| K020 Szervetlen kémia
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Kiss Tamás Dr.
Teljesítendő:min. 12 kredit | K021 Nemfémes elemek kémiája TTK Előadás Kötelező 2 óra / 3kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 2. félévében. Különösen javasolt a(z) 2. félévtőla(z) 4. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár
Tematika:
A szervetlen kémia tárgya. Az elemek földi és kozmikus előfordulása, gyakorisága. Az elemek és vegyületek előállításának általános módszerei. Periodicitás, periodikus sajátságok. A periódusos rendszer és a rendszerező elv történeti fejlődése.
A hidrogén és izotópjai. Az orto- és parahidrogén. A hidrogén kémiai reakciói. A hidridek csoportosítása és tulajdonságaik. A Grimm-féle hidrideltolódási szabály és alkalmazása. Az atom- és a hidrogénbomba működése. A nemesgázok és vegyületeik tulajdonságai. Az oktettexpanzió. A halogéncsoport elemeinek általános tulajdonságai. Kémiai reakciói. A halogének hidridjei, oxidjai, oxosavai, sói. Az interhalogenidek, és a pszeudohalogenidek. A halogenidek és halogenátok analitikája.
Az oxigén és módosulatai (triplett, szingulett, ózon) és reakcióik. Oxigénhordozó komplexek. A víz tulajdonságai, a vízkeménység, a vízlágyítás. A hidrogén-peroxid és a peroxogyökök kémiája. Az oxidok és csoportosításuk. A hidroxidok és csoportosításuk. A kén és tulajdonságai, allotrop módosulatai, olvadása, hidridje, oxidjai, oxosavai, a peroxokénsavak. A szulfidok tulajdonságai és analitikai jelentősége. A szulfátok. A szelén, a tellúr és a polónium tulajdonságai és vegyületeik. A fénymásolás.
A nitrogéncsoport elemeinek általános tulajdonságai. A nitrogén tulajdonságai. A nitridek csoportosítása, hidridjei, oxidjai, oxosavai és ezek sói. A műtrágyák. A nitrogén körforgása. A foszfor tulajdonságai. A foszfor hidridjei, oxidjai, oxosavaik és ezek sói. A foszforhalogenidek tulajdonságai. A foszfor körforgása, a foszfortartalmú műtrágyák. A gyufa. Az arzén, az antimon és a bizmut tulajdonságai. Hidridjeik, oxidjaik, szulfidjaik, oxisavaik. Az –il (bizmutil stb.)-kationok képződése.
A széncsoport elemeinek általános jellemzése. A szén és allotrop módosulatai (grafit, gyémánt, fullerének). Izotópjai és alkalmazásaik. Az ásványi és mesterséges szenek. A szénhidrogének, a szén halogénvegyületei, a freonok, szulfidja, oxidjai, a szénsav. A szilícium és vegyületei. A szilikátok, a zeolitok, az ioncserélés folyamata. A kvarc. A szilánok és a halogenidek. A kovasav. Üvegképződés. Az építőanyag-ipar. A számítógép működése.
A germánium, az ón és az ólom tulajdonságai és vegyületeik. Az akkumulátor működése. A bór és vegyületei, oxidok, savak, boránok, elektronhiányos vegyületek stb. Az alumínium tulajdonságai. Vegyületei. A timsók. A gallium az indium és a tallium kémiája.
Az előadásban mindenütt kiemeljük az illető elem és vegyületei előfordulását, előállítását és felhasználását is.
Ajánlott irodalom:
1. Greenwood-Earnshow: Az elemek kémiája. Nemzeti Tankönyvkiadó 1999.
2. Csányi László-Császár-József: A szervetlen kémia alapjai. 2. Kiadás, JATEPress, Szeged, 1997.
3. Lengyel Béla-Proszt János-Szarvas Pál: Általános és szervetlen kémia. 5. Kiadás, Tankönykiadó.
|
| K022 Nemfémes elemek kémiája gyakorlat TTK Gyakorlat Kötelező 1 óra / 1kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Javasolt felvétele: a képzés 2. félévében. Különösen javasolt a(z) 2. félévtőla(z) 4. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár
Sikeres zárthelyi dolgozatok (min. átlag: 2,00.)
Tematika:
A gyakorlat célja a szervetlen kémiai anyagismeret megszerzése a nemfémes elemek körében:
A gyakorlat heti 1 szemináriumi jellegű óra keretében, közvetlenül a K023 Nemfémes elemek kémiája laboratórium aktuális feladatainak elvégzése után kerül megtartásra.
A gyakorlat célja a laboratórium elvégzésekor tapasztalt fizikai és kémiai sajátságok értelmezése. Ennek során különös figyelmet fordítunk:
(i) az elméleti előadásokon tárgyalt összefüggések, törvényszerűségek gyakorlati alkalmazására
(ii) az egyes vegyületcsoportok sajátságainak összehasonlító tárgyalására
(iii) a szervetlen kémia elsajátításához nélkülözhetetlen alapfogalmak ill. kiegészítő ismeretek (pl. szervetlen kémiai reakciók felírásának) készségszintre fejlesztésére.
A gyakorlat részletes tematikája megegyezik a kapcsolódó K023 Nemfémes elemek kémiája laboratórium-nál leírtakkal. Az elsajátított anyag számonkérése 2-3 db. 45 perces dolgozat formájában történik.
Ajánlott irodalom:
1. Gajda Tamás-Gyurcsik Béla: Szervetlen kémiai kísérletek, JATEPress, 2003.
2. Greenwood-Earnshow: Az elemek kémiája. Nemzeti Tankönyvkiadó 1999.
|
| K023 Nemfémes elemek kémiája laboratórium TTK Laboratóriumi gyakorlat Kötelező 3 óra / 2kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Javasolt felvétele: a képzés 2. félévében. Különösen javasolt a(z) 2. félévtőla(z) 4. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár
Sikeres zárthelyi dolgozatok ill. kísérleti munka (min. átlag: 2,00.)
Tematika:
A gyakorlat célja a szervetlen kémiai anyagismeret megszerzése a nemfémes elemek körében:
A hidrogén előállítása, fizikai (diffúzió, hővezetőképesség) és kémiai sajátságai ('H' és H2 redukáló tulajdonsága, durranógáz-reakció) és vegyületei (hidridek).
Halogéncsoport: A halogének előállítása, fizikai és kémiai sajátságai (reakciók hidrogénnel, vízzel, fémekkel, redoxireakciók). Interhalogének. A halogének biner vegyületei (hidrogén-halogenidek előállítása, a halogenidek redoxi- csapadék- ill. komplexképző reakciói). A halogének oxidjai, oxosavai és azok sói (hipohalogenitek, halogenátok, perhalogenátok).
Oxigéncsoport: Az oxigén és ózon előállítása és reakciói. A peroxidok (redoxi-, sav-bázis ill. komplexképző reakciók). Az oxidok (a víz mint ligandum, vizes oldatok pH-ja, reakciók vízzel). A kén (allotrop módosulatok, reakció fémekkel és klórral). A kén biner vegyületei (hidrogén-szulfid előállítása, égése, reakciója fémionokkal, redoxireakciói, poliszulfidok; kén-dioxid és reakciói). A kén oxosavai és azok sói (kénessav, kénsav, tiokénsav, peroxo-mono-, és dikénsav; redoxi-, csapadékos- és komplexképző reakciók). A szelén és vegyületei (allotrop módosulatok, a szelenitek és szelenátok kémiai sajátságai).
Nitrogéncsoport: A nitrogén előállítása, biner vegyületei (ammónia előállítása, cseppfolyósítása, ammóniaoldat reakciója fémionokkal; nitrogén oxidok (N2O, NO, N2O3 és NO2) előállítása és tulajdonságai). A salétromossav, salétromsav és sóik redoxi- és komplexképző sajátságai. A foszfor (allotrop módosulatok, Mitscherlich-próba). A foszfor oxidjai (előállítás, P4O10 reakciója vízzel). A foszfor oxosavai és azok sói. (foszforsav, foszforsavak redoxi-, csapadék- és komplexképző reakciói, foszfortartalmú heteropolimetallátok). Az arzén, antimon, bizmut (arzén előállítása, az elemek oldódása savakban). Az MIII ill. MV oxidációs állapotok vizes oldatokban, az M2O3 oxidok, az MIII- és MV-vegyületek reakciója lúgokkal, kénhidrogénnel, egyéb csapadék- ill. komplexképződési reakciói.
Széncsoport: A szén fizikai és kémiai sajátságai (adszorpció, redukáló képesség), biner vegyületei (CO és CO2 előállítása és tulajdonságai, a szárazjég). A pszeudohalogének (sav-bázis jelleg, csapadék ill. komplexképződés, redoxireakciók). A szilícium előállítása. SiO2 oldhatósága és hőtágulása, a szilikátok kémiai sajátságai.
A gyakorlatok elején 15 perces dolgozat formájában történik a gyakorlatra való felkészültség számonkérése. A félév során 4 alkalommal ismeretlen iontartalmú oldatok azonosítására, ill. 2 db. kisebb szerelési munkát is igénylő preparatív feladat egyéni elvégzésére is sor kerül.
Ajánlott irodalom:
1. Gajda Tamás-Gyurcsik Béla: Szervetlen kémiai kísérletek, JATEPress, 2003.
2. Barcza Lajos-Buvári Ágnes: A minőségi kémiai analízis alapjai, Medicina Könyvkiadó, 1997.
3. Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikum, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1990.
|
| K024 Fémes elemek kémiája TTK Előadás Kötelező 2 óra / 3kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 3. félévében. Különösen javasolt a(z) 3. félévtőla(z) 5. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg. kémiatanár
Tematika:
A fémes elemekre vonatkozó anyagismereti alapok elsajátítása, az elemek és fontosabb vegyületeik előfordulásának, tulajdonságainak és gyakorlati jelentőségüknek megismerése.
A fémek általános jellemzése, fizikai és kémiai tulajdonságaik. A fémek sávelmélete. A fémek előfordulása, legfontosabb ásványok, ércek. A fémek előállításának általános módjai. A fémek felhasználása: általános elvek és speciális lehetőségek. A fémes kötés, fémrácstípusok, ötvözetek. Komplex vegyületek, képződésük, stabilitásuk. A komplexképződési egyensúlyt befolyásoló tényezők. A koordinatív kötés. Koordinációs szám és térszerkezet. Izoméria a komplexek körében. A komplexek spektrális és mágneses sajátságai. A kristálytér- és a ligandumtér-elmélet alapjai.
Az átmenetifémek vizes oldatainak kémiája. Átmenetifém-hidridek, -halogenidek és pszeudohalogenidek. Átmenetifém-oxidok és -hidroxidok. Hidroxo- és aminkomplexek. Átmenetifém-cianidok és -karbonilok. Klaszterek. Az átmenetifémek általános jellemzése.
Az alkálifémek általános és részletes jellemzése. Az alkálifémek legfontosabb vegyületei. Rosszul oldódó alkálifém-vegyületek. Az alkáliföldfémek általános és részletes jellemzése. A legfontosabb alkáliföldfém-vegyületek. Az alkálifémek és -földfémek lángfestése.
A titán, a cirkónium, a hafnium és vegyületeik. A vanádium, a nióbium, a tantál és vegyületeik. A króm, a molibdén, a volfrám és vegyületeik. Izopolisavak és heteropolisavak, és analitikai jelentőségük. A mangán, a technécium, a rénium és vegyületeik. A vas és vegyületei. A kobalt, a nikkel és vegyületeik. A platinafémek és vegyületeik. A réz, az ezüst, az arany és vegyületeik. A cink, a kadmium, a higany és vegyületeik.
A lantanoidák és vegyületeik. Az aktinoidák és vegyületeik. A transzaktinoidák. Az atomenergia hasznosítása.
Az elemorganikus vegyületek legismertebb képviselői, a fémionok biológiai hatásai.
Ajánlott irodalom:
1. Greenwood-Earnshow: Chemistry of the Elements, Second Edition, Butterworth-Heinemann, Oxford, 1997. Magyar fordítása: Az elemek kémiája, Nemzeti Tankönykiadó, 1999.
2. Csányi László-Császár József: A szervetlen kémia alapjai, 2. kiadás, JATE Press, Szeged, 1997.
3. Shriver-Atkins-Langford: Inorganic Chemsitry, Second Edition, Oxford University Press, Oxford, 1994.
4. Lengyel Béla-Proszt János-Szarvas Pál: Általános és szervetlen kémia, 5. kiadás, Tankönyvkiadó.
|
| K025 Fémes elemek kémiája gyakorlat TTK Gyakorlat Kötelező 1 óra / 1kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Javasolt felvétele: a képzés 3. félévében. Különösen javasolt a(z) 3. félévtőla(z) 5. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg. kémiatanár
Tematika:
A gyakorlat heti 1 szemináriumi jellegű óra keretében, közvetlenül a K026 Fémes elemek kémiája laboratórium aktuális feladatainak elvégzése után kerül megtartásra.
A gyakorlat célja a laboratórium elvégzésekor tapasztalt fizikai és kémiai sajátságok értelmezése. Ennek során különös figyelmet fordítunk:
(i) az elméleti előadásokon tárgyalt összefüggések, törvényszerűségek gyakorlati alkalmazására
(ii) az egyes vegyületcsoportok sajátságainak összehasonlító tárgyalására
(iii) a szervetlen kémia elsajátításához nélkülözhetetlen alapfogalmak ill. kiegészítő ismeretek (pl. szervetlen kémiai reakciók felírásának) készségszintre fejlesztésére.
A gyakorlat részletes tematikája megegyezik a kapcsolódó K026 Fémes elemek kémiája laboratórium-nál leírtakkal. Az elsajátított anyag számonkérése 2 db. 45 perces dolgozat formájában történik.
Ajánlott irodalom:
1. Gajda Tamás-Gyurcsik Béla: Szervetlen kémiai kísérletek, JATEPress, 2003.
2. Greenwood-Earnshow: Az elemek kémiája. Nemzeti Tankönyvkiadó 1999.
|
| K026 Fémes elemek kémiája laboratórium TTK Laboratóriumi gyakorlat Kötelező 2 óra / 2kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Javasolt felvétele: a képzés 3. félévében. Különösen javasolt a(z) 3. félévtőla(z) 5. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg. kémiatanár kötelező
Tematika:
A gyakorlat célja a szervetlen kémiai anyagismeret megszerzése a fémes elemek körében:
A széncsoport fémes elemei: Az ón és az ólom (az elemek előállítása és tulajdonságai). Az ón- ill. ólom-vegyületek kémiai sajátságai. Ólom(II)-klorid előállítása.
A bórcsoport: Az elemek tulajdonságai. Az alumínium és bór vegyületeinek előállítása és tulajdonságai. Bórsav előállítása.
Alkáli- és alkáliföldfémek: Az elemek tulajdonságai (lángfestés, redukáló sajátság, égés, amalgámok). Alkáli- és alkáliföldfém-vegyületek előállítása és tulajdonságai (nátrium-karbonát előállítása Solvay szerint, az alkáliföldfém-karbonátok hőbontása, a habarcs kötése, a klórmész. Az alkáli- és alkáliföldfémek csapadék- és komplexképződési reakciói.
A d-mező fémei: Az átmentifémek általános tulajdonságainak áttekintése. Az elemek előállítása (redukció szénnel, hidrogénnel, cementálás) és tulajdonságaik (átmenetifémek reakciója oxigénnel, átmenetifémek oldódása savakban ill. lúgokban). Példák az átmenetifémek vegyértékváltó tulajdonságára, az egyes oxidációs állapotok megjelenési formái vizes oldatokban. Az átmentifémionok hidrolízise, ill. reakciói nátrium-hidroxiddal és ammónia vizes oldatával. Az átmenetifémek szulfidjai. Peroxidok, peroxokomplexek. Az átmenetifémek (pszeudo-) halogenidvegyületei (F–, Cl–, I–, CN–, SCN–). Redoxireakciók jodid- ill. cianidionokkal: az alacsonyabb oxidációs állapot stabilizálása. Az átmenetifémek legmagasabb oxidációs állapotainak (V(V), Cr(VI), Mo(VI), W(VI), Mn(VI), Mn(VII)) oxovegyületei. Az oxidok előállítása és tulajdonságai, az oxoanionjaik előállítása. (Kálium-manganát(VI) előállítása.) Izo- és heteropolimetallátok. A (poli)oxoanionok redoxi- és csapadékos reakciói. Az átmenetifémionok egyéb reakciói (Fe(II)- ill. Fe(III)ionok reakciói (acetáttal, a berlini- ill. Turnbull-kék csapadék), a buirett-próba, cukrok ill. aldehidek kimutatása: a Fehling-reakció és az ezüsttükör-próba, az Ag(I)-komplexek stabilitásának összehasonlítása, az ezüst-halogenidek fényérzékenysége, szerves reagensek alkalmazása átmenetifémionok kimutatására (2,2'-bipiridil, dimetil-glioxim, ditizon).
A gyakorlatok elején 15 perces dolgozat formájában történik a gyakorlatra való felkészültség számonkérése. A félév során 3 alkalommal ismeretlen iontartalmú oldatok azonosítására, ill. 2 db. kisebb szerelési munkát is igénylő preparatív feladat egyéni elvégzésére is sor kerül.
Ajánlott irodalom:
1. Gajda Tamás-Gyurcsik Béla: Szervetlen kémiai kísérletek, JATEPress, 2003.
2. Barcza Lajos-Buvári Ágnes: A minőségi kémiai analízis alapjai, Medicina Könyvkiadó, 1997.
3. Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikum, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1990.
|
|
K027 Preparatív szervetlen kémia laboratórium
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Nagy László Dr.
Teljesítendő:min. 3 kredit | K027 Preparatív szervetlen kémia laboratórium TTK Laboratóriumi gyakorlat Kötelező 4 óra / 3kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében. Különösen javasolt a(z) 4. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: mindkét félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész (K)
Tematika:
A gyakorlat célja a különböző elemek és vegyületeik előállításának gyakorlása. A félév során minden hallgatónak minimum 12 vegyületet kell előállítani. A gyakorlatok egy részét a hallgatók egyénileg, más részét párban végzik el. Két vegyületet teljes analízise az általuk kigondolt eljárásokkal ugyancsak a feladatuk. A félév során két zárthelyit is írnak.
A gyakorlat során a hallgatók különböző készülékek szerelésével, veszélyes gázok (klór, ammónia, kén-dioxid) és egyéb veszélyes szervetlen vegyületek (szén-diszulfid, klórszulfonsav stb.) kezelésével ismerkednek meg.
A termitreakció alkalmazása preparatív célra (elemi vas, szilícium vagy bór előállítása).
Vízmentes halogenidek (ón-tetraklorid, ón-tetrajodid, ón-tetrabromid, molibdén-pentaklorid, alumínium-trijodid stb.) előállítása.
Komplex vegyületek (oxalátok, kétmagvú komplexek, cisz- és transz-komplex, amino, nitrito, ligandumcserével képződő komplexek) előállítása.
Néhány fémorganikus vegyület előállítása.
Peroxo- és szuperoxo-vegyületek (kálium-szuperoxid, ezüst-peroxid, alkáliföldfém-peroxidok) előállítása.
Timsók (ammónium-vanádium-, vagy vas-timsó) előállítása.
Reakciók lefolytatása vízmentes közegben. Acetátok (ólom-, bór- vagy kadmium-acetát) előállítása.
Az elektrolízis alkalmazása szervetlen preparatív célokra (a jodoform előállítása anódos oxidációval).
Olvadékfázisú reakciók alkalmazása szervetlen preparatív célokra (nátrium-tiokromit, vagy Reinecke-só előállítása). Klatrátvegyületek előállítása. Reakciók elvégzése cseppfolyós ammóniában.
Fémorganikus vegyületek (pl. tetraetilón(IV)-, tribenzilón(IV)-klorid) előállítása.
Többlépéses eljárások alkalmazása: pl. a hidroxilamin-hidroklorid előállítása.
Egyéb szervetlen vegyületek előállítása (perjodátok, bárium-tiokarbonát stb.)
.
Ajánlott irodalom:
1. Nagy László: Szervetlen és fémorganikus vegyületek előállítása, JATEPress, 1996.
2. G. Brauer: Handbuch der Praparativen Anorganischen Chemie I., II. Band.
3. W.G. Palmer: Experimental Inorganic Chemistry.
4. Lengyel B. és Csákvári B.: Általános és szervetlen kémiai praktikum I. II.,1990.
Nemzeti Tankönyvkiadó
5. G. Pass, H. Sutcliffe: Practical Inorganic Chemistry.
6. Borossay J.: Szervetlen és fémorganikus vegyületek előállítása. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.
|
|
K029 Szervetlen kémia szigorlat
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Kiss Tamás Dr.
Teljesítendő:min. 2 kredit | K029 Szervetlen kémia szigorlat TTK Szigorlat (önálló vizsga) Kötelező 0 óra / 2kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Szigorlat
Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében. Különösen javasolt a(z) 4. félévtőla(z) 8. félévigMeghirdetése: mindkét félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- Vegyész, kémiatanár, kémiatanár kiegészítő, kémiatanár kiegészítő levelező (kötelező)
Tematika
Az elemek földi és kozmikus előfordulása, gyakorisága. Periodicitás, Periódusos sajátságok. A Periódusos rendszer.
Nemfémes elemek: A hidrogén. A hidrogén izotópjai, magfúzió, az atom- és a hidrogénbomba. A hidrogén vegyületei (kovalens, sószerű és intersticiális hidridek). A hidrogén ionizált formái, protonálódás, sav-bázis fogalom, a hidrogénhíd. A nemesgázok és vegyületeik. Klatrátok. A halogén-csoport elemei. A halogenidek jellemzői és csoportosításuk. A halogének hidrogénvegyületei, inter- és pszeudohalogenidek. Halogén-oxidok, a halogének oxosavai és sói. Az oxigéncsoport elemei. Az oxigén és módosulatai (triplett, szingulett, ózon). Oxigénhordozók. A víz. A hidrogén-peroxid és a peroxogyökök. Az oxidok. A kén és allotrop módosulatai. A kén oxidjai, oxosavai és azok sói. A kénhidrogén és a szulfidok. Oxohalogenidek. A szelén, a tellúr, a polónium és vegyületeik. A nitrogéncsoport elemei. Az ammónia, a hidrazin a hidroxil-amin. A nitrogén halogenidjei, oxidjai, oxosavai és azok sói. A foszfor. A foszfor oxidjai, oxosavai és azok sói. A foszfor halogenidjei. A nitrogén és a foszfor
körforgása. A műtrágyák. Az arzén, antimon és bizmut, oxidjai, oxosavai és halogenidjei. A nitridek. A széncsoport elemei. A szilícium és a germánium. Az ón és az ólom. (Hidridjeik, halogenidjeik, oxidjaik, oxosavaik és azok sói). A széncsoport elemeinek szulfidjai nitridjei. A karbidok. A bórcsoport elemei. A bór és az alumínium kötésviszonyai. (Hidridjeik, halogenidjeik, oxidjaik és hidroxidjaik, szulfidjaik, nitridjeik és karbidjaik). A kötéserősség szabályai példákkal. Az oldatok és olvadékok kémiája. Nemvizes oldószerek. Szervetlen láncok, gyűrűk és kalitkavegyületek.
Fémek általános jellemzése: s-, p-, d-, és f-mező fémei. Előfordulásuk és előállításuk lehetőségei. A fémes kötés, fémrácsok, ötvözetek. A fémek jellemzése a hosszú Periódusos rendszer alapján, oszlopok szerint. Ezen belül: az adott oszlop fémeinek általános jellemzése, a tulajdonságok változása az oszlopon belül (s-mező fémei), illetve a Perióduson belül (d- és f-mező fémei). Az fémek előfordulása, legfontosabb ásványai, ércei. Felfedezésük, előállításuk és felhasználásuk. Az elemek fizikai és kémiai tulajdonságai. Kémiai reaktivitásuk. Legfontosabb vegyületeik: sóik, komplexeik és fémorganikus vegyületeik. Említés szintjén bioszervetlen kémiai vonatkozásaik. Az alkálifémek és vegyületeik. Az alkáliföld-fémek és vegyületeik. A koordinációs vegyületek Típusai; komplexek képződése, stabilitásuk; a különböző koordinációs számú komplexek térszerkezete; izoméria; a koordinatív kötés, kristály- és ligandumtér-elmélet; a komplexek elnyelési színképe, mágneses sajátságuk; a komplex
vegyületek reakciói; a komplexek felhasználása; molekulakomplexek. Az átmenetifémek és vegyületeik általános jellemzése. Hidridek, halogenidek, oxidok, hidroxidok, oxovegyületek, izo- és heteropolisavak, szulfidok, cianidok és tiocianátok, karbidok, karbonilok. A titán, cirkónium és hafnium; a vanádium, nióbium és tantál; a króm, molibdén és wolfram; A mangán, technécium és rénium; a vas, ruténium és ozmium; a kobalt, ródium és irídium. A nikkel, palládium és platina; a réz, ezüst és arany, a cink, kadmium és higany. A lantanoidák- és aktinoidák jellemzői és fontosabb vegyületeik. Az atomenergia hasznosítása.
Ajánlott irodalom
1. Greenwood-Earnshow: Az elemek kémiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999.
|
|
K040 Analitikai kémia
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Dombi András Dr.
Teljesítendő:min. 9 kredit | K041 Analitikai kémia TTK Előadás Kötelező 2 óra / 3kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 3. félévében. Különösen javasolt a(z) 3. félévtőla(z) 5. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg. kémiatanár
Tematika
Az analitikai kémiai módszerek helye a kémiában.
Oldategyensúlyi rendszerek általános kezelése és kvantitatív leírása. Sav-bázis, komplexképződési, csapadékképződési és redoxiegyensúlyok alkalmazása az analitikai kémiában, döntően a mennyiségi elemzésben.
Titrimetriás módszerek. A titrálási görbék: számításuk és az alakjukat befolyásoló tényezők. A térfogatos analízis mérőoldatai és végpontjelzési módszerei.
A neutralizációs analízis módszerei és gyakorlati alkalmazások: erős és gyenge savak és bázisok meghatározása, sav-bázis titrálások kémiai előkészítő reakcióval. Titrálások nemvizes oldatokban.
Komplexometria. A komplexek stabilitásáról, látszólagos stabilitási állandók és alkalmazásuk. A komplexometriás titrálások (közvetlen, visszaméréses és közvetett módszerek), a módszer szelektivitása.
A csapadékos titrálás. Argentometria.
Oxidimetriás módszerek: a permanganometria, a kromatometria, a cerimetria, a bromatometria és a jodometria elvi alapjai valamint a velük megoldható analitikai feladatok. Reduktometriás titrálások. Az analízis kinetikus módszerei.
A legfontosabb analitikai célú klasszikus elválasztási módszerek: fázisátalakulással és új fázis képződésével járó eljárások (csapadékok leválasztása, gázfejlődésen alapuló eljárások, zónaolvasztás), extrakciós módszerek. Tömeg szerinti elemzés.
A kromatográfiás elválasztás általános jellemzése, alapfogalmak, kromatogramok értelmezése, minőségi és mennyiségi elemzés. A gyakorlati megvalósítások lehetőségei. Gáz- és folyadékkromatográfia alapjai. Síkkromatográfiás módszerek.
Az analízis előkészítő műveletei: mintavétel, a minta oldása, oldhatatlan minták feltárása, mineralizálás.
Ajánlott irodalom
1. Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai: kémiai és műszeres elemzés,
2. Semmelweis Kiadó, 1999 vagy ALLITER, 2002.
3. Pokol György–Sztatisz Janisz: Analitikai kémia I. Műegyetemi Kiadó, 1999.
|
| K042 Analitikai kémia laboratórium TTK Laboratóriumi gyakorlat Kötelező 4 óra / 3kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Javasolt felvétele: a képzés 3. félévében. Különösen javasolt a(z) 3. félévtőla(z) 5. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg.kémiatanár
Tematika
Térfogatos analízis: a mérőoldatok készítése és hatóértékük megállapítása minden esetben a hallgató egyéni feladata.
Argentometria: ezüst-nitrát-mérőoldat készítése és pontos koncentrációjának megállapítása kálium-klorid-mérőoldat segítségével Fajans-féle végpontjelzést alkalmazva, kloridion Mohr-szerinti meghatározása.
Neutralizációs titrálások: sósav- és lúgmérőoldat készítése és pontos koncentrációjuk megállapítása. Meghatározások: borkősav, nátrium-tioszulfát és kénsav-bórsav egymás mellett.
Komplexometria: EDTA-mérőoldat pontos koncentrációjának megállapítása ólom-nitrát-mérőoldat segítségével, réz(II)ion mérése, kalcium- és magnéziumion meghatározása egymás mellett.
Permanganometria: a mérőoldat pontos koncentrációjának meghatározása nátrium-oxalát bemérésével, hidrogé-peroxid és vas(III)meghatározása (Zimmermann-Reinhardt szerint).
Bromatometria: kálium-bromát-mérőoldat készítése, arzén(III) meghatározása Győry szerint, azofen meghatározása.
Jodometria: tioszulfát-mérőoldat pontos koncentrációjának meghatározása a kálium-bromát-mérőoldat alkalmazásával, fenolmeghatározás Koppeschaar-módszerrel, réz(II)ion mérése és a tiocianátion meghatározása Schulek-féle módszerrel.
Tömeg szerinti analízis: szulfátion meghatározása bárium-szulfátként, kalciumion meghatározása kalcium-oxalát-monohidrátként Winkler-módszerrel.
A félév során az elvégzett gyakorlatokhoz tartozó elméleti tudnivalókból és a témához kapcsolódó analitikai számításokból két 40 perces dolgozatot írnak.
Ajánlott irodalom
1. Csikkelné, Dombi A., Jáky K., Nemesné: Mennyiségi analitikai kémiai gyakorlat,
2. JATEPress, Szeged, 1995.
|
| K043 Műszeres analitika TTK Előadás Kötelező 4 óra / 3kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében. Különösen javasolt a(z) 4. félévtőla(z) 8. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg kémiatanár
Tematika
Jelképzés - jelfeldolgozás
Kalibrálás. Analitikai teljesítőképesség, érzékenység, jel–zaj viszony, Fourier- transzformáció. Szelektivitás. Hiba, hibaszámítás alapjai.
Elektrokémiai analízis
Potenciometria: Nernst-egyenlet. Oldatcsatlakozás diffúziós potenciál. Potenciometriás elektródok Az elektródok szelektivitása. Direkt potenciometria. Potenciometriás titrálás. A végpont grafikus és numerikus kiértékelése. Voltammetria: Egyen és váltóáramú polarográfia. Polarográfiás lépcsők elemzése, elektródpotenciál-polarográfiás áram kapcsolata. Zavaró áramfajták Voltammetriás analitikai meghatározások.. Amperometriás titrálások. Amperometria. Biamperometria.
Coulombmetria alapelvek. Amperosztatikus és potenciosztatikus mérések. Direkt coulombmetria, teljesítőképessége, szelektivitása. Coulombmetriás titrálás. Reagenstermelés.
Vezetőképesség mérésen alapuló módszerek. Konduktometriás titrálás. Oszcillometria. Dielektrometria.
Spektrokémiai analízis
Atom- és molekulaszinképek. A fényelnyelés törvényszerűségei. Abszorpciós, emissziós és reflexiós módszerek.
Molekulaspektroszkópia. Infravörösspektrometria. Szerkezetvizsgálat - minőségi elemzés. Mennyiségi meghatározások. Raman-spektroszkópia.
Elektrongerjesztési molekula spektrofotometria. Kötő, lazító, nemkötő elektronpályák. Kromoforok. Auxokromhatás. Molekulák fényabszorpciója. Relaxációs mechanizmusok. Fluoreszcencia. Foszforeszcencia. Koncentrációmérés. Lambert-Beer-törvény és korlátai. Többkomponensű rendszerek fényelnyelése. Spektrofotometriás koncentrációmérés. Emissziós koncentrációmérés, fluorimetriásanalízis.
Atomspektroszkópia Atomizálás, gerjesztés, ionizáció. Emissziós módszerek. Optikai emissziós színképelemzés. Lángfotometria. ICP-spektroszkópia. Atomabszorpciós eljárás.
Mágneses módszerek
Mágneses magrezonancia spektroszkópia (NMR). A kémiai eltolódás, spin-spin csatolás. Többszörös rezonancia-módszerek. Paramágneses anyagok NMR-sajátságai, shift-reagensek. Kvalitatív és kvantitatív analitikai alkalmazások.
Elektronspinrezonancia-spektroszkópia. ESR-paraméterek. Az ESR-spektrumok szerkezete, finom szerkezete. A módszer analitikai kémiai alkalmazásai.
Tömegspektrometria. A tömegspektrométer felépítése: ionforrások, analizátorok. Minőségi analitikai információk: molekulatömeg meghatározások, fragmentáció és molekulaszerkezet. Mennyiségi analízis.
Egyéb módszerek
Termoanalitika. Termogravimetria (TG és DTG). Entalpimetria. (DTA). Kombinált termoanalitikai módszerek. Differenciál Scanning kalorimetia (DSC). Termometriás titrálás.
Radioanalitika. Radiokémiai bomlás. Aktivációs elemzés. Izotóphigításos módszer. Radiometriás titrálás.
Folyamatos és automatikus analízis
Mérési elvek. Szabályozástechnikai módszerek. Kombinált módszerek. Alkalmazások.
Ajánlott irodalom
1. Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai: Kémiai és műszeres elemzés, Semmelweis Kiadó, Budapest, 1999 vagy ALLITER, Budapest 2002
2. Willard, H.H., Merritt, L.L.Jr.,Dean, J.A., Settle, F.A.Jr. Instumental Methods of Analysis
3. Wadsworth Publishing Company, Belmont, California, 1988
|
|
K044 Kémiai és műszeres analitikai kémia laboratórium
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Galbács Gábor Dr.
Teljesítendő:min. 3 kredit | K044 Kémiai és műszeres analitikai kémia laboratórium TTK Laboratóriumi gyakorlat Kötelező 4 óra / 3kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében. Különösen javasolt a(z) 4. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- Tematika
Az A és B Típusaú gyakorlatok közül 6-6 elvégzése kötelező!
A: Titrálások nemvizes közegben: amidazofén és efedrin meghatározása.
Élelmiszerek nátrium-klorid tartalmának meghatározása. Alkáli-halogenidek meghatározása ioncserélőgyanta segítségével. Műtrágyák ammónium- és nitrition formájában kötött nitrogéntartalmának meghatározása. Növényi olajak savszámának, savfokának, szappanszámának, észterszámának és jódbrómszámának meghatározása.
Acélminták krómtartalmának meghatározása. C-vitamin drazsé aszkorbinsav tartalmának meghatározása. Formaldehid meghatározása Romijn szerint. Fertőtlenítőszerek aktív klórtartalmának meghatározása. Szőlőcukor cukortartalmának meghatározása. Molibdén és jodidion kinetikus módszerrel történő meghatározása.
B Potenciometrikus végpontjelzés alkalmazása sav/bázis-, redoxi és csapadékos titrálások során. (pl. foszforsav meghatározása egy- és kétbázisú savként. Jodidionok argentometriás titrálása).
Konduktometriás titrálás alkalmazása szerves savak meghatározására.
UV-átható spektrofotometria alkalmazása szervetlen ionok és szerves vegyületek meghatározására (pl. szalicilsav meghatározása, foszfátionok meghatározása). Alkálifém-nyomok meghatározása a lángfotometria módszerének alkalmazásával.
Gázkromatográfia: alkoholhomológok minőségi és mennyiségi meghatározása
Ajánlott irodalom
1. Csikkelné, Dombi A., Jáky K., Nemesné: Mennyiségi analitikai kémiai gyakorlatok, JATEPress, 1995
2. Galbács G., Sípos Pál és Galbács Z.: Műszeres analitikai gyakorlatok, JATE Press, 2003
|
|
K045 Műszeres analitikai laboratórium
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Galbács Gábor Dr.
Teljesítendő:min. 3 kredit | K045 Műszeres analitikai laboratórium TTK Laboratóriumi gyakorlat Kötelező 4 óra / 3kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Javasolt felvétele: a képzés 5. félévében. Különösen javasolt a(z) 5. félévtőla(z) 7. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész, klinikai kémikus
Tematika
10 egyéni feladat elvégzése kötelező. Ezek kivitelezése számítógépes adatgyűjtés illetve részben automatikus berendezések alkalmazásával történik.
Elektroanalitikai módszerek alkalmazása szervetlen összetevők mérésére: coulombmetria, biamperometria, potenciometria.
Feladatok az lángatomabszorpciós spektrometria és fluoreszcencia spektrometria tárgyköréből. Gázkromatográfiás és nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiás módszerek alkalmazása homológ vegyületek mennyiségi és minőségi meghatározása céljából.
Csoportosan végzett vagy bemutató jellegű feladatok: induktív csatolású plazma optikai emissziós spektrometria, ionkromatográfia, pásztázó ultraibolya/látható spektrofotometria.
Ajánlott irodalom
1. Galbács G., Sipos P., Galbács Z.,: Műszeres analitikai gyakorlatok, JATEPress, Szeged 2003.
|
|
K049 Analitikai kémia szigorlat
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Kiss Tamás Dr.
Teljesítendő:min. 2 kredit | K049 Analitikai kémia szigorlat TTK Szigorlat (önálló vizsga) Kötelező 0 óra / 2kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Szigorlat
Javasolt felvétele: a képzés 6. félévében. Különösen javasolt a(z) 6. félévtőla(z) 8. félévigMeghirdetése: mindkét félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész, klinikai kémikus (kötelező)
Tematika
Oldategyensúlyi reakciók és mennyiségi analitikai alkalmazásuk. Oldategyensúlyi rendszerek általános kezelése és kvantitatív leírása. Sav-bázis, komplexképződési, csapadékképződési és redoxiegyensúlyok alkalmazása az analitikai kémiában, döntően a mennyiségi elemzésben. Titrimetriás módszerek. A titrálási görbék és számításuk, az alakjukat befolyásoló tényezők. Végpontjelzési módszerek.
Gyakorlati alkalmazások: erős és gyenge savak és bázisok meghatározása, sav-bázis titrálások kémiai előkészítő reakcióval. Komplexometriás titrálások. Argentometria. Oxidimetriás módszerek: permanganometria, kromatometria, cerimetria, bromatometria, jodometria. Reduktometriás titrálások. Az analízis kinetikus módszerei. A legfontosabb analitikai célú klasszikus elválasztási módszerek: fázisátalakulással és új fázis képződésével járó eljárások (tömeg szerinti elemzés, gázfejlődésen alapuló eljárások, zónaolvasztás), extrakciós módszerek. A kromatográfiás elválasztások elvi alapjai és gyakorlati megvalósításuk lehetőségei. Az analízis előkészítő műveletei.
Műszeres elemzés. Jelképzés-elfeldolgozás, kalibrálás. Elektrokémiai módszerek: Potenciometria (Nernst-egyenlet, diffúziós potenciál, elektródok működési mechanizmusa, elektroncsere- és ioncsere-egyensúlyon alapuló elektródok, molekula-szelektív-elektródok, az elektródok szelektivitása, Nikolsky-egyenlet. Direkt potenciometria és potenciometriás titrálások. Voltammetria (Egyenáramú polarográfia, Ilkovic -egyenlet, polarográfiás lépcsők, zavaró áramfajták, szerves molekulák polarográfiája, fémkomplex-képződés polarográfiás vizsgálata. Váltóáramú polarográfia, Tast-polarográfia, Impulzuspolarográfia, Ciklikus voltammetria. Amperometriás végpontjelzések). Coulombmetria (amperosztatikus és potenciosztatikus mérések. Direkt coulombmetria, coulombmetriás titrálás). Egyéb elektrolízisen alapuló analitikai módszerek (elektrogravimetria, elektrográfia, dúsítás elektrolízissel). Vezetőképesség-mérésen alapuló módszerek (egyenáramú és váltóáramú konduktometria,
oszcillometria. dielektrometria.
Spektrokémiai analízis (a fényelnyelés törvényszerűségei, abszorpciós, emissziós és reflexiós módszerek). Molekulaspektroszkópia (infravörös- és Raman-spektrometria, minőségi és menyiségi elemzés, rezonancia Raman-spektroszkópia). Spektrofotometria (az elektronok gerjesztésének és a molekularezgések gerjesztésének kapcsolata, relaxációs mechanizmusok, fluoreszcencia. Foszforeszcencia. a Lambert-Beer-törvény és korlátai. emissziós koncentrációmérés, fluorimetriás analízis).
Atomspektroszkópia (optikai emissziós színképelemzés, lángfotometria, ICP-spektroszkópia., atomabszorpciós eljárás). Optikai forgatóképesség (ORD) és cirkuláris dikroizmus (CD) mérések. Az analízis termikus módszerei (TG-, DTG-, DTA-görbék, Differenciál Scanning kalorimetia (DSC), termometriás titrálás). Radioanalitika (aktivációs elemzés, izotóphigításos módszer, radiometriás titrálás).
Mágneses rezonanciamódszerek (NMR- és ESR- spektroszkópia).
Tömegspektrometria (MS). Kombinált műszeres analitikai eljárások.
A megfelelő kromatográfiás módszer kiválasztásának szempontjai. A gáz- és folyadékkromatográfia alapjai és alkalmazási területei.
Ajánlott irodalom
1. Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai: kémiai és műszeres elemzés, Semmelweis Kiadó, 1999 vagy ALLITER, Budapest 2002
2. Pokol György: Analitikai kémia I. BME Kiadó, 1999.
|
|
K0915 Diplomamunka szervetlen és analitikai kémiából
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Kiss Tamás Dr.
Teljesítendő:min. 40 kredit- Leírás - Annotation
- Ajánlott irodalom
Oktatóval történő megbeszélés alapján.
| K0915 Diplomamunka szervetlen és analitikai kémiából 1. TTK Laboratóriumi gyakorlat Kötelező 20 óra / 20kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Javasolt felvétele: a képzés 9. félévében. Különösen javasolt a(z) 9. félévtőlMeghirdetése: mindkét félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész és klinikai kémikus (kötelező)
|
| K0925 Diplomamunka szervetlen és analitikai kémiából 2. TTK Laboratóriumi gyakorlat Kötelező 20 óra / 20kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Javasolt felvétele: a képzés 10. félévében. Különösen javasolt a(z) 10. félévtőlMeghirdetése: mindkét félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- Tematika
Szabadon választható témák a szervetlen és analitikai kémia valamint környezeti analitika és a kemometria területéről:
Az előző félévben megkezdett kutatási téma folytatása, a diplomadolgozat elkészítése.
|
|
K121 Bioszervetlen kémia
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Kiss Tamás Dr.
Teljesítendő:min. 3 kredit | K121 Bioszervetlen kémia TTK Előadás Kötelező 2 óra / 3kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében. Különösen javasolt a(z) 4. félévtőla(z) 10. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész (KV), klinikai kémikus
Tematika
A tantárgy az élő szervezetekben lejátszódó fémion-biomolekula kölcsönhatások biokémiáját, biológiai, fiziológiai szerepét tárgyalja áttekintően, döntően az egyes fémioncsoportokat sorbavevő leíró jelleggel.
A létfontosságú elemek és biokémiai evolúciójuk. Koordinációs kémiai alapok és bioszervetlen kémiai vonatkozásaik. Fémion-biomolekula kölcsönhatások jellemzése.
Szerkezetvizsgáló módszerek a bioszervetlen kémiában. Az alkáli- és alkáliföldfémek bioszervetlen kémiája. Az alumínium, a szilícium, a szelén és a vanádium bioszervetlen kémiája.
Kismolekulák aktiválása, az O2 bioszervetlen kémiája.
Vastartalmú enzimek és metalloproteinek. A vas anyagcseréje. A réz bioszervetlen kémiája. A réz anyagcseréje. A cink biokémiája és anyagcseréje. Egyéb nyomelemek (Co, Mn, V, Ni, Cr, Mo) szerepe az élő szervezetben.
Toxikus fémionok (Cd, Hg) az élő szervezetekben és azok detoxifikálása.
Ligandumok és fémkomplexek a gyógyászatban, kelátterápia.
Ajánlott irodalom
1. Kőrös Endre: Bioszervetlen kémia (Gondolat, 1980)
2. Gergely Pál-Erdődi Ferenc-Vereb György: Általános és bioszervetlen kémia (Semmelweis, 1992)
3. J.J.R. Frausto da Silva, R.J.P. Williams: The Biological Chemistry of the Elements (Clarendon Press, 1993)
4. W. Kaim, B. Schwederski: Bioinorganic Chemistry: Inorganic Elements in the Chemistry of Life, (Wiley, Wiley, Chichester, 1994)
5. J.A. Cowan: Inorganic Biochemistry, An Introduction (VCH, New Ytork, 1993)
|
|
K122 Elméleti szervetlen kémia
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Gajda Tamás Dr.
Teljesítendő:min. 2 kredit | K122 Elméleti szervetlen kémia TTK Előadás Kötelező 2 óra / 2kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében. Különösen javasolt a(z) 4. félévtőla(z) 10. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész, kémiatanár, kémiatanár kiegészítő (KV)
Tematika
A szervetlen vegyületek szerkezetét leíró három legfontosabb, egymást csak kevéssé átfedő, elmélet valamint a szervetlen szerkezeti kémia néhány fontosabb témaköre kerül tárgyalásra.
A vegyértékelektronpár-taszítási elmélet A főként nemfémes elemek vegyületeire vonatkozó elmélet ill. az elmélet korlátainak bemutatása. Az elektronhiányos klaszterek vázelektronpár elmélete. A poliboránok szerkezetének leírásából kiindulva az elmélet általánosítása az elektronhiányos fémes (pl. Zintl-fázisok, karbonil klaszterek) ill. nemfémes (pl P4, fullerének) klaszterek, kalitkavegyületek szerkezetének leírására/meghatározására. Az izolobalitás fogalma és sztereokémiai alkalmazása.
A kristálytér/ligandumtér-elmélet A szervetlen kémia alapkollégiumban szerzett ismeretek (egyelektronos eset) kiterjesztése az elektron–elektron kölcsönhatást is figyelembe vevő többelektronos kezelésre. Az elmélet alkalmazása az átmenetifém-komplexek szerkezeti ill. egyéb az elektronszerkezettel összefüggő tulajdonságainak értelmezésére. Az f-mező ionjai.
Az átmenetifém-komplexek MO-elmélete oktaéderes és tetraéderes szerkezetek esetén. A fémion ill. a ligandumok közötti ?-kölcsönhatás értelmezése és következményei.
A fémkomplexek sztereoizomériája. A kiralitás feltétele szervetlen vegyületek esetén, nómenklatúra. Topografikus sztereokémia: egymagvú komplexek (4-,5- ill. 6-os koordináció, egy- két- ill. többfogú ligandumok); többmagvú komplexek.
A szupramolekuláris szervetlen kémia. Intermolekuláris kölcsönhatások révén kialakuló struktúrák: önfelépítő rendszerek, programozott önfelépítés, önfelismerő önfelépítés, multikomponensű önfelépítés. Néhány lehetséges gyakorlati felhasználás.
Ajánlott irodalom
1. Csákvári Béla, "Szervetlen vegyületek molekulageometriája", A Kémiai Legújabb Eredményei, 30, Akadémiai Kiadó, 1976.
2. Csákvári Béla, Pongor Gábor, "Az átmenetifémek és fémorganikus vegyületek sztereokémiája"
3. A Kémiai Legújabb Eredményei, 83, Akadémiai Kiadó, 1998.
4. C.J. Balhausen, "Introduction to Ligand-field Theory", McGraw-Hill, New York, 1962
5. S.F.A. Kettle, "Physical Inorganic Chemistry', Spektrum, Oxford, 1996
6. A. von Zelewsky, "Stereochemistry of Coordination compounds", John Wiley and Sons, 1996
7. J.-M. Lehn, "Supramolecular chemistry, concepts and perspectives", VCH Weinheim, 1995
|
|
K124 Molekulageometria
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Galbács Zoltán Dr.
Teljesítendő:min. 1 kredit | K124 Molekulageometria TTK Előadás Kötelező 1 óra / 1kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében. Különösen javasolt a(z) 4. félévtőla(z) 10. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész (KV), kémiatanár (KV), kémiatanár kiegészítő (KV)
Tematika
A vegyértékelektronpár-taszítási elmélet alapjai. A molekulageometriát befolyásoló tényezők.
A második Periódus elemeinek molekulageometriája.
Alkáli- és alkáliföldfém elemek molekulageometriája.
Molekulageometria a harmadik és magasabb Periódus elemei körében (alumínium-gallium-indium-tallium; szilícium-germánium-ón-ólom; foszfor-arzén-antimon-bizmut; kén-szelén-tellur; klór-bróm-jód.)
Az átmenetifémek molekulageometriája.
Nemesgázvegyületek. Fém-karbonilok. Fém-fém kötések.
Peroxidok. Hidrátok, klatrátok. Szilikátok. Perovszkit-vegyületek.
Fullerének.
Ajánlott irodalom
1. R.J. Gillespie, I. Hargittai: The VSEPR Model of Molecular Geometry, Allyn and Bacon, London, 1991
2. Csákvári Béla: Szervetlen vegyületek molekulageometriája, A kémia újabb eredményei 30. Kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976 Csákvári Béla: Bevezetés a szervetlen kémiába, Tankönyvkiadó, 1981 Ulrich Müller: Inorganic Structural Chemistry, John Wiley and Sons, New York, 1993 N.N. Greenwood, A. Earnshaw: Az elemek kémiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999
|
|
K125 Nemvizes és tömény oldatok kémiája
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Sipos Pál Dr.
Teljesítendő:min. 1 kredit | K125 Nemvizes és tömény oldatok kémiája TTK Előadás Kötelező 1 óra / 1kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében. Különösen javasolt a(z) 4. félévtőla(z) 10. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- Tematika
Nemvizes oldatok
Az oldószerek csoportosítása. Szolvatáció, szolvatácós szám. Szolvatáció donor és akceptor oldószerekkel. Ionizáció, disszociáció. Oldószerparaméterek. Donor- és akceptorerősség, értelmezésük, és meghatározásuk. A Pearson-féle koncepció alkalmazása az oldószer-oldott anyag közötti kölcsönhatásra.
Elektrokémia nemvizes oldószerekben. Vezetőképesség. Elektródpotenciálok, redoxpotenciálok, pH.
Kémiai reakciók nemvizes oldószerekben. Koordinációs kémia nemvizes oldatokban. Ipari alkalmazások. Nemvizes oldószerek alkalmazása analitikai kémiai meghatározásokban.
Extrém tömény vizes oldatok
Híg és tömény oldatok összehasonlítása. Ideális és nemideális viselkedés, koncentráció és aktivitás, aktivitási koefficiensmodellek. A Pitzer-modell alapjai és korlátai. Az MSA-módszer. A teljes hidratációs határ. Vízhiányos rendszerek jellemzői. Vízionszorzat tömény elektrolitokban.
Tömény oldatok termodinamikai jellemzése, kísérleti és elméleti korlátok. Kísérleti metodikai megfontolások és alkalmazható módszerek.
Kémiai reakciók extrém tömény oldatokban. Külső- és belsőszférás ionpárképződés, komplexképződés, oligo- és polimerizáció, hosszútávú rendezettség, kvázikristályos állapot.
Extrém tömény vizes oldatok ipari alkalmazásai: hidrometallurgia. Extrém tömény vizes oldatok preparálása és analitikai kémiája.
Olvadékok
Sóolvadékok általános tulajdonságai. Sóolvadékok tanulmányozására alkalmas kísérleti módszerek. Elektromos vezetés sóolvadékokban.
Gázok, fémek és nemfémek oldódása sóolvadékokban. Sóolvadék elegyek. Sav–bázis reakciók sóolvadékokban. Alkalmazások: tüzelőcellák, olvadékelektrolízis.
Ajánlott irodalom
1. Korondán Irén: Kémiai reakciók nemvizes közegben; Egyetemi jegyzet, KLTE, Debrecen 1981.
2. Burger Kálmán: Nemvizes közegek koordinációs kémiája , A kémia újabb eredményei sorozat, 36., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977.
3. Krausz Imre: Nemvizes közegben végzett titrálások jelenlegi problémái , A kémia újabb eredményei sorozat, 29., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976.
4. The chemical physics of solvation, in ;Studies in physical and theoretical chemistry , 38., ed. by R. R. Dogonadze et al., Elsevier, 1988.
5. Advances in molten salt chemistry, ed. by G. Mamantov, Elsevier, 1983.
6. Activity Coefficients in Electrolyte Solutions, ed. by R. M. Pytkovicz, CRC Press, Boca Raton, 1979.
|
|
K141 Kromatográfia
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Péter Antal Dr.
Teljesítendő:min. 4 kredit | K141 Korszerű kromatográfiás módszerek TTK Előadás Kötelező 2 óra / 3kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 5. félévében. Különösen javasolt a(z) 5. félévtőla(z) 9. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész (KV), klinikai kémikus (K)
Tematika
A kromatográfiás módszerek helye az analitikában, a kromatográfia felosztása, története.
Gázkromatográfia. Retenció a gázkromatográfiában. Sávszélesedés. Felbontást befolyásoló tényezők. Gázkromatográfiás készülék. Detektorok. Kolonnák. Hordozók. Megosztófolyadékok. Gáz–szilárd és gáz–folyadék kromatográfia.
Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia. Retenció a folyadék kromatográfiában, sávszélesedés, felbontás. A folyadékkromatográf felépítése. Szivattyúk. Detektorok. Normál és fordított fázisú folyadékkromatográfia. Állófázis. Mozgófázis. Oldószerek erősségének és polaritásának jellemzése. Gradienselúció. Szuperkritikus folyadékkromatográfia elmélete és gyakorlata.
Ionkromatográfia. Direkt és elnyomásos technikák. Gélkromatográfia. Gélek keletkezése és szerkezete. A géloszlopok felbontóképessége, szelektivitása. A gélkromatográfia módszerei.
Kapilláriselektroforézis. Kapilláriszóna-elektroforézis. Micelláris elektrokinetikus kromatográfia. Kapilláris gél-elektroforézis. Kapilláris izoelektromos fókuszálás.
Síkkromatográfiás módszerek: vékonyréteg, nagynyomású vékonyréteg kromatográfia.
A kromatogramok minőségi és mennyiségi értékelése. Mintaelőkészítés a kolonna előtti és utáni származékképzési módszerek. Kisérleti körülmények tervezése. Módszervalidálás.
Kapcsolt technikák: kromatográfhoz csatolt spektrométerek (tömeg-, infravörös, mágneses rezonancia).
Ajánlott irodalom
1. Balla József: A gázkromatográfia analitikai alkalmazásai, Abigél Bt. Kiadó, Budapest, 1997.
2. L.R. Snyder, J.J. Kirkland: Bevezetés az intenzív folyadékkromatográfiába, Műszaki Kiadó, 1979.
3. V.R. Meyer: Practical High Performance Liquid Chromatography, John Wiley and Sons Ltd. England,1994.
|
| K142 Kromatográfia laboratórium TTK Laboratóriumi gyakorlat Kötelező 2 óra / 1kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Javasolt felvétele: a képzés 5. félévében. Különösen javasolt a(z) 5. félévtőla(z) 9. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész (KV), klinikai kémikus (K)
Tematika
Aminosavak vékonyréteg-kromatográfiás elválasztása és denzitometriás mennyiségi értékelése.
Levegőminta aromás szennyezőinek gázkromatográfiás meghatározása.
Vízminta növényvédőszer maradékának folyadékkromatográfiás meghatározása. Mintaelőkészítés.
Talajminta növényvédőszer maradékának folyadékkromatográfiás meghatározása. Mintaelőkészítés.
Kávé, tea, Coca-Cola koffein, teofillin és teobromin tartalmának meghatározása folyadékkromatográfiásan.
Szervetlen és szerves anionok ionkromatográfiás mérése.
Aminosav enantiomerek királis elválasztása kolonnaelőtti származékképzési módszerrel.
Tríciált vegyületek radiokromatográfiás mérése.
Ajánlott irodalom
1. Kromatográfiás gyakorlatok (leírás gyűjtemény)
|
|
K144 A környezetvédelem analitikai problémái
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Dombi András Dr.
Teljesítendő:min. 2 kredit | K144 A környezetvédelem analitikai problémái TTK Előadás Kötelező 2 óra / 2kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 5. félévében. Különösen javasolt a(z) 5. félévtőla(z) 9. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- Vegyész (KV), kémiatanár (KV), kémiatanár kiegészítő (KV)
Tematika
Mintavételi és mintaelőkészítési módszerek. Az analitikai módszerek teljesítőképességének minősítése (pontosság, megbízhatóság, kimutatási képesség).
Folyamatos és automatikus analízis. A levegő szennyezettségének mérése (homogén összetevők és lebegő szennyeződések analízise). Természetes, ivó- és szennyvizek minősítése.
Vízanalitikai módszerek (oxidálószerek, szervetlen és szerves komponensek meghatározása). Talajanalitikai módszerek (főkomponensek, nyomszennyezők, és hatóanyagtartalom analízise).
Az atmoszféra, a hidroszféra és a litoszféra organikus szennyezői és a szennyezőkre vonatkozó nemzetközi és hazai környezetvédelmi előírások.
Levegő, vizek és talajok nyomszennyezőinek dúsítására alkalmas módszerek; folyadék és szilárd fázisú extrakció, egyéb adszorpciós és abszorpciós eljárások.
Elválasztáson alapuló analízis; gázkromatográfia, nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC), kapilláris elektroforézis. Speciális kromatográfiás eljárások alkalmazása.
Szerves szennyezők minőségének és szerkezetmeghatározásának korszerű módszerei; tömegspektrometria és kombinációja kromatográfiás módszerekkel, infravörös- és Raman-spektrometria, magmágneses-rezonancia-spektrometria (NMR).
Ajánlott irodalom
1. Roger N. Reeve: Environmental Analysis, John Wiley and Sons, 1994.
2. D.T.E. Aunt, A.L. Wilson: The Chemical Analysis of Water. General Principles and Techniques, The Royal Society of Chemistry Thomas Graham House, Cambridge, 1995.
|
|
K145 Mintavétel, mintaelőkészítés
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Galbács Zoltán Dr.
Teljesítendő:min. 1 kredit | K145 Mintavétel, mintaelőkészítés TTK Előadás Kötelező 1 óra / 1kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 5. félévében. Különösen javasolt a(z) 5. félévtőla(z) 9. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- kémiatanár (KV), kémiatanár kiegészítő (KV)
Tematika
Mintavétel eszközei. Mintatároló edények alkalmazhatósága.
A körülmények (pH, hőmérséklet, bakteriális szennyezés, diffúzió az edényfalon keresztül, stb.) hatása a minta összetételére.
Mintatartósítási megoldások. Mintavétel közvetlen módszerrel, adszorpciós eljárással, extrakcióval, purge and trap módszerrel, mintakoncentrációval. Folyamatos mintavétel, monitoring rendszerek. Reprezentatív mintavétel gázból, folyadékból és szilárd mintákból. Gázszeparálás.
A minta homogenizálása, aprítása, szitálása, szűrése, dokumentálása.
A minták feltárása, roncsolása oldatban és olvadékban különböző kémiai feltárószerekkel (lúgos, savas, oxidatív feltárások). Feltáró berendezések (termikus-, kis-, közepes- és nagynyomású mikrohullámú feltárók).
A komponensek elválasztása fázistranszferekkel, kirázással, átalakítással, csapékképzéssel, komplexképzéssel. Komponensek dúsítása fizikai, kémiai és elektrokémiai módszerekkel (bepárlás, megoszlatás, ioncsere, elektrolízis, stb.).
Ajánlott irodalom
1. James P. Lodge: Methods of Air Sampling and Analysis, Lewis Publishers Inc., Chelsea, USA, 1989
2. C. Vandecasteele, C.B. Block: Modern Methods for Trace Element Determination, John Wiley and Sons Inc., New York, 1993
3. Roger N. Reeve: Environmental Analysis, John Wiley and Sons Inc., New York, 1994
4. Papp Lajos: Mintavételi és mintaelőkészítési módszerek szervetlen komponensek műszeres kémiai analíziséhez, KLTE, Debrecen, 1993
5. H.M. Kingston, L.B. Jassic: Introduction to Microwave Sample Preparation (Theory and Practice), ACS, Washington, 1988
|
|
K195 Projektmunka szervetlen és analitikai kémiából
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Kiss Tamás Dr.
Teljesítendő:min. 3 kredit | K195 Projektmunka szervetlen és analitikai kémiából TTK Laboratóriumi gyakorlat Kötelező 5 óra / 3kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Javasolt felvétele: a képzés 5. félévében. Különösen javasolt a(z) 5. félévtőla(z) 8. félévigMeghirdetése: mindkét félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész (KV), kémia tanár (KV), kémiatanár kiegészítő (KV), kémiatanár kiegészítő levelező (KV)
Tematika
Szabadon választható téma a Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszéken folyó szervetlen és analitikai kémiai valamint környezeti kémiai és kemometriai kutatások területéről.
Ónorganikus komplexek előállítása és szerkezetük vizsgálata. Az NMR-spektroszkópia alkalmazása a koordinációs kémiában. Foszfatázenzimek funkcionális modellezése. Polifunkciós N-donor-ligandumok kétmagvú fémkomplexeinek egyensúlyi és szerkezetvizsgálata. Oligopeptidek átmenetifém-komplexeinek vizsgálata. Fémionok szerepe a szénhidrátok metabolikus folyamataiban. Komplex vegyületek szerkezetének felderítése molekulaspektroszkópiás vizsgálatok alapján. Metalloenzimek és modellek – hasonlóságok és különbségek. Biomolekulák Ca(II)- és Mg(II)-komplexeinek egyensúlyi vizsgálata. Mikroeljárások szervetlen reakciók tanulmányozására. Szilárd átmenetifém-komplexek előállítása és vizsgálata. Kompexkémiai folyamatok extrém tömény vizes oldatokban. Nanorészecskék tervezése, tulajdonságaik befolyásolása koordinációs kémiai módszerekkel. A hidrogén-peroxid kémiai hatásai.
Analitikai eljárások szexferomonhatású biomolekulák nyomnyi mennyiségű kimutatására
Aminósavak és peptidek folyadékkromatográfiás analízise. Módszerfejlesztés az atomspektrometriás mintaelőkészítéshez és/vagy mintabevitelhez. A mikrohullám kémiai hatásai. Ionszelektív-elektródok analitikai alkalmazása. A kémiai analízis kinetikus módszerei. Helyszíni elemzési módszerek.
Vizek szerves szennyezőinek lebontása vákuum-ultraibolya fotolízissel. Légszennyezők lebontása heterogén fotokatalizissel. Szerves komponensek adszorpciójának vizsgálata TiO2 fotokatalizátoron. Környezeti minták atomspektometriai analízise. Vizek szennyezéseinek eltávolítása. Vízminősítő módszerek. Szennyezések kimutatása.
A számítástechnika nem matematikai alkalmazása analitikai kémiában.
A kalibráció minőségének biztosítása statisztikai eljárásokkal. Környezetvédelmi adatbázisok adatainak osztályozása számítógéppel. Mérési hibák statisztikai elemzése és modellezése Monte Carlo-mószerrel.
Ajánlott irodalom
1. Oktatóval történő megbeszélés alapján
|
|
K303 Kemometria
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Horváth István Dr.
Teljesítendő:min. 2 kredit | K303 Kemometria TTK Előadás Kötelező 2 óra / 2kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében. Különösen javasolt a(z) 4. félévtőla(z) 10. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész, kémiatanár (VTTS)
Tematika:
Az analitikai kémiai mérések torzításának és szórásának meghatározására szolgáló módszerek, additív és összetett hibák felderítése. Különböző mintákkal és különböző módszerekkel kapott mérési eredmények összehasonlítása.
Szóráselemzés: különböző hatások befolyásának felderítésére szolgáló eljárások. Egyfaktoros és többfaktoros varianciaanalízis. Hibaterjedés számítása.
A kalibráció szerepe az analitikában. Kalibrációs függvény paramétereinek becslése. A paraméterek hibáinak becslése. Az analitikai meghatározás hibájának megadása. Robusztus becslések alkalmazásának lehetőségei. Többkomponensű rendszerek kalibrációja. A meghatározás megbízhatóságának elemzése a kalibrációs mátrix sajátértékeinek meghatározásával.
Kísérlettervezés alkalmazásának lehetőségei. Különböző típusú kísérlettervek.
Nagy adathalmazok tömörítésének lehetőségei, főkomponens analízis. Osztályok meghatározásának lehetőségei (klaszteranalízis) és az ellenőrzött osztályozás (alakfelismerés) módszerei.
Ajánlott irodalom:
1.) Veress Gábor: Analitikai kémiai számítástechnika, Tudományszervezési és Informatikai Intézet 1985.
2.) Veress Gábor: A kemometria alapjai , A gyógyszerészeti tudomány aktuális kérdései 7.
3.) Horváth István: Mérési eredmények értékelése, Posztgraduális környezetvédő szakosító jegyzete
4.) Kemény S. és Deák A.: Mérések tervezése és eredményeik értékelése, Műszaki Könyvkiadó
5.) Podani János: Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rejtelmeibe. Scientia Kiadó
6.) Horvai György (szerk.): Sokváltozós adatelemzés (Kemometria). Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2001.
|
|
K304 Mérési eredmények számítógépes kiértékelése
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Horváth István Dr.
Teljesítendő:min. 2 kredit | K304 Mérési eredmények számítógépes kiértékelése TTK Előadás Kötelező 2 óra / 2kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében. Különösen javasolt a(z) 4. félévtőla(z) 10. félévigMeghirdetése: mindkét félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- Tematika:
A modellezési feladat célja. A kémiai és a matematikai modell közötti kapcsolat. A numerikus kezelés lehetőségei és korlátai.
Numerikus eljárások egyenletek és egyenletrendszerek megoldására. Közelítő differenciálás és integrálás.
Paraméterekben lineáris illesztések mátrix egyenletei. Mátrix sajátértékek, sajátvektorok meghatározása. Példák a paraméterbecslés kémiai alkalmazásaira. Egyensúlyi állandók meghatározására szolgáló módszerek különböző rendszerekben.
Differenciálegyenletek és differenciálegyenlet-rendszerek numerikus megoldása. A megoldások stabilitásának feltételei. Összetett kémiai reakciók mechanizmusának valószínűsítése a kinetikai differenciálegyenlet-rendszer numerikus megoldásával. Stiff-rendszerek kezelése Gear-módszerrel.
Ajánlott irodalom:
1.) Veress Gábor: Analitikai kémiai számítástechnika, Tudományszervezési és Informatikai Intézet 1985.
2.) Veress Gábor: A kemometria alapjai , A gyógyszerészeti tudomány aktuális kérdései 7.
3.) Horváth István: Mérési eredmények értékelése, Posztgraduális környezetvédő szakosító jegyzete
4.) Kemény S. és Deák A.: Mérések tervezése és eredményeik értékelése. Műszaki Könyvkiadó
|
|
K321 Biomolekulák fémion-koordinációja
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Kiss Tamás Dr.
Teljesítendő:min. 2 kredit | K321 Biomolekulák fémion-koordinációja TTK Előadás Kötelező 2 óra / 2kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 6. félévében. Különösen javasolt a(z) 6. félévtőla(z) 10. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- Tematika:
A tárgy a biológiai rendszerekben fontos szerepet játszó kisebb és nagyobb biomolekulák proton- és fémionkötő-sajátságait, egyensúlyi és szerkezeti vonatkozásait ismerteti.
A tárgyalásra kerülő témák: az aminosavak illetve foszfonsav és hidroxámsav származékaik, az oligopeptidek, fehérjék, cukrok és cukorszármazékok, nukleobázisok, nukleozidok, nukleotidok és nukleinsavak, antibiotikum hatású biomolekulák fémkomplexei, valamint a biológiailag jelentős fémklaszterek tulajdonságai ill. a DNS-fémkomplex kölcsönhatás szerepe a rákellenes terápiában.
Ajánlott irodalom:
1., Kőrös Endre: Bioszervetlen kémia (Gondolat, 1980)
2., Gergely Pál-Erdődi Ferenc-Vereb György: Általános és bioszervetlen kémia (Semmelweis, 1992).
3., J.J.R. Frausto da Silva, R.J.P. Williams: The Biological Chemistry of the Elements (Clarendon Press, 1993. 4., Biocoordination Chemistry (ed. K. Burger), Ellis Horwood, Chichester, 1990.
4., Metal Ions in Biological Systems, Vol 8, 1979, Vol 32, 1996, Marcell Dekker, New York
|
|
K322 Oldategyensúlyi számítások a komplexkémiában
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Labádi Imre Dr.
Teljesítendő:min. 2 kredit | K322 Oldategyensúlyi számítások a komplexkémiában TTK Előadás Kötelező 2 óra / 2kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében. Különösen javasolt a(z) 4. félévtőla(z) 10. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- Tematika:
A protonálódási és a komplexstabilitási állandók meghatározására szolgáló kísérleti módszerek rövid áttekintése. Az egyes kísérleti módszerekhez kapcsolódó egyenletek ismertetése, a számolási módszerek közös vonásai. A Bjerrum-féle képződési függvény és az anyagmérleg-egyenletek.
A potenciometria, ezen belül a pH-metria, mint kísérleti módszer. Az üvegelektród működési elve. Eltérések az üvegelektród működésében erősen savas ill. lúgos közegben, a diffúziós potenciál. A pH-mérő berendezés kalibrálása. Az ekvivalencia pont meghatározása Gran-módszerrel, számítógépi megoldás. A paraméterbecslő eljárásokról általában.
A Bjerrum-féle képződési függvényen és az anyagmérlegen alapuló protonálódási állandó és stabilitási állandók meghatározási módszerei. Statisztikai meggondolások a pK ill. stabilitási állandók meghatározása során.
A spektrofotometria alkalmazása protonálódási és komplexképződési folyamatok tanulmányozásában. A JOB-módszer alkalmazása. A részecskék számának meghatározására szolgáló módszerek. Stabilitási állandók meghatározására szolgáló grafikus és számítógépi módszerek.
Ajánlott irodalom:
1. Beck Mihály: Komplex egyensúlyok kémiája, Akadémiai Kiadó 1965.
2. Burger Kálmán: Coordination Chemistry: Experimental Methods, Akadémiai Kiadó,
Budapest 1973.
3. Computational methods for the determination of formation constants, Ed. D. J. Legett,
Plenum Press, New York and London, 1985
|
|
K323 Toxikus elemek kémiája
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Kiss Tamás Dr.
Teljesítendő:min. 1 kredit | K323 Toxikus elemek kémiája TTK Előadás Kötelező 1 óra / 1kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében. Különösen javasolt a(z) 4. félévtőla(z) 10. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- Tematika:
Fémes elemek anyagcseréjét szabályozó mechanizmusok: felszívódásuk, szállításuk, sejtekben való felhalmozódásuk és kiválasztásuk. A fémek toxikusságát befolyásoló tényezők: létfontosságú elemek, fémkötő fehérjék, kor, genetikai tényezők. Szerv-specifikus terápiás beavatkozások. A fémek toxikussága mértékének molekuláris technikái. Kockázatbecslés.
Az egyes szervekre ható toxikus elemek tárgyalása, szervek szerinti bontásban: az idegrendszerre, a légúti rendszerre, a keringési rendszerre, a vérképzőrendszerre, az immunrendszerre, a májra, a gyomor–bél traktusra, a vesére, az ivarszervekre, a bőrre, a csontrendszerre ható toxikus elemek.
Ajánlott irodalom:
1. Metal Toxicology, Ed. R. A. Goyer, C. D. Klaassen, M. P. Waalkes, Academic Press, New York, 1995.
2. J. E. Fergusson, The Heavy Elements: Chemistry Environmental Impact and Health Effects, Pergamon Press, Oxford, 1990.
|
|
K324 Orvosi szervetlen kémia
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Nagy László Dr.
Teljesítendő:min. 1 kredit | K324 Orvosi szervetlen kémia TTK Előadás Kötelező 1 óra / 1kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében. Különösen javasolt a(z) 4. félévtőla(z) 10. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- Tematika:
Az orvosi szervetlen kémia tárgya, kapcsolata más tudományterületekkel. Az alkalmazott vizsgálati módszerek és a belőlük nyerhető információk. Kismolekulatömegű technéciumkomplexek felhasználása a radiogyógyászatban. Nem technéciumtartalmú vegyületek a diagnózisban.
Terápiás nuklidok. Gadolíniumkomplexek alkalmazása a mágneses rezonancia “imigin”-ben (MRI). Fémiontartalmú röntgenkontraszt-anyagok. Fémkomplexek mint foto- és radioérzékenyítő anyagok alkalmazása. A platinatartalmú antitumor gyógyszerek jelenlegi fejlődése. A ciszplatin–DNS kölcsönhatás: szerkezet, felismerés, hatásmechanizmus. Nem platinaalapú kemoterápiás gyógyszerek, vagy kifejlesztés alatt álló szerek. A Wilson- és a Menkes-kór gyógyítása.
Fémkomplexek alkalmazása a gyógyszerrezisztencia diagnózisában. Vanádiumtartalmú vegyületek mint az inzulinutánzó anyagok. A szuperoxid-dizmutázt utánzó anyagok és alkalmazásuk a gyógyászatban. Aranytartalmú komplexek mint gyógyszerek. Bizmuttartalmú komplexek mint gyógyszerek. A líthium alkalmazása.
Kelátterápia a mérgező fémionok eltávolítására. Fémkomplexek mint az enzimek inhibítorai. Mátrix metalloprotein inhibítorok előállítása és terápiás alkalmazása. A DNS-molekulába interkalálódó vegyületek reakciói. A bleomicin fémkomplexeinek nukleinsavfelismerő képességéről. A transzferin mint fémion mediátor. Az ónorganikus komplexek biológiai hatásáról.
Ajánlott irodalom:
Medical Inorganic Chemistry, Chemical Review, 99/9 (1999)
|
|
K325 Az ózon kémiája
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Dombi András Dr.
Teljesítendő:min. 2 kredit | K325 Az ózon kémiája TTK Előadás Kötelező 2 óra / 2kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 5. félévében. Különösen javasolt a(z) 5. félévtőla(z) 9. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- Tematika:
Az ózon felfedezésének, megismerésének története, az ózon szerepe az iparban, a légköri folyamatokban és a vegyiparban.
Az ózon fizikai tulajdonságai. Az ózon és az oxigén optikai tulajdonságai, energiaállapotai. Az ózon vízoldhatósága, a pH és a hőmérséklet hatása az ózon vízoldhatóságára, a vízben végbemenő kémiai átalakulás főbb vonásai.
Az ózon előállításának módszerei. A csendes elektromos kisülés elvén működő ozonizátorok. Az ozonizátor kapacitását befolyásoló tényezők: a oxigénben lévő anyagok, a hőmérséklet valamint az ozonizátor elektromos paramétereinek hatása a képződött ózon mennyiségére. A kisülés elvén működő ozonizátor fajlagos energiahasznosítását befolyásoló tényezők.
Fotokémiai elven alapuló ózonelőállítás. A fotokémiai ózonképződés energetikai alapjai, a képződés és a bomlás dinamikus egyensúlyát befolyásoló tényezők. A fotokémiai elven működő ózonelőállítás gyakorlati jelentősége, a sztratoszférában végbemenő ózonképződés mechanizmusa.
Ózongenerálás víz elektrolízisével. Az elektrolítikus elven működő generátorok előnyei, energiakihasználása és gyakorlati alkalmazásai. Radioaktív sugárzás alkalmazása ózon előállítására. "A radioaktív hulladékok hasznosításának egy lehetséges módja?" A módszer elve és alkalmazhatóságának korlátai. Egyéb ózonelőállítási módszerek.
Az ózon analitikája. Az ózon analízisével kapcsolatos problémák, a módszerek szelektivitása és érzékenysége. A jodidion jóddá történő oxidációján alapuló módszer. A különböző festékroncsoláson és festékképződésen alapuló módszerek összehasonlítása. Az ózon analízis "ajánlott" módszere az indigó-szulfonát roncsoláson alapuló módszer. Kemolumineszcencián és fluoreszcencián alapuló módszerek. Elektroanalitikai módszerek.
Az ózon kémiai tulajdonságai, reakciói szerves és szervetlen vegyületekkel. Az olefinek ózonolízisének Criegee-féle mechanizmusa. Az ózon reakciója aromás és alifás vegyületekkel és különböző szerves funkciós csoportokkal. Az ózon alkalmazása a szerves vegyiparban. Az ózon vizes közegű bomlásának mechanizmusa, az ózonon alapuló gyökgenerálási módszerek.
Az ózon szerepe a légkör kémiájában. A fotokémiai szmogképződés mechanizmusa. Az sztratoszférabeli ózon szerepe a földi élet fennmaradásában. Az ózonréteg antropogén hatásokra történő elvékonyodásának története, az 1995-ben kémiai Nobel-díjban részesült kutatók munkásságának bemutatása. A sarkok feletti ózonréteg-vastagság szezonális változásának okai és mechanizmusa.
Az ózon biológiai hatásai, alkalmazása a vízkezelésben, élelmiszeriparban és gyógyászatban. Az alkalmazások bemutatása néhány gyakorlati példa segítségével.
Ajánlott irodalom:
1. Horváth–Bilitzky–Hüttner: Az ózon, Műszaki Könyvkiadó, 1976
2. Philip S. Bailey: Ozonization in organic chemistry, Vol.II., Academic Press, 1982
3. Ozon in Water Treatment, Application and Engineering, Lewis Publishers, 1991
|
|
K326 Modern bioszervetlen kémia
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Gyurcsik Béla Dr.
Teljesítendő:min. 2 kredit | K326 Modern bioszervetlen kémia TTK Előadás Kötelező 2 óra / 2kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 6. félévében. Különösen javasolt a(z) 6. félévtőla(z) 10. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- Tematika:
1. Fémionok az élő természetben – a különböző tudományágak átfedése. A molekuláris biológia ill. a bioszervetlen kémia fejlődése.
2. A sejt. Adott fémionok ill. metalloenzimek helye a sejt szerveződésében, és a biokémiai folyamatokban. Koncentrációviszonyok. Példák metalloenzimek, metalloproteinek, ill. “szabad” fémionok szerepére.
3. Molekuláris biológiai vizsgáló módszerek. Történeti áttekintés. A mikroszkópia vállfajai, alkalmazása. Ultracentrifugák. Elektroforézis.
4. A fehérjemolekulák szerkezetének meghatározása, elmélet és gyakorlat. Az aminosav összetétel és sorrend tanulmányozása. Másodlagos szerkezet számítása. Vizsgálati módszerek. Fehérjék a molekula-felismerésben.
5. A metalloenzimek módosításának lehetőségei, példák. Új makromolekulák tervezése. A géntechnológia alapjai.
6. A polimeráz láncreakció. Vírusok, mint DNS hordozók. Mesterséges DNS hordozók tervezése és előállítása.
7. Baktériumok a DNS klónozásban. A sejten belüli DNS szintézis. DNS szekvencia-meghatározás.
8. Fehérjék előállítása kémiai, valamint biológiai: “in vitro” vs. “in vivo” módszerekkel. Szilárd fázisú peptidszintézis. Fehérjeszintézis a sejten kívüli térben ill. sejttenyészetek felhasználásával.
9. A fehérjék tisztítására és azonosítására szolgáló módszerek. HPLC, antitest- ill. fémion-affinitáskromatográfia. A fehérjék oldhatósága, fehérjekomplexek. Denaturálás – renaturálás.
10. Fémionok és fehérjék reakciói. Mesterséges metalloenzimek létrehozása.
11. A módosított fehérje-fémkomplexek vizsgálata.
12. A módosított fehérje-fémkomplexek reakciói. Gyakorlati alkalmazások.
13. Távlatok.
Ajánlott irodalom:
1. Bruce Alberts, Dennis Bray, Julian Lewis, Martin Raff, Keith Roberts, James D. Watson: A sejt molekuláris biológiája, Garland Publishing Inc, New York, London, 1989.
2. Az előadások a fenti könyv mellett a molekuláris biológiai laboratóriumokban használatos kézikönyvek, valamint számos nemzetközi folyóiratban megjelent közlemény anyagából állnak össze, és az újabb eredmények beépítése a képlékeny tematikába lehetővé teszi a tudományos fejlődés nyomon követését.
|
|
K327 Kísérleti módszerek a koordinációs kémiában 1.
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Teljesítendő:min. 2 kredit | K327 Kísérleti módszerek a koordinációs kémiában 1. TTK Előadás Kötelező 2 óra / 2kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Különösen javasolt a(z) 5. félévtőla(z) 10. félévig Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék |
|
K328 Kísérleti módszerek a koordinációs kémiában 2.
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Teljesítendő:min. 2 kredit | K328 Kísérleti módszerek a koordinációs kémiában 2. TTK Előadás Kötelező 2 óra / 2kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Különösen javasolt a(z) 5. félévtőla(z) 10. félévig Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék |
|
K351 Atomspektroszkópia
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Galbács Gábor Dr.
Teljesítendő:min. 3 kredit | K351 Atomspektroszkópia TTK Előadás Kötelező 3 óra / 3kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 6. félévében. Különösen javasolt a(z) 6. félévtőla(z) 10. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- Tematika:
Az atomspektrometria rövid története, helye és jelentősége a modern analitikai kémiában. Az atomspektrometriában használatos analitikai és műszertechnikai fogalmak. Az atomi spektrumok kialakulása és jellemzői.
A modern atomspektrométerek felépítése és analitikai jellemzői.
Az atomabszorpciós (AAS) spektrometria: láng- és grafitkemencés AAS. Atomemissziós (AES) spektrometria: láng-, szikra-, ködkisülési csöves- és induktív csatolású plazma AES. Az induktív csatolású plazma tömegspektrometria (ICP-MS). Atomfluoreszcencia (AFS) spektrometria.
Totálreflexiós röntgenspektrométerek (TXDRF). Lézerek alkalmazása a spektrokémiában.
Folyadékok és szilárd minták bevitelére szolgáló eszközök felépítése és jellemzői.
A mintavétel és mintatartósítás alapelvei az atomspektrometriában. Az atomspektrometria mintaelőkészítéssel kapcsolatos módszerei (oldatbavitel, dúsítás, szeparáció, kémiai konvertálás, automatizálás).
Lángatomabszorpciós spektrometria alkalmazása kalcium vagy magnézium mérésére védő vagy felszabadító adalékok használatával. A hidridképzés módszerének alkalmazása lángatomabszorpciós spektrometriában arzén vagy szelén meghatározására.
Multielemes meghatározások egyszerű illetve addíciós kalibrálással induktív csatolású plazma optikai emissziós spektrometriában.
Ajánlott irodalom:
1. Borszéki J.: Optikai spektroszkópia (jegyzet, Veszprémi Egyetem, 1998)
2. Gegus E., Inczédy J.: Korszerű atomspektroszkópiai eljárások az anyagszerkezeti vizsgálatokban (jegyzet, Veszprémi Egyetem, 1990)
3. E. Metcalfe: Atomic absorption and emission spectroscopy (John Wiley and Sons, 1991)
4. Mátrai T., Csillag L.: Kísérleti spektroszkópia (Tankönyvkiadó, 1989)
5. J. Sneddon: Sample introduction in atomic spectroscopy (Elsevier, 1990)
6. Papp L.: Mintavételi és mintaelőkészítési módszerek szervetlen komponensek műszeres kémiai analíziséhez (jegyzet, KLTE, 1993)
|
|
K352 A műszeres analízis kapcsolt technikái
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Galbács Zoltán Dr.
Teljesítendő:min. 1 kredit | K352 A műszeres analízis kapcsolt technikái TTK Előadás Kötelező 1 óra / 1kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 5. félévében. Különösen javasolt a(z) 5. félévtőla(z) 9. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- Tematika:
A kapcsolt (hyphenated) technikák kettő vagy több műszer összekapcsolásával kapott olyan mérőberendezések, amelyek összekapcsolásuk révén az egyes egységek által szolgáltatottaknál teljesebb vagy jobb paraméterű analitikai információt nyújtanak. A leggyakrabban alkalmazott kapcsolt technikák két elválasztási technika, két spektroszkópiai technika vagy egy elválasztási és egy spektroszkópiai technika kombinációjaként adódnak.
A kurzus anyaga a kapcsolt műszerek interfész-kialakításának problémáival, a megfelelő üzemelési körülményekkel, a kapcsolással létrejött új analitikai módszerek jellemzésével valamint azok alkalmazási lehetőségeivel foglalkozik.
A lehetséges műszer-kombinációk közül azok kerülnek majd bemutatásra, amelyek már a gyakorlatban is bizonyították hasznosságukat. Így elsősorban a gáz- illetve folyadékkromatográfia tömegspektrometriás (GC-MS, LC-MS), optikai emissziós (GC-AES, LC-AES), magrezonancia spektroszkópiás (GC-NMR, LC-NMR) vagy Fourier transzformációs infravörös spektroszkópiás (GC-FTIR, LC-FTIR) detektorokkal való kombinációját és ezek alkalmazását mutatjuk be. A spektroszkópiai technikák összekapcsolásával létrejött módszerek közül az MS-MS, és az atomspektrometria tandem módszerei (pl. ETV-ICP-MS/AES, ICP-GD-MS) kerülnek majd ismertetésre.
Ajánlott irodalom:
Analytical Chemistry, Ed.: R. Kellner, J-M. Mermet, M. Otto, H.M. Widmer; Wiley-VCH Company, 1998.
|
|
K353 Analitikai szenzorok
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Galbács Zoltán Dr.
Teljesítendő:min. 1 kredit | K353 Analitikai szenzorok TTK Előadás Kötelező 1 óra / 1kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 6. félévében. Különösen javasolt a(z) 6. félévtőla(z) 10. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- Tematika:
Piezoelektromos jelátalakítók (tömeg- és gázérzékelők, folyadék fázisú szenzorok). Spektroszkópiás és fénykábeles átalakítók (spektroszkópiás szenzorok, kémiai reagensbázisú optikai szálszenzorok). Katalitikus elven működő gázérzékelők. Félvezető típusú (MOSFET) gázérzékelők. Vékony film technológiájú érzékelők (potenciometriás-, térvezérlésű-, ionszelektív térvezérlésű szenzorok (ISFETs, CHEMFETs, MOSFETs), hibridszenzorok).
Vezető polimerek. Sztripping-analízis. Ionszelektív elektródok (kristályos-, csapadékos-, folyékony-, szerves bázisú érzékelővel). Membrános szelektív- elektródok (oxigén-, klór-, ammóniaszelektív elektródok). Üvegelektród (felépítése, értelmezései). Bioszenzorok.
A szenzorok alkalmazásai (környezetvédelemben, munkavédelemben, tűzvédelemben, gyógyászatban, technológiák ellenőrzésében). Néhány szenzortípus készítése.
Az egyes szenzortípusok összehasonlítása (megbízhatóság, érzékenység, élettartam, költség, stb.)
Ajánlott irodalom:
1.T.E. Edmonds: Chemical Sensors, Chapman and Hall, New York, 1988
2.Tetsuro Seiyama: Chemicals Sensor Technology, Kobansha Ltd. Tokyo, 1988
3.Christopher M.A. Brett, Ana Maria Oliveira Brett: Electroanalysis, Oxford Science Publication, Oxford, 1998
4.Pungor Ernő: Az ionszelektív elektródok elmélete, A kémia újabb eredményei 83. Kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998
5.Havas Jenő: Ion- és molekulaszelektív elektródok biológiai rendszerekben, A kémia újabb eredményei 48. Kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980
|
|
|