 43-47.
    -Niedermüller Péter: Paradigmák és esélyek, avagy a kulturális antropológiai lehetőségei Kelet-Európában. In: Replika 1994/13-14.
    -Paul Rabinow: A képzetek társadalmi tények: modernség és posztmodernség az antropológiában. In: Kaiser Sára (vál. szerk.): A másik antropológia: Az antropológia allegóriája. Jegyzet, é.n.
    Értékelés
    A hallgatókkal szemben támasztott minimális követelmény, hogy a tárgyalt kultúrafelfogások értelmező bemutatására képesek legyenek, meg tudják nevezni és be tudják mutatni az antropológia története során kialakult iskolákat, valamint kreatív módon válaszolni tudjanak a saját kultúrájukat illető kérdésekre.
    KOMMA051 Bevezetés a kulturális antropológiába BTK-BMI Előadás Kötelező 1 óra / 2 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
    Javasolt felvétele: a képzés 1. félévében. Különösen javasolt a(z) 1. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    Leírás
    A kurzus alapvető célja, hogy a hallgatóknak áttekintést adjon a kulturális antropológia, valamint a vele szorosan összefüggő európai etnológia szemléletének lényeges vonásairól, hasonlóságairól és különbségeiről. A kurzus legfontosabb témája a kultúra felfogásának történeti alakulása, valamint jelenkori értelmezési lehetőségei. Ennek megfelelően a kurzus során a hallgatók áttekintést kapnak a kulturális antropológia történetéről, különös hangsúlyt fektetve az ún. "interpretatív fordulatra", és az azt követő fejleményekre. Emellett a diszciplína klasszikus kutatási területeit illető alapfogalmak értelmezése is a kurzus fontos részét képezi (mítosz, rítus, cserefajták, a rokonság kérdéskörei, stb.).
    A kurzus tárgyalásmódjában igyekszik reflektálni a diszciplína kommunikációs- és médiaelméleti vonatkozásaira, illetve igyekszik kialakítani a hallgatóság soraiból minden bizonnyal kikerülő gyakorló újságírókban a saját kultúrához való reflexív hozzáállás képességét.
    Bevezető: a kulturális antropológiai szemlélet általános jellemzői (holisztikus, összehasonlító, relativista)
    Néprajz, európai etnológia és kulturális antropológia: hasonlóságok, különbségek, viták; saját és idegen kultúrák, mint a vizsgálat terepei)
    A kulturális antropológia története az interpretatív fordulatig: unilineáris evolúciós iskola, diffuzionizmus, történeti partikularizmus, stb.
    A strukturalizmus és az interpretatív fordulat az antropológiában, illetve ami utána történt: Lévi Strauss, Geertz, és a Writing Culture.
    Összegzés: a kultúra megatározásai az evolucionizmustól a posztmodernig
    Áttekintés: az antropológia klasszikus vizsgálati területei és ezek alapfogalmai (csereformák, rokonság, stb.), illetve az antropológiai terepmunka jellemző módszerei.
    Módszer
    Irodalom (kötelező és ajánlott):
    -James Clifford: Az etnográfiai allegória. In: Kaiser Sára (vál. szerk.): A másik antropológia: Az antropológia allegóriája. Jegyzet, é.n.
    -Clifford Geertz: Sűrű leírás, ill. "A bennszülöttek szemszögéből": Az antropológiai megértés természetéről. In: Uő.: Az értelmezés hatalma. Századvég: Budapest, 1994.
    -Hollós Marida: Bevezetés a kulturális antropológiába. Szimbiózis: Budapest, 1995.
    -Wolfgang Kaschuba: Bevezetés az európai etnológiába. Csokonai Kiadó: Debrecen, 2004.
    -Claude Lévi-Strauss: Strukturális elemzés a nyelvészetben és az antropológiában. In: Biczó Gábor (szerk.): Antropológiai irányzatok a második világháború után. Csokonai Kiadó: Debrecen, é.n.
    -Bronislaw Malinowski: A nyugat-csendes-óceáni térség argonautái. In: Café Babel 36. (2000), 43-47.
    -Niedermüller Péter: Paradigmák és esélyek, avagy a kulturális antropológiai lehetőségei Kelet-Európában. In: Replika 1994/13-14.
    -Paul Rabinow: A képzetek társadalmi tények: modernség és posztmodernség az antropológiában. In: Kaiser Sára (vál. szerk.): A másik antropológia: Az antropológia allegóriája. Jegyzet, é.n.
    Értékelés
    A hallgatókkal szemben támasztott minimális követelmény, hogy a tárgyalt kultúrafelfogások értelmező bemutatására képesek legyenek, meg tudják nevezni és be tudják mutatni az antropológia története során kialakult iskolákat, valamint kreatív módon válaszolni tudjanak a saját kultúrájukat illető kérdésekre.
    KOMMA06 Bevezetés a tömegkommunikációba
    Felelős tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    Teljesítendő: min. 2 kredit
    KOMMA061 Bevezetés a tömegkommunikációba I. BTK-BMI Előadás Kötelező 1 óra / 1 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Minősítés háromfokozatú
    Javasolt felvétele: a képzés 1. félévében. Különösen javasolt a(z) 1. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMA062 Bevezetés a tömegkommunikációba II. BTK-BMI Előadás Kötelező 1 óra / 1 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
    Javasolt felvétele: a képzés 2. félévében. Különösen javasolt a(z) 2. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMA07 Számítástechnikai alapismeretek
    Felelős tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    Teljesítendő: min. 4 kredit
    Leírás
    Az informatika oktatás keretében több feladatot látunk el. A legfontosabb ezek közül az informatikai alapképzés, amely szemináriumokon, számítógépek előtt kívánja illusztrálni az általános célú felhasználói programok irodai alkalmazásainak lehetőségeit. A nappali tagozat első évfolyamán a Microsoft Office programcsomag használatát ismertetjük. Ennek során a Word szövegszerkesztőt, a PowerPoint prezentációkészítőt és az Excel táblázatkezelőt és mutatjuk be.
    Értékelés
    Zárthelyi írása gyakorlati jegyért.
    A zárthelyit mindenki azon az órán írja, amelyre év közben járt. A rendelkezésre álló idő egy gyakorlat hossza.
    KOMMA071 Számítástechnikai alapismeretek BTK-BMI Előadás Kötelező 1 óra / 1 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Aláírással (teljesítette)
    Javasolt felvétele: a képzés 1. félévében. Különösen javasolt a(z) 1. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMA072 A számítástechnikai alapismeretek gyakoralata I. BTK-BMI Gyakorlat Kötelező 1 óra / 1 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
    Javasolt felvétele: a képzés 2. félévében. Különösen javasolt a(z) 2. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMA073 A számítástechnikai alapismeretek gyakorlata II. BTK-BMI Gyakorlat Kötelező 2 óra / 2 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
    Javasolt felvétele: a képzés 2. félévében. Különösen javasolt a(z) 2. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMA08 Internetes alapismeretek
    Felelős tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    Teljesítendő: min. 1 kredit
    KOMMA081 Internetes alapismeretek BTK-BMI Gyakorlat Kötelező 2 óra / 1 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
    Javasolt felvétele: a képzés 2. félévében. Különösen javasolt a(z) 1. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMA09 Retorika
    Felelős tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    Teljesítendő: min. 2 kredit
    Leírás
    A kurzus célja a szónoklattan történetének oktatása, a legfontosabb antik és antikvitás utáni szakmunkák elemző ismertetése. A tényanyag átadása során különleges hangsúllyal kerülnek feldolgozásra a retorikatörténet azon mozzanatai, melyek a médiumok területén való munka szempontjából vagy szakmai, vagy műveltségi szempontból feltehetőleg fontosak lehetnek. Különösen fontosnak tartjuk annak a célnak a megvalósítását, hogy a tananyagba beválogatott anyagrészeket praktikus szempontból tárgyaljuk, folyamatosan kapcsolatokat keresve a kortárs valóság gyakorlatával.
    KOMMA091 Retorika I. BTK-BMI Gyakorlat Kötelező 1 óra / 1 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
    Javasolt felvétele: a képzés 1. félévében. Különösen javasolt a(z) 1. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMA092 Retorika II. BTK-BMI Gyakorlat Kötelező 1 óra / 1 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
    Javasolt felvétele: a képzés 2. félévében. Különösen javasolt a(z) 2. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMA10 Beszédtechnika
    Felelős tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    Teljesítendő: min. 4 kredit
    KOMMA101 Beszédtechnika I. BTK-BMI Gyakorlat Kötelező 2 óra / 2 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
    Javasolt felvétele: a képzés 1. félévében. Különösen javasolt a(z) 1. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMA102 Beszédtechnika II. BTK-BMI Gyakorlat Kötelező 2 óra / 2 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
    Javasolt felvétele: a képzés 2. félévében. Különösen javasolt a(z) 2. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet

    KOMMTSZ Kommunikáció törzs- és szakképzés modul

    KOMMTSZ01 Kommunikáció elméletek
    Felelős tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    Teljesítendő: min. 7 kredit
    Leírás
    A képzés célja, hogy a tanuló megismerje a kommunikációelmélet alapfogalmait, a főbb kommunikációs modelleket, a kommunikáció szintjeit és összetevőit.
    Módszer
    Aronson, Elliot: A társas lény, Budapest 1992.
    Austin, John, L.: Hogyan cselekedjünk szavakkal? Akadémiai Kiadó 1990.
    Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei Bp. 1974.
    Gerbner, George: Kommunikáció és társadalmi környezet In.: Kommunikáció I-II. Bp. 1978.
    Uő: Kulturális mutatók In.: Kommunikáció I-II. Bp. 1978.
    Griffin, Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Budapest, Harmat Kiadó, 2002.
    Newcomb, T. M.: A kommunikatív aktus In.: Kommunikáció I-II. Bp. 1978.
    Róka Jolán: A vizuális manipuláció szerepe az imázsteremtésben In.: Jel-kép 1994/2.
    Westley, B.H. - MacLean, M. S. : A közvetlen emberi kommunikációtól a tömegkommunikációig In.: Kommunikáció I-II. Bp. 1978
    Értékelés
    A tanuló ismerje a kommunikáció alapfogalmait, s a legelterjedtebbek közül a félév során ismertetett kommunikációelméleti modelleket.
    KOMMTSZ011 Kommunikáció elméletek BTK-BMI Előadás Kötelező 2 óra / 3 kredit
    A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
    Javasolt felvétele: a képzés 3. félévében. Különösen javasolt a(z) 3. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    Leírás
    A képzés célja, hogy a tanuló megismerje a kommunikációelmélet alapfogalmait, a főbb kommunikációs modelleket, a kommunikáció szintjeit és összetevőit.
    Módszer
    Aronson, Elliot: A társas lény, Budapest 1992.
    Austin, John, L.: Hogyan cselekedjünk szavakkal? Akadémiai Kiadó 1990.
    Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei Bp. 1974.
    Gerbner, George: Kommunikáció és társadalmi környezet In.: Kommunikáció I-II. Bp. 1978.
    Uő: Kulturális mutatók In.: Kommunikáció I-II. Bp. 1978.
    Griffin, Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Budapest, Harmat Kiadó, 2002.
    Newcomb, T. M.: A kommunikatív aktus In.: Kommunikáció I-II. Bp. 1978.
    Róka Jolán: A vizuális manipuláció szerepe az imázsteremtésben In.: Jel-kép 1994/2.
    Westley, B.H. - MacLean, M. S. : A közvetlen emberi kommunikációtól a tömegkommunikációig In.: Kommunikáció I-II. Bp. 1978
    Értékelés
    A tanuló ismerje a kommunikáció alapfogalmait, s a legelterjedtebbek közül a félév során ismertetett kommunikációelméleti modelleket.
    KOMMTSZ012 Közvetlen emberi és családi kommunikáció BTK-BMI Előadás Kötelező 1 óra / 2 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
    Javasolt felvétele: a képzés 5. félévében. Különösen javasolt a(z) 5. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    Leírás
    A képzés célja, hogy a hallgató megismerje a személyközi kommunikáció szerkezetét, kódjait
    szituációit és hálózatait, dinamikáját. Stratégiákat a személyközi kommunikációban, a személyközi kommunikáció zavarait.
    Módszer
    Bereczkei T. 1999. Az emberi kommunikáció etológiája. Horányi Ö. és Béres I. (szerk.) Társadalmi kommunikáció. Budapest, Osiris. 211-229.
    Buda B. 1988. A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont. 19-29, 58-64, 81-119, 130-158
    Forgas, J. P. 1989. A társas érintkezés pszichológiája. Budapest, Gondolat. 155-198.
    Griffin, E. 2001. Bevezetés a kommunikációelméletbe. Budapest, Harmat. 155-167.
    Horányi Ö. 1999. A személyközi kommunikáció. Horányi Ö. és Béres I. (szerk.) Társadalmi kommunikáció. Budapest, Osiris. 57-85.
    Watzlawick, P., Beavin, J. A. és Jackson, D. D. 1977/2003. A kommunikáció két axiómája. Horányi Ö. (szerk.) Kommunikáció I. Budapest, General Press. 98-101.
    Hall, E. T. 1987. Rejtett dimenziók. Budapest, Gondolat.
    Horányi Ö. (szerk.) 1977/2003. Kommunikáció I-II. Budapest, General Press.
    Moir, A. és Jessel, D. 1992. Agyszex. Női agy - férfi ész? Budapest, Gondolat.
    Morris, D. 1990. Testközelben. Gondolat, Budapest.
    Penke Zs. 1995. Kibékülés: Az agresszió következményeiről. Élet és Tudomány. 50/46..1456-1458
    Serpell, R. 1981. Kultúra és viselkedés. Budapest, Gondolat.
    Smith, E. R. és Mackie, D. M. 2001. Szociálpszichológia. Budapest, Osiris.
    Értékelés
    Írásbeli/szóbeli számonkérés a szakirodalom és az előadások alapján.
    KOMMTSZ013 Társadalmi és kultúraközi kommunikáció BTK-BMI Szeminárium Kötelező 1 óra / 2 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
    Javasolt felvétele: a képzés 6. félévében. Különösen javasolt a(z) 6. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    Leírás
    A kurzus célja, hogy a hallgató megismerje a társadalmi kommunikáció színtereit, a társadalmi befolyásolás pszichológiai alapelveit. Kultúraközi kommunikáció: a kultúra meghatározása, rétegei.
    A kultúrák összehasonlításának dimenziói. Bizonytalanság és szorongás a kultúraközi találkozásokban.
    Az arculat fogalma és az arculatmentés elmélete.
    Módszer
    Béres István-Horányi Özséb szerk.. (1999): Társadalmi kommunikáció. Budapest, Osiris.
    Brown, Penelope-Stephen C. Levinson (1978/1987): Politeness: some universals in language usage. Cambridge University Press, Cambridge.
    Cialdini, Robert B. (1999): A befolyásolás lélektana: a meggyőzés pszichológiája. Budapest, Corvinus.
    Falkné dr. Bánó Klára 2001. Kultúraközi kommunikáció: nemzeti és szervezeti kultúrák, interkulturális menedzsment aspektusok. Budapest, Püski.
    Griffin, Em (2000/2001): Bevezetés a kommunikációelméletbe. Budapest, Harmat.
    Értékelés
    Írásbeli/szóbeli számonkérés a szakirodalom és az előadások alapján.
    KOMMTSZ02 Sajtóműfaj-elmélet
    Felelős tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    Teljesítendő: min. 3 kredit
    KOMMTSZ021 Sajtóműfaj-elmélet I. BTK-BMI Előadás Kötelező 2 óra / 1 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
    Javasolt felvétele: a képzés 3. félévében. Különösen javasolt a(z) 3. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMTSZ022 Sajtóműfaj-elmélet II. BTK-BMI Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
    Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében. Különösen javasolt a(z) 4. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMTSZ03 Kutatásmódszertan
    Felelős tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet. Felelős oktató:Máté-Tóth András dr.
    Teljesítendő: min. 5 kredit
    Leírás
    A kurzus három részből áll:
    1. Az első rész a statisztikai adatgyűjtés és elemzés azon módszereivel ismerteti meg a hallgatókat, melyek tanulmányozásához nincs szükség a valószínűség-számítás és a matematikai statisztika ismeretére.
    2. A második rész megismerteti a hallgatókat a társadalomtudományi kutatás matematikai statisztikai alapjaival. Felvázolja a matematikai statisztika sztochasztikus alapeszméjét és a valószínűség alapvető fogalmait. A hallgatóknak el kell sajátítaniuk azokat az egyszerű statisztikai módszereket, amelyek a gazdaság és a társadalom mindennapjaiban használatosak.
    3. A harmadik rész a közvélemény-kutatás területére vezeti el a hallgatókat. Ennek során a hallgatóknak meg kell ismerniük a társadalmi jelenségek tanulmányozására és megismerésére alkalmas gyakorlati eljárásokat, valamint az összefüggések vizsgálatára alkalmas elemzési eszközöket.
    Módszer
    Az első félév végén a hallgatóknak a vizsgaidőszakban írásbeli kollokviumot kell tenniük, melynek időtartama 40 perc. Az írásbeli kollokvium az előadások anyagát és a kötelező szakirodalom anyagát tartalmazza. Igazolt hiányzás esetén az írásbeli kollokvium pótolható, szóbeli vizsgával helyettesíthető.
    Követelmény, hogy a hallgató ismerje a statisztika elméletének alapjait, az adatok statisztikai feldolgozásának alapvető módszereit, továbbá tisztában legyen a valószínűség és a véletlen mintavétel alapvető fogalmaival és gyakorlatával.
    A második félév során a hallgatóknak a zárthelyi dolgozatot kell írniuk, melynek időtartama 30 perc. A zárthelyi dolgozat a gyakorlati foglalkozások anyagát és a kötelező szakirodalom anyagát tartalmazza. A zárthelyi dolgozat alapján a hallgatók gyakorlati jegyet kapnak. Igazolt hiányzás esetén a zárthelyi dolgozat egyeztetett időpontban pótolható.
    Követelmény, hogy a hallgató ismerje a közvélemény-kutatás alapvető módszereit, a közvélemény-kutatási vizsgálatok típusait, a kvalitatív és kvantitatív módszereket, továbbá a kérdőívszerkesztés alapelveit, valamint a mintavétel gyakorlati problémáit és ezek megoldási lehetőségeit. A hallgatóknak számot kell adniuk arról, hogy képesek értő módon értelmezni a közvélemény-kutatási eredményeket.
    Értékelés
    A hallgatók többnyire hézagos nyelvismeretére gondolva, kötelező jelleggel csak magyar nyelvű irodalmakat határozunk meg.
    A statisztikai általánosítások magyarázata I. rész (összeállította: Bertalan László) a Kandall-Lazarsfeld könyvrészlet, In: Szociológia 1979. 4. 518-528. old.
    Babbie, E.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, 1996.
    Cseh-Szombathy László - Léderer Pál (szerk.): Az empirikus szociológiai kutatás statisztikai alapjai (ELTE Szociológiai Intézet jegyzete) Tankönyvkiadó Bp. 1981. 11-37. old.
    Esser, Hartmuth: Hazudnak-e a megkérdezettek? Szociológiai Figyelő 1988. 4. 49-69. old.
    Falus Iván és Ollé János: Statisztikai módszerek pedagógusok számára 2000
    Falus Iván: A strukturált megfigyelésről. Magyar Pedagógia, 1988, 187-203.o.
    Fischer György: Hihetünk-e a közvélemény-kutatásoknak, Bagolyvár könyvkiadó 2001, Budapest
    Gordon, Wendy - Roy Langmaid: Kvalitatív piackutatás HVG Kiadó Rt. Budapest, 1997.
    Halabuk László: Statisztikai módszerek a megismerés - és a tévedések - szolgálatában.
    In: Változások, váltások és válságok a gazdaságban. Tanulmányok Varga István emlékezetére KJK Bp., 1982. 281-290. old.
    Kolosi Tamás - Rudas Tamás: Empirikus problémamegoldás a szociológiában TÁRKI-OMIKK Bp. 1988.
    Köves Pál - Párniczky Gábor: Általános statisztika II. kötet KJK Bp. 1981. 14-26. old.
    Leslie Kish: Kutatások statisztikai tervezése. Statisztikai kiadó Budapest, 1989.
    Seltiz - Jahoda - Deutsch - Cook: Az attitűd skálázása. In: Az attitűd pszichológiai kutatásának kérdései. Akadémiai Bp. 1979. 131-150. old.
    Tarjányi József: A kérdezés dilemmái. Tömegkommunikációs Kutatóközpont TK-tanulmányok Bp. 1987.
    KOMMTSZ031 Statisztika és közvélemény-kutatás I. BTK-BMI Előadás 1 óra / 0 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
    Javasolt felvétele: a képzés 3. félévében. Különösen javasolt a(z) 3. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    Leírás
    A kurzus három részből áll:
    1. Az első rész a statisztikai adatgyűjtés és elemzés azon módszereivel ismerteti meg a hallgatókat, melyek tanulmányozásához nincs szükség a valószínűség-számítás és a matematikai statisztika ismeretére.
    2. A második rész megismerteti a hallgatókat a társadalomtudományi kutatás matematikai statisztikai alapjaival. Felvázolja a matematikai statisztika sztochasztikus alapeszméjét és a valószínűség alapvető fogalmait. A hallgatóknak el kell sajátítaniuk azokat az egyszerű statisztikai módszereket, amelyek a gazdaság és a társadalom mindennapjaiban használatosak.
    3. A harmadik rész a közvélemény-kutatás területére vezeti el a hallgatókat. Ennek során a hallgatóknak meg kell ismerniük a társadalmi jelenségek tanulmányozására és megismerésére alkalmas gyakorlati eljárásokat, valamint az összefüggések vizsgálatára alkalmas elemzési eszközöket.
    Módszer
    A hallgatók többnyire hézagos nyelvismeretére gondolva, kötelező jelleggel csak magyar nyelvű irodalmakat határozunk meg.
    A statisztikai általánosítások magyarázata I. rész (összeállította: Bertalan László) a Kandall-Lazarsfeld könyvrészlet, In: Szociológia 1979. 4. 518-528. old.
    Babbie, E.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, 1996.
    Cseh-Szombathy László - Léderer Pál (szerk.): Az empirikus szociológiai kutatás statisztikai alapjai (ELTE Szociológiai Intézet jegyzete) Tankönyvkiadó Bp. 1981. 11-37. old.
    Esser, Hartmuth: Hazudnak-e a megkérdezettek? Szociológiai Figyelő 1988. 4. 49-69. old.
    Falus Iván és Ollé János: Statisztikai módszerek pedagógusok számára 2000
    Falus Iván: A strukturált megfigyelésről. Magyar Pedagógia, 1988, 187-203.o.
    Fischer György: Hihetünk-e a közvélemény-kutatásoknak, Bagolyvár könyvkiadó 2001, Budapest
    Gordon, Wendy - Roy Langmaid: Kvalitatív piackutatás HVG Kiadó Rt. Budapest, 1997.
    Halabuk László: Statisztikai módszerek a megismerés - és a tévedések - szolgálatában.
    In: Változások, váltások és válságok a gazdaságban. Tanulmányok Varga István emlékezetére KJK Bp., 1982. 281-290. old.
    Kolosi Tamás - Rudas Tamás: Empirikus problémamegoldás a szociológiában TÁRKI-OMIKK Bp. 1988.
    Köves Pál - Párniczky Gábor: Általános statisztika II. kötet KJK Bp. 1981. 14-26. old.
    Leslie Kish: Kutatások statisztikai tervezése. Statisztikai kiadó Budapest, 1989.
    Seltiz - Jahoda - Deutsch - Cook: Az attitűd skálázása. In: Az attitűd pszichológiai kutatásának kérdései. Akadémiai Bp. 1979. 131-150. old.
    Tarjányi József: A kérdezés dilemmái. Tömegkommunikációs Kutatóközpont TK-tanulmányok Bp. 1987.
    Értékelés
    Az első félév végén a hallgatóknak a vizsgaidőszakban írásbeli kollokviumot kell tenniük, melynek időtartama 40 perc. Az írásbeli kollokvium az előadások anyagát és a kötelező szakirodalom anyagát tartalmazza. Igazolt hiányzás esetén az írásbeli kollokvium pótolható, szóbeli vizsgával helyettesíthető.
    Követelmény, hogy a hallgató ismerje a statisztika elméletének alapjait, az adatok statisztikai feldolgozásának alapvető módszereit, továbbá tisztában legyen a valószínűség és a véletlen mintavétel alapvető fogalmaival és gyakorlatával.
    A második félév során a hallgatóknak a zárthelyi dolgozatot kell írniuk, melynek időtartama 30 perc. A zárthelyi dolgozat a gyakorlati foglalkozások anyagát és a kötelező szakirodalom anyagát tartalmazza. A zárthelyi dolgozat alapján a hallgatók gyakorlati jegyet kapnak. Igazolt hiányzás esetén a zárthelyi dolgozat egyeztetett időpontban pótolható.
    Követelmény, hogy a hallgató ismerje a közvélemény-kutatás alapvető módszereit, a közvélemény-kutatási vizsgálatok típusait, a kvalitatív és kvantitatív módszereket, továbbá a kérdőívszerkesztés alapelveit, valamint a mintavétel gyakorlati problémáit és ezek megoldási lehetőségeit. A hallgatóknak számot kell adniuk arról, hogy képesek értő módon értelmezni a közvélemény-kutatási eredményeket.
    KOMMTSZ032 Statisztika és közvélemény-kutatás II. BTK-BMI Szeminárium 2 óra / 0 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
    Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében. Különösen javasolt a(z) 4. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    Leírás
    A kurzus három részből áll:
    1. Az első rész a statisztikai adatgyűjtés és elemzés azon módszereivel ismerteti meg a hallgatókat, melyek tanulmányozásához nincs szükség a valószínűség-számítás és a matematikai statisztika ismeretére.
    2. A második rész megismerteti a hallgatókat a társadalomtudományi kutatás matematikai statisztikai alapjaival. Felvázolja a matematikai statisztika sztochasztikus alapeszméjét és a valószínűség alapvető fogalmait. A hallgatóknak el kell sajátítaniuk azokat az egyszerű statisztikai módszereket, amelyek a gazdaság és a társadalom mindennapjaiban használatosak.
    3. A harmadik rész a közvélemény-kutatás területére vezeti el a hallgatókat. Ennek során a hallgatóknak meg kell ismerniük a társadalmi jelenségek tanulmányozására és megismerésére alkalmas gyakorlati eljárásokat, valamint az összefüggések vizsgálatára alkalmas elemzési eszközöket.
    Módszer
    A hallgatók többnyire hézagos nyelvismeretére gondolva, kötelező jelleggel csak magyar nyelvű irodalmakat határozunk meg.
    A statisztikai általánosítások magyarázata I. rész (összeállította: Bertalan László) a Kandall-Lazarsfeld könyvrészlet, In: Szociológia 1979. 4. 518-528. old.
    Babbie, E.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, 1996.
    Cseh-Szombathy László - Léderer Pál (szerk.): Az empirikus szociológiai kutatás statisztikai alapjai (ELTE Szociológiai Intézet jegyzete) Tankönyvkiadó Bp. 1981. 11-37. old.
    Esser, Hartmuth: Hazudnak-e a megkérdezettek? Szociológiai Figyelő 1988. 4. 49-69. old.
    Falus Iván és Ollé János: Statisztikai módszerek pedagógusok számára 2000
    Falus Iván: A strukturált megfigyelésről. Magyar Pedagógia, 1988, 187-203.o.
    Fischer György: Hihetünk-e a közvélemény-kutatásoknak, Bagolyvár könyvkiadó 2001, Budapest
    Gordon, Wendy - Roy Langmaid: Kvalitatív piackutatás HVG Kiadó Rt. Budapest, 1997.
    Halabuk László: Statisztikai módszerek a megismerés - és a tévedések - szolgálatában.
    In: Változások, váltások és válságok a gazdaságban. Tanulmányok Varga István emlékezetére KJK Bp., 1982. 281-290. old.
    Kolosi Tamás - Rudas Tamás: Empirikus problémamegoldás a szociológiában TÁRKI-OMIKK Bp. 1988.
    Köves Pál - Párniczky Gábor: Általános statisztika II. kötet KJK Bp. 1981. 14-26. old.
    Leslie Kish: Kutatások statisztikai tervezése. Statisztikai kiadó Budapest, 1989.
    Seltiz - Jahoda - Deutsch - Cook: Az attitűd skálázása. In: Az attitűd pszichológiai kutatásának kérdései. Akadémiai Bp. 1979. 131-150. old.
    Tarjányi József: A kérdezés dilemmái. Tömegkommunikációs Kutatóközpont TK-tanulmányok Bp. 1987.
    Értékelés
    Az első félév végén a hallgatóknak a vizsgaidőszakban írásbeli kollokviumot kell tenniük, melynek időtartama 40 perc. Az írásbeli kollokvium az előadások anyagát és a kötelező szakirodalom anyagát tartalmazza. Igazolt hiányzás esetén az írásbeli kollokvium pótolható, szóbeli vizsgával helyettesíthető.
    Követelmény, hogy a hallgató ismerje a statisztika elméletének alapjait, az adatok statisztikai feldolgozásának alapvető módszereit, továbbá tisztában legyen a valószínűség és a véletlen mintavétel alapvető fogalmaival és gyakorlatával.
    A második félév során a hallgatóknak a zárthelyi dolgozatot kell írniuk, melynek időtartama 30 perc. A zárthelyi dolgozat a gyakorlati foglalkozások anyagát és a kötelező szakirodalom anyagát tartalmazza. A zárthelyi dolgozat alapján a hallgatók gyakorlati jegyet kapnak. Igazolt hiányzás esetén a zárthelyi dolgozat egyeztetett időpontban pótolható.
    Követelmény, hogy a hallgató ismerje a közvélemény-kutatás alapvető módszereit, a közvélemény-kutatási vizsgálatok típusait, a kvalitatív és kvantitatív módszereket, továbbá a kérdőívszerkesztés alapelveit, valamint a mintavétel gyakorlati problémáit és ezek megoldási lehetőségeit. A hallgatóknak számot kell adniuk arról, hogy képesek értő módon értelmezni a közvélemény-kutatási eredményeket.
    KOMMTSZ033 Társadalomtudományos kutatás elmélete és gyakorlata I. BTK-BMI Előadás 1 óra / 0 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
    Javasolt felvétele: a képzés 3. félévében. Különösen javasolt a(z) 3. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMTSZ034 Társadalomtudományos kutatás elmélete és gyakorlata BTK-BMI Szeminárium 2 óra / 0 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
    Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében. Különösen javasolt a(z) 4. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMTSZ035 Terepmunka BTK-BMI Gyakorlat 1 óra / 0 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
    Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében. Különösen javasolt a(z) 4. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    Leírás
    A kurzus célja, meghúzza a szemléletbeli határvonalat az újságírás, a tudományos ismeretterjesztés és a tudományos dolgozatírás között, tudatosítsa a megismerési és kommunikációs formák közötti szemléletbeli, módszertani és stilisztikai különbségeket. A képzés egy elméleti és módszertani, valamint gyakorlati részből áll. Az elmélet célja a tudásszociológia néhány releváns kérdésének bemutatása. Erre épül a továbbiakban az egyes társadalmi alrendszerek (tudomány, politika, tömegkommunikáció) megismerési és kommunikációs módszereinek példák segítségével történő bemutatása. Végül az ismeretanyag készségszintű elsajátítását szolgálják az elemzési gyakorlatok, amelyek egyben a kurzust lezáró évfolyamdolgozat megírásának előkészítését is célozzák.
    Módszer
    A hallgatók forrásanyagokból dolgoznak.
    Értékelés
    A kurzust lezáró gyakorlati jegy megszerzéséhez minden hallgatónak évfolyamdolgozatot kell készíteni.
    Az évfolyamdolgozat esettanulmány, melynek terjedelme maximum 6 oldal. Célja annak bizonyítása, hogy az évfolyamdolgozat készítője világosan látja az ugyanazon téma három tömegkommunikációs megjelenési formája közti különbségeket. Az esettanulmánynak az írások formai, stilisztikai jegyeinek feltérképezésére, azok szerkezeti sajátosságaira, az elemzett szerzők céljainak és motivációinak feltárására kell koncentrálnia. A választott példán keresztül be kell mutatnia az újságírás, a tudományos ismeretterjesztés és a tudományos dolgozatírás módszertani sajátosságait. (Csak másodlagos cél a választott tudományos téma rövid ismertetése.) A választott témában elemezni kell: a.) egy (szak)tudományos folyóiratban, kötetben megjelent tanulmányt, b.) egy tudományos ismeretterjesztő lapban megjelent cikket, c.) egy napi- vagy hetilapban, magazinban megjelent tudományos hírt, vagy közleményt.
    Az esettanulmányok témától független kötelező elemei:
    A források megjelölése
    A szerzők bemutatása
    A tudományos folyóirat, ismeretterjesztő lap, napilap, magazin stb jellegének, céljainak meghatározása
    A címzettek köre: kikhez szól? A címzettek feltételezett előzetes ismeretei a témáról.
    A tudományos téma, hír rövid ismertetése
    A tudományterület meghatározása
    Formai jegyek (felépítés, képek, lábjegyzetek, irodalomjegyzék, interjú a téma szakértőjével stb.)
    A téma feldolgozásának szerkezete
    Tudományos dolgozat esetében: hipotézis, bizonyítás, kapcsolódás a korábbi tudományos álláspontokhoz stb.
    Tudományos ismeretterjesztő cikk esetében: az információk egymásra építésének módszerei
    Szerkezet és hírérték kapcsolata.
    Stilisztikai sajátosságok (nyelvezet, közérthetőség, szakmai zsargon, a használt fogalmak stb.)
    A szerző motivációira, céljaira vonatkozó következtetések.
    Összefoglalás: mitől tudományos, ismeretterjesztő esetleg érdeklődésre számot tartó (hírérték).
    Mellékletek (az esettanulmány forrásai fénymásolatban)
    KOMMTSZ04 Kommunikációs technikák és történetük
    Felelős tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet. Felelős oktató:Szajbély Mihály dr.
    Teljesítendő: min. 4 kredit
    Leírás
    A kurzus leírása:
    A kurzus bemutatja azt, hogy a médiatörténet modellszerű alapmozgása - … - miként konkretizálódott a szóbeliség/írásbeliség elkülönülésétől kezdve az elektronikus sajtó kialakulásáig. Ezzel közvetlen kapcsolatot teremt a média alakulástörténete és a ma létező médiumok helyzete és tevékenysége között. A történeti látásmód kialakításával segíti a hallgatókat abban, hogy nagy összefüggéseikben, távlatosan legyenek képesek értelmezni az őket ma körülvevő mediális tér egyébként sok esetben kuszának és ellentmondásosnak tűnő eseményeit.
    A kurzus tematikája:
    Mi az a kommunikációtörténet/médiatörténet? A média szó jelentése. Médiatudomány és médiatörténet; sajtótörténet és médiatörténet, médiatörténet és kommunikációtörténet viszonya. Médiatörténet mint észleléstörténet. McLuhan, mint a komplex médiatörténeti kutatások iniciátora. A korszakolás elméleti kérdései és a médiatörténet korszakolása. Médiatörténet és a médiumok környezetében lezajló technikai változások története. Milyen eszközzel, mire írunk. A terjesztés és információszerzés technikájának alakulása: postatörténet. Szóbeliség és írásbeliség, írás és olvasás. Nietzsche a görög kultúra szóbeliségéről. Az orális kultúra jellemzése a modern szakirodalomban. A másodlagos szóbeliség. A másodlagos szóbeliség következményei. Hagyomány és hagyományátadás, mint kommunikációtörténeti probléma. A kulturális emlékezet és a hagyomány fogalma. A hagyomány formálásának és átadásának intézménytípusai. A hagyomány társadalmi szerepének változásai. Szóbeliség és elsődleges hagyományok. A hagyomány fogalmának átalakulása az írásbeliség/könyvnyomtatás idején. Az olvasás története. A szöveg befogadásának elméleti kérdései. A klasszikus görög kultúra olvasója. A hellenisztikus világ olvasója. Az antik Róma olvasója. A középkori olvasó. Az újkor olvasója. Az olvasás első, második és harmadik forradalma. Az irodalom médiatörténete a kezdetektől a romantikáig. Koncipiális és mediális szóbeliség és írásbeliség. Habermas kategóriái: reprezentatív nyilvánosság és polgári nyilvánosság, a polgári nyilvánosság felbomlása, a populáris nyilvánosság kialakulása. A tömegmédiumok médiatörténete. Ami ma nyomtatott napi sajtó kapcsán „magától értetődő”. A szerző, az olvasó és lapkiadás fogalma/helyzete a 18. század végén, ill. átalakulása a 19. század folyamán. Az európai sajtó alakulástörténetének első szakasza. A sajtó létrejötte Magyarországon. Állam és társadalom, sajtó és olvasóközönség Magyarországon a hosszú 19. században. Írók és olvasók között: a cenzúra fogalma és története. Elkülönülések a nyomtatott sajtó 19. századi rendszerében és környezetében: könyv, hírlap, enciklopédikus folyóirat, almanach, divatlapok, pártsajtó, szaklapok, független sajtó, bulvárlapok. A profi újságírói foglalkozás elkülönülése. A zsurnalizmus elkülönülésének kortársi megítélése, az irodalom és az újságírás nézőpontjából. Szépirodalom és fényképezés, a tárca műfajának kialakulása. A színház médiatörténete. A zene médiatörténete. Az elektronikus médiumok: a rádió, a televízió és a PC és az internet.
    Módszer
    A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében az államalapítástól 1849-ig. Összeállította KOVÁCS Máté. Bp. 1963. 758 1. (Nemzeti Könyvtár.) [Bibliográfiával.]
    A magyar sajtó története. Főszerkesztő SZABOLCSI Miklós. I. 1705-1848. Szerkesztette KÓKAY György. Bp. 1949. (Akadémiai K.), II. 1848-1892. Szerkesztette Kosáry Domokos és NÉMETH G. Béla. Budapest. 1985. (Akadémiai K.)
    A narratív identitás kérdései a társadalomtudományokban. Szerkesztette RÁKAI Orsolya és Z. KOVÁCS Zoltán. Bp.-Szeged 2000.
    Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban. Szerkesztette Guglielmo CAVALLO és Roger CHARTIER. Bp. 2000. (Balassi)
    ASSMANN, Ian: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban.(Hidas Zoltán fordítása.) Bp. 1999.
    BARBIER, Frédéric / LAVENIR, Catherine Bertho: A média története. Diderot-tol az Internetig. Osiris K., Bp. 2004.
    BENCZIK Vilmos: Nyelv, írás, irodalom kommunikációelméleti megközelítésben. Bp. 2001.
    BUTOR, Michel: Irodalom, fül és szem. Bp. 1971.
    EISENSTEIN, Elizabeth: The Printing Press as an Agent of Change: Communications and Cultural Transformations in Early-Modern Europe, 2 vols, Cambridge/New York 1979.
    ÉDER Zoltán: „Én hangosan írok” Hangzás és íráskép viszonya Babits Mihály A gólyakalifa című regényében. In: Írott szöveg – hangzó forma. Szerk. Bolla Kálmán. Egyetemi Fonetikai Füzetek 18. ELTE BTK Fonetikai Tanszék, Bp. 1996. 31-35.
    FITZ JÓZSEF: A magyar könyv története 1711-ig. Bp. 1959. 201 1.
    FLUSSER, Vilém: Az írás. Van-e jövője az írásnak? Bp. 1997.
    GERBNER, George: Kik mesélik a történeteket? In: A média rejtett üzenete. Bp. Bp. 2002. 11-16.
    GOYET, Florence: La nouvelle. Description d’un genre a son apogée, Paris (P.U.F.), 1993.
    GULYÁS PÁL: A könyv sorsa Magyarországon a legrégibb időktől napjainkig. = MKsz 1923. 27-94, 176-199; 1924. 13-71., és Bp. 1961. 209 1. [Soksz.]
    GYÁNI Gábor / KÖVÉR György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Bp. 1998.
    Handbuch der Mediengeschichte. Szerkesztette Helmut SCHANZE. Stuttgart 2001.
    HABERMAS, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltása (eredeti kiadása 1961; 17 utánnyomás, új előszóval ellátott kiadás 1990 – ez utóbbi magyarul 1999.)
    HENNYEY Vilmos, Dr.: A MAGYAR Posta története. 2. kiad. Bp. 1928.
    KERESZTÚRSZKI Ida: „…de azért nem írok gyárilag…” A folytatásos regényközlés megjelenése a kultúrtermékek 19. századi magyar piacán. In: Klasszikus magyar irodalom történet. Szerk. DAJKÓ Pál és LABÁDI Gergely. Szeged, 2003. 171-193.
    KÓKAY/BUZINKAY/MURÁNYI: A magyar sajtó története (Budapest, Sajtókönyvtár, é.n.
    LÉVAI Béla / SZABÓ Miklós: Rádió-Televízió anno… Bp. 1985.
    LUHMANN, Niklas: Die Realität der Massenmedien. Opladen 1996.
    MÁTÉ KÁBOLY: A könyv morfológiája. Tanulmány a XVI—XVII. Századi magyár irodalom történetéhez. = Min 1930. 252—302. — Klny.: Minerva Ktár 30.
    MCLUHAN, Marshall: A Gutenberg-galaxis. Trezor K. Bp. 2001.
    MARGÓCSY István: Petőfi és az irodalmi gépezet. In: M.I.: Petőfi Sándor, Bp. 1999. 48-74.
    Megbíráltak és bírálók. A cenzúrahivatal aktáiból. Bp. 1985.
    Narratívák 4. A történelem poétikája. Szerkesztette és válogatta THOMKA Beáta. Bp. 2000.
    NYÍRI Kristóf: Multimédia és új bölcsészettudomány. www. fil.hu/uniworld/nyiri/t
    NYÍRI Kristóf: A hagyomány fogalma. In: Magyar Tudomány, 1994. 8. 969-980.
    SALAMON István: Az étheren át. Irók a Magyar Rádió műhelyében. Bp. 2002.
    SCHMIDT, Siegfried J. / ZURSIEGE, Guido az Orientierung Kommunikationswissenschaft, Reinbek bei Hamburg 2000.
    SCHMIDT, Siegfried J.: Mediengeschichte und Mediengeschichtsschreibung www. kommunix.uni-muenster.de
    SUGÁR György: A magyar rádiózás története a felszabadulásig, Bp. 1985.
    10 éves a Magyar Rádió, Bp. 1935.
    Szóbeliség és írásbeliség. A kommunikációs technológiák története Homérosztól Heideggerig. Szerkesztette NYÍRI Kristóf és SZÉCSI Gábor. Bp. 1998. (Áron Kiadó)
    Tanulmányok a Magyar Rádió történetéből, 1925-1975. Bp. 1975.
    70 éves a Magyar Rádió (1925-1995). Bp. 1995.
    THOMKA Beáta: Elbeszélés, poétika, historiográfia. In: Irodalomelmélet az ezredvégen. Szerkesztette ÁRMEÁN Otília, FRIED István, ODORICS Ferenc. Bp.-Szeged 2002. 134-147.
    TÓBIÁS Áron: Fellegvár. A Magyar Rádió regénye.(Emberek, történetek, dokumentumok, 1925-1945.) Bp. é.n. (2003)
    VAJDA Endre, Dr.: A posta története. Bp. 1967.
    Von Almanach bis Zeitung. Ein Handbuch der Medien in Deutschland 1700-1800. Hrsg. von Ernst FISCHER/Wilhelm HAEFS/York-Gotbart MIX. München : Beck, 1999.
    WHITE, Hayden: A történelem terhe. Bp. 1997:
    Wilke, JÜRGEN: Grundzüge der Medien- und Kommunikationsgeschicht. Köln/Weimar/Wien 2000.
    Értékelés
    A két szemeszteres kurzus első félévének végén a hallgatók kollokviumon, második félévének végén háromfokozatú beszámolón adnak számot tudásukról. A médiatörténet része a második szigorlat interdiszciplináris anyagának.
    KOMMTSZ041 Sajtó- és médiatörténet I. BTK-BMI Előadás Kötelező 2 óra / 3 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
    Javasolt felvétele: a képzés 3. félévében. Különösen javasolt a(z) 3. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMTSZ042 Sajtó- és médiatörténet II. BTK-BMI Előadás Kötelező 2 óra / 1 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
    Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében. Különösen javasolt a(z) 4. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMTSZ05 Írásgyakorlatok
    Felelős tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet. Felelős oktató:Megyesi Gusztáv
    Teljesítendő: min. 4 kredit
    KOMMTSZ051 Stilisztika I. BTK-BMI Szeminárium 2 óra / 0 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
    Javasolt felvétele: a képzés 3. félévében. Különösen javasolt a(z) 3. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMTSZ052 Stilisztika II. BTK-BMI Szeminárium 2 óra / 0 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
    Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében. Különösen javasolt a(z) 4. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMTSZ053 Szépírás I. BTK-BMI Szeminárium 2 óra / 0 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
    Javasolt felvétele: a képzés 3. félévében. Különösen javasolt a(z) 3. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMTSZ054 Szépírás II. BTK-BMI Szeminárium 2 óra / 0 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
    Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében. Különösen javasolt a(z) 4. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMTSZ06 A kommunikáció gazdaságtana
    Felelős tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet. Felelős oktató:Gyulai Szabolcs
    Teljesítendő: min. 5 kredit
    KOMMTSZ061 Médiagazdaságtan BTK-BMI Előadás 2 óra / 0 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
    Javasolt felvétele: a képzés 5. félévében. Különösen javasolt a(z) 5. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMTSZ062 Aktuális világgazdasági ismeretek BTK-BMI Előadás 2 óra / 0 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
    Javasolt felvétele: a képzés 5. félévében. Különösen javasolt a(z) 5. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMTSZ063 A világ gazdasági és politikai földrajza BTK-BMI Előadás 1 óra / 0 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
    Javasolt felvétele: a képzés 3. félévében. Különösen javasolt a(z) 3. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMTSZ07 Jogi ismeretek
    Felelős tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet. Felelős oktató:Gellén Klára Dr.
    Teljesítendő: min. 7 kredit
    KOMMTSZ071 Jogi alapismeretek I. BTK-BMI Előadás Kötelező 2 óra / 3 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
    Javasolt felvétele: a képzés 5. félévében. Különösen javasolt a(z) 5. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMTSZ072 Jogi alapismeretek II. BTK-BMI Előadás Kötelező 2 óra / 1 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
    Javasolt felvétele: a képzés 6. félévében. Különösen javasolt a(z) 6. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMTSZ073 Sajtójog BTK-BMI Előadás Kötelező 2 óra / 3 kredit
    A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
    Javasolt felvétele: a képzés 9. félévében. Különösen javasolt a(z) 6. félévtőla(z) 10. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMTSZ08 Rádiós és televíziós ismeretek
    Felelős tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet. Felelős oktató:Érdi Sándor
    Teljesítendő: min. 4 kredit
    KOMMTSZ081 Rádiós ismeretek BTK-BMI Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
    Javasolt felvétele: a képzés 5. félévében. Különösen javasolt a(z) 5. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMTSZ082 Televíziós ismeretek BTK-BMI Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
    A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
    Javasolt felvétele: a képzés 6. félévében. Különösen javasolt a(z) 6. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMTSZ09 Politika és etika a kommunikációban
    Felelős tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    Teljesítendő: min. 2 kredit
    KOMMTSZ091 Kommunikáció és etika BTK-BMI Szeminárium Kötelező 1 óra / 1 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
    Javasolt felvétele: a képzés 5. félévében. Különösen javasolt a(z) 5. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMTSZ092 Kommunikáció és politika BTK-BMI Szeminárium Kötelező 1 óra / 1 kredit
    A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
    Javasolt felvétele: a képzés 6. félévében. Különösen javasolt a(z) 6. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMTSZ10 Történelem
    Felelős tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet. Felelős oktató:Pelyach István
    Teljesítendő: min. 6 kredit
    KOMMTSZ101 Történelem I. BTK-BMI Előadás Kötelező 2 óra / 3 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
    Javasolt felvétele: a képzés 7. félévében. Különösen javasolt a(z) 7. félévtőla(z) 9. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMTSZ102 Történelem II. BTK-BMI Előadás Kötelező 2 óra / 3 kredit
    A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
    Javasolt felvétele: a képzés 8. félévében. Különösen javasolt a(z) 8. félévtőla(z) 10. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet
    KOMMTSZ11 Szakdolgozati konzultáció
    Felelős tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet. Felelős oktató:Máté-Tóth András dr.
    Teljesítendő:
    KOMMTSZ111 Szakdolgozati konzultáció BTK-BMI Gyakorlat Kötelező 2 óra / 0 kredit
    A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Aláírással (teljesítette)
    Javasolt felvétele: a képzés 9. félévében. Különösen javasolt a(z) 9. félévtőla(z) 9. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
    Kurzushirdető tanszék: BTK-BMI Budapest Média Intézet