| K820 Szervetlen kémia
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Labádi Imre Dr.
Teljesítendő:min. 5 kredit | K821 A szervetlen kémia alapjai TTK Előadás Kötelező 2 óra / 2kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 2. félévében. Különösen javasolt a(z) 2. félévtőla(z) 4. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész- fizikus lab. operátor
Tematika:
Az elemek felfedezése, a periódusos rendszer kialakulása. A periódusos rendszer törvényszerűségei. Az elemek és vegyületeik kémiai tulajdonságainak értelmezése a periódusos rendszer alapján. Az elemek és vegyületeik előfordulása a természetben. Az elemek és vegyületeik élettani szerepe.
A hidrogén és a nemes gázok tulajdonságai. A halogének és legfontosabb vegyületeik. Az oxigén és vegyületei. A hidrogén-peroxid és szervetlen peroxovegyületek. A kén és a szelén. A kén fontosabb vegyületei. A nitrogén, nitrogén-oxidok, nitrátok és nitritek. A foszfor és a foszfátok. A szén és szervetlen sói. A bór, az aluminium, a szilícium, az arzén és az antimon tulajdonságai, legfontosabb vegyületei. A réz-, a cinkcsoport elemei. Az ón, ólom és a bizmut tulajdonságai, vegyületei. Az alkáli- és az alkáliföldfémek. Lángfestés. Az átmenetifémek tulajdonságai, a koordinációs vegyületek. A lantanoida és az aktinoida elemek.
Ajánlott irodalom:
1. Greenwood-Earnshow: Az elemek kémiája, Nemzeti Tankönykiadó 1999.
2. Labádi Imre: Szervetlen kémiai anyagismeret, JATE, Phare szakképzés, 1998.
3. Galbács Z., Király D.:Szervetlen kémiai laboratóriumi gyakorlatok, JATEPress, 1998.
|
| K822 A szervetlen kémia alapjai laboratórium TTK Laboratóriumi gyakorlat Kötelező 4 óra / 3kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Javasolt felvétele: a képzés 2. félévében. Különösen javasolt a(z) 2. félévtőla(z) 4. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész- fizikus lab. operátor
Tematika:
A gyakorlat célja az alapvető szervetlen kémiai anyagismeret megszerzése és a gyakorlati készség fejlesztése a legismertebb elemek és a gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott vegyületeik kémiai és fizikai tulajdonságainak tanulmányozása által.
A vizsgált elemek és vegyületeik: A hidrogén. A halogénelemek és hidrogén-halogenidek. Az oxigén, az ózon és a hidrogén-peroxid. A kén, kénhidrogén, kénoxidok. Peroxo-savak, peroxidok. A nitrogén, nitrogén-oxidok, oxosavak és azok sói. Az ammónia. A foszfor és ismertebb vegyületei. A szén és szervetlen vegyületei. Az ismertebb félfémek (B, Al, Si, As, Sb) reakciói és vegyületeik. A másodfajú fémek (Cu, Ag, Au, Mg, Zn, Cd, Hg, Sn, Pb, Bi) reakciói és vegyületei. Az ismertebb alkáli- és alkáliföldfémek ( Li. K, Na, Ca, Sr, Ba) reakciói, vegyületeik. Lángfestés. Néhány átmenetifém (Cr, Mn, Fe, Co, Ni) tulajdonságai.
Ajánlott irodalom:
Galbács Z., Király D.:Szervetlen kémiai laboratóriumi gyakorlatok, JATEPress, 1998.
|
|
K832 Fizikai kémia előadás
Felelős tanszék: Fizikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Nagypál István Dr.
Teljesítendő:min. 2 kredit- Leírás - Annotation
- vegyész fizikus laboratóriumi operátor (K)
| K832 Fizikai kémia előadás TTK Előadás Kötelező 2 óra / 2kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 3. félévében. Különösen javasolt a(z) 3. félévtőla(z) 5. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Fizikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- Tematika:
I. Termodinamika
A termodinamika első főtétele
Bevezetés, a termodinamikai rendszer és környezetének fogalma. A rendszer állapotának jellemzése. Termodinamikai folyamatok. Extenzív és intenzív termodinamikai mennyiségek.
Az energia megmaradása, a hő és a munka megkülönböztetése. Véges és infinitezimális változások, termodinamikai előjel-szabály.
A mechanikai munka, a gázkiterjedéssel és gázösszenyomással járó munkavégzés. Kiterjedés vákuummal és állandó külső nyomással szemben. A reverzibilis kiterjedés munkája. Indikátordiagramok.
A hő, a belső energia és az entalpia. Fajlagos és moláris hőkapacitás. A hőkapacitás viszonya a belső energiához és az entalpiához. Az állandó nyomásra és állandó térfogatra vonatkozó hőkapacitás, valamint különbségük. A hő és a munka jelentése molekuláris szinten.
Állapotfüggvények és útfüggvények. Irreverzibilis és reverzibilis adiabatikus expanzió, adiabaták.
Termokémia. Reakcióhő, reakcióentalpia. Exoterm és endoterm folyamatok. Standard állapot. A reakcióentalpia kiszámítása képződési entalpiából. A reakcióentalpia hőmérsékletfüggése. A reakcióentalpia kísérleti meghatározása, kaloriméterek. Különféle entalpiák. A glükóz oxidációjának és tejsavas erjedésének termokémiai összehasonlítása.
A termodinamika második főtétele
Az egyensúlyi és spontán folyamatok összehasonlítása. Az entrópia fogalma. Az entrópia változása a rendszerben és környezetében, a Clausius-féle egyenlőtlenség.
Entrópiaváltozás a hőmérsékletváltozással járó folyamatokban. A fázis-átalakulásokat kísérő entrópiaváltozás. Entrópiaváltozás reverzibilis és irreverzibilis folyamatokban. Szabadenergia és szabadentalpia fogalma és felhasználásuk. A maximális munka.
A termodinamika harmadik főtétele
A termodinamika harmadik főtételének kísérleti és statisztikus mechanikai alapjai. A reakcióentrópia, reakciószabadentalpia számításának és felhasználásának alapjai.
A termodinamika első és második főtételének egyesítése. A szabadenergia függése a térfogattól és hőmérséklettől. A szabadentalpia függése a nyomástól és hőmérséklettől. A szabadentalpia nyomásfüggése folyadékokban és gázokban. Tökéletes és reális gázok kémiai potenciálja. A fugacitás és kiszámítása. A szabadentalpia nyitott rendszerekben. Tiszta anyagok kémiai potenciálja. A kémiai potenciál kiszámítása elegyekben.
Fázisegyensúlyok
A fázisok termodinamikai stabilitása. A fázisok stabilitásának leírása a kémiai potenciál segítségével. A nyomás és hőmérséklet hatása a fázisegyensúlyokra. Fázisegyensúly a szilárd-folyadék, folyadék-gőz és a szilárd-gőz fázishatáron. Clausius-féle és a Clausius-Clapeyron féle egyenletek. Fázisdiagramok.
Parciális móltérfogat, parciális moláris mennyiségek. A Gibbs-Duhem-féle egyenlet.
Az elegyedés termodinamikája. Az elegyedéssel járó entrópiaváltozás és szabadentalpiaváltozás.
Folyadékelegyek egyensúlya. A kémiai potenciál felhasználása a folyadékelegyek egyensúlyában. A folyadékelegyek fölött kialakuló gőznyomás leírásának Raoult- és Henry-féle törvénye. Az ideális és reális folyadékelegyek kémiai potenciálja. Az aktivitás. Az aktivitási koefficiens származtatása kétféle megközelítéssel.
A fázisszabály. A fázisszabály felállításának termodinamikai alapjai. A fázisszabály alkalmazása egy-, két-, és három-komponensű rendszerekre. Háromszögdiagram alkalmazása fázisegyensúlyok ábrázolására.
Kémiai egyensúlyok
A szabadentalpia és a kémiai egyensúly kapcsolata. Az extenzív és intenzív reakciókoordináta fogalma és alkalmazása egyensúlyra vezető reakciókban. A reakciókvóciens és az egyensúlyi állandó kapcsolata termodinamikai függvényekkel. A sztöchiometriai egyenlet és az egyensúlyi állandó felírásának egyszerűsített formája. Az egyensúlyi állandó kiszámítása termodinamikai függvényekből.
A nyomás hatása a kémiai egyensúlyra. Az egyensúlyi állandó kiszámítása parciális nyomásból, móltörtből és molaritásból, a kapott egyensúlyi állandók közötti kapcsolat. A hőmérséklet hatása a kémiai egyensúlyra és az egyensúlyi állandóra. Termodinamikai függvények meghatározása az egyensúlyi állandó hőmérséklet-függéséből.
A termodinamika biokémiai alkalmazása. Az ATP termodinamikája. A biokémiai standard állapot. Az egyensúlyi állandó kisérleti meghatározása. Gázok és szilárd anyagok közötti egyensúly.
Elektrokémiai egyensúlyok
Oldott ionok aktivitása. Közepes aktivitási koefficiens. Az oldott ionok viselkedése, a Debye-Hückel féle elmélet alapjai, ionerősség szerepe és számítása.
Elektrolizáló- és galváncellák felépítése és a bennük lejátszódó reakciók. Az elektródok elnevezése és töltése.
Az elektrokémiai potenciál. Potenciálkülönbség kialakulása különféle fázishatáron, a fém-, gáz-, másodfajú- és redoxi- elektródokon kialakuló elektródpotenciál kiszámításának elve. Standard elektródpotenciál. Érintkezési és membránpotenciál kialakulása. Elektrokémiai cellák jelölése és alkalmazása. Elektromotoros erő fogalma. Reakció-entalpia, reakciószabad-entalpia és reakció-entrópia meghatározása az elektromotoros erő méréséből.
Iontranszport
Fajlagos ellenállás, fajlagos vezetés, moláris fajlagos vezetés fogalma és meghatározása. Erős és gyenge elektrolitok moláris fajlagos vezetésének függése a koncentrációtól Kohlrausch és Ostwald törvényei szerint. Kationok és anionok moláris fajlagos vezetése végtelen híg oldatban. Ionmozgékonyság.
II. Reakciókinetika
A kémiai kinetika tárgya és kísérleti módszerei. A reakciósebesség, a sebességi törvény, a sebességi állandó és a reakciórend fogalma.
A reakciórend meghatározása a kezdeti és a közbeeső sebességek mérésével. Az első- és másodrendű reakciók. A sebességi állandó meghatározása az első és másodrendű reakciók sebességi egyenletének integrált alakjaiból. A délátalakulási idő fogalma és meghatározása különböző reakciórend esetén.
A sebességi állandó függése a hőmérséklettől. Egyensúlyra vezető reakciók kinetikája. Konszekutív reakciók kinetikája. Előegyensúllyal járó reakciók. Enzimkatalitikus reakciók Michaelis-Menten féle mechanizmusa és következményei.
A reakció mechanizmusa, az elemi reakciók molekularitása, a reaktív köztitermék állandósult koncentrációja, valamint a reakció sztöchiometriai- és sebességi egyenlete az unimolekulás reakciókban. Gyökös láncindítási-, láncvivő-, inhibíciós- és láncletörési reakciók bemutatása a hidrogén bromid képződési reakciójában. Gyökös lánc-elelágazási reakciók szerepe a durranógáz reakcióban.
Fotokémiai reakciók. Kvantumhatásfok. Fotoszenzibilizálás. Katalitikus reakciók. Homogén katalízis és heterogén katalízis típusai. A katalizátor felületi borítottsága.
Ajánlott irodalom
1. P.W. Atkins: Fizikai Kémia I, III
2. Szirovicza Lajos : Fizikai Kemia alapjai c. jegyzet
|
|
K833 Fizikai kémia laboratórium fizikusoknak
Felelős tanszék: Fizikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Nagypál István Dr.
Teljesítendő:min. 4 kredit- Leírás - Annotation
- biofizikus (K)
| K833 Fizikai kémia laboratórium fizikusoknak TTK Laboratóriumi gyakorlat Kötelező 5 óra / 4kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében. Különösen javasolt a(z) 4. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Fizikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- Tematika:
A fizikai-kémiai laboratóriumi gyakorlatok célja::
Megmutatni, hogyan lehet az elméleti ismereteket kísérleti eredmények alapján megalapozni.
A hallgatók manuális készségének fejlesztése.
A legfontosabb kísérleti és kiértékelési módszerek megismertetése.
A félév során a hallgatók körforgásos rendszerben hetenként (néhány feladat esetében kéthetenként) egy gyakorlatot végeznek, amely során
felkészülnek az elvégezendő feladatra a rendelkezésre álló tankönyvekből és jegyzetből,
zárthelyi dolgozatot írnak az előre kiadott kérdésekből,
elvégzik a gyakorlat által előírt kísérleteket,
a mért adatokat kiértékelik és
munkájukról jegyzőkönyvet készítenek.
A végrehajtandó feladatok között a fizikai kémia minden területéhez van kapcsolódó gyakorlat és minden hallgató legalább egy gyakorlatot végrehajt a termodinamika, egyensúlyok, reakciókinetika és elektrokémia területén.
Ajánlott irodalom
1. Fizikai kémiai laboratóriumi gyakorlatok II. éves gyógszerész hallgatók számára, Kari jegyzet 1987 (szerzői kollektiva)
|
|
K841 Az analitikai kémia alapjai
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Dombi András Dr.
Teljesítendő:min. 2 kredit- Leírás - Annotation
- biológiatanár, biológus, alk. növénybiológus, biológus operátor, vegyész-fizikus labor. operátor, környezettudományi, fizika- és földrajz-környezettan, (kötelező)
| K841 Az analitikai kémia alapjai TTK Előadás Kötelező 2 óra / 2kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 2. félévében. Különösen javasolt a(z) 2. félévtőla(z) 4. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- Tematika:
Az analitikai kémia tárgya és feladata. Oldatban lejátszódó reakciók típusai. Redoxireakciók. Sav–bázis reakciók. Komplexképződés. Csapadékos reakciók. Csapadékok oldódása sav–bázis, komplexképződési és redoxireakciókban.
Minőségi elemzés vizes oldatokban.
Ionreakciók csoportosítása észlelhetőségük alapján. A reakciók érzékenysége és szelektivitása. Kationok osztályba sorolása Fresenius szerint. Az I., II., III., IV. és V. osztály egyszerű analízise. Az anionok osztályba sorolása Bunsen szerint és egyszerű analízisük menete. Anionok csoportba sorolása redoxi sajátságuk alapján. Kationok és anionok együttes analízise.
A mennyiségi elemzés módszerei
A térfogatos elemzés alapjai. Mérőoldatok készítése és pontos koncentrációjának meghatározása. Vizuális és műszeres végpontjelzési módszerek. Az analízis eredményének kiszámítása.
Neutralizációs analízis. A pH definíciója, számolása: erős és gyenge savak és bázisok pH-ja, sók pH-ja. A pH mérése. Pufferoldatok és pH-jának számítása. Pufferkapacitás. A neutralizációs analízis titrálási görbéinek számítása. A neutralizációs analízis gyakorlata. Savak mérése: erős és gyenge savak. Szénsav mérése és a vízkeménység. Lúgok mérése. Kjeldahl-módszer. Sav–bázis titrálásra visszavezethető meghatározások. Titrálások nemvizes közegben.
Csapadékos titrálások. A csapadékos titrálási görbe pontjainak számítása. Végpontjelzési módszerek a csapadékos titrálások esetén. Komplexképződési reakciók felhasználása a térfogatos elemzésben. A látszólagos stabilitási állandók és alkalmazásuk. A komplexometriás titrálási görbe pontjainak számítása. A komplexometria gyakorlata (közvetlen és közvetett módszerek). Szelektivítás és álcázás.
Redoxireakciókon alapuló térfogatos elemzések. A redoxipotenciált befolyásoló tényezők és ezek analitikai jelentősége. Redoxititrálások titrálási görbéjének számítása. Katalizátorok, oxidáló és redukáló segédanyagok. A redoxititrálások végpontjelzési lehetőségei. Permanganometria. Közvetlen és közvetett titrálások. Vas meghatározása Zimmermann-Reinhard szerint. Kémiai oxigén igény (KOI) mérése. Bromatometria. A bromátmérőoldat jelentősége és szerepe a jodometriás titrálások esetén. Szervetlen és szerves alkotók titrálása bromatometriásan. Brómszubsztitució és -addició analitikai felhasználása. Kromatometria és cerimetria. Jelentőségük a szerves alkotók meghatározásában. Alkoholok mérése. Jodometria. Végpontjelzési módszerek. Redukáló anyagok mérése. Aldehid-biszulfit képződés analitikai jelentősége. Perjodáttal oxidálható szerves vegyületek jodometriás mérése. Egyéb jodometriás mérések: vízben oldott oxigén, víz meghatározás stb. Reduktometria: titanometria és aszkorbinometria. Jelentőségük a redoxititrálások körében.
Ajánlott irodalom:
Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai: kémiai és műszeres elemzés.
Semmelweis Kiadó, 1999 vagy ALLITER. Budapest 2002
|
|
K842 Az analitikai kémia alapjai laboratórium
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Dombi András Dr.
Teljesítendő:min. 3 kredit- Leírás - Annotation
- biológiatanár, biológus, alk. növénybiológus, biológus operátor, vegyész-fizikus labor. operátor (kötelező)
| K842 Az analitikai kémia alapjai laboratórium TTK Laboratóriumi gyakorlat Kötelező 3 óra / 3kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Javasolt felvétele: a képzés 2. félévében. Különösen javasolt a(z) 2. félévtőla(z) 4. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- Tematika
Kationok egyszerű analízise. Anionok egyszerű analízise. Kationok és anionok együttes analízise.
Sósav-mérőoldat készítése és pontos koncentrációjának meghatározása. Nátrium-hidroxid-mérőoldat készítése és pontos koncentrációjának meghatározása. Ecetsav meghatározása .
EDTA-mérőoldat készítése és pontos koncentrációjának meghatározása. Réz(II) - és cink(II)-ionok komplexometriás mérése.
Kálium-permanganát-mérőoldat pontos koncentrációjának meghatározása. Hidrogén-peroxid mérése.
Kálium-bromát-mérőoldat készítése. arzén(III)ionok Győry-féle meghatározása.
Nátrium-tioszulfát-mérőoldat pontos koncentrációjának meghatározása. Réz(II)ionok és fenol meghatározása jodometriásan.
Ajánlott irodalom
1. Csikkelné, Dombi A., Jáky K., Nemesné: Mennyiségi analitikai kémiai gyakorlat, JATEPress, 1995.
|
|
K853 Bevezetés a radiokémiába
Felelős tanszék: Szilárdtest és Radiokémiai Tanszék. Felelős oktató:Novákné Dr. Hajdú Éva
Teljesítendő:min. 1 kredit- Leírás - Annotation
- Vegyész-fizikus lab.operátor, biológus lab.operátor, biológia-, fizika-, földrajz-környezettan tanár, környezettudományi
| K853 Bevezetés a radiokémiába TTK Előadás Kötelező 1 óra / 1kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium*
Javasolt felvétele: a képzés 5. félévében. Különösen javasolt a(z) 5. félévtőlMeghirdetése: az őszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szilárdtest és Radiokémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- Tematika
A radioaktivitás felfedezése.
Az atommag felépítése, a proton, neutron legfontosabb tulajdonságai. Izotópok, izotónok, izobárok. Az atommag mérete, kötési energiája. Stabilis, instabilis nuklidok.
A radioaktív bomlás, a bomlás sebessége, felezési idő, az aktivitás. Az aktivitás mértékegységei. A radioaktív bomlások fajtái. Izomer átalakulás. Béta-bomlások: b- - és b+ - bomlás, elektronbefogás. Alfa - bomlás. A radioaktív bomlásokat kísérő sugárzások legfontosabb tulajdonságai, az anyaggal való kölcsönhatásaik alapjai. A sugárzások elnyelődésére vonatkozó abszorpciós törvény értelmezése, abszorpciós együtthatók, felezési rétegvastagság, hatótávolság.
A radioaktív preparátum detektálásának alapelvei. Detektortípusok. A szcintillációs detektor és a gáztöltésű (ionizációs kamra, proporcionális cső, Geiger-Müller cső) detektorok működése. A folyadékszcintillációs méréstechnika alapja.
A mérési hatásfokot meghatározó tényezők.
A természetes radioaktivitás fő forrásai Földünkön.
A maghasadás jelensége. Az atomreaktorok működésének alapjai. A legfontosabb reaktortípusok.
A radioizotópok alkalmazásának alapelvei, az alkalmazási lehetőségek fő területei: nyomjelzés, energiatermelés
Ajánlott irodalom
1. Nagy Lajos György, Nagyné László Krisztina: Radiokémia és izotóptechnika, Műegyetemi Kiadó, Bp. 1997.
|
|
K854 Bevezetés a radiokémiába laboratórium
Felelős tanszék: Szilárdtest és Radiokémiai Tanszék. Felelős oktató:Novákné Dr. Hajdú Éva
Teljesítendő:min. 2 kredit- Leírás - Annotation
- vegyész laboratóriumi operátor (K)
| K854 Bevezetés a radiokémiába laboratórium TTK Laboratóriumi gyakorlat Kötelező 2 óra / 2kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Javasolt felvétele: a képzés 5. félévében. Különösen javasolt a(z) 5. félévtőlMeghirdetése: az őszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szilárdtest és Radiokémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- Tematika
Feladat: Mérési hatásfok meghatározása különböző geometriáknál és ezen hatásfokok ismeretében ismeretlen aktivitású preparátum aktivitásának meghatározása. A feladathoz ki kell számítani az ismert aktivitású preparátum aktivitását, és különböző geometriáknál meg kell mérni az etalon és az ismeretlen aktivitású preparátum intenzitásait.
Feladat: Lágy és kemény béta - sugárzó preparátumok abszorpciójának vizsgálata különböző elnyelő rétegeknél. A tömegabszorpciós együtthatók, a felezési rétegvastagságok és a maximális energiák meghatározása.
Feladat: Az önabszorpció jelensége természetes káliumvegyületek 40K tartalmának intenzitásmérésénél. KCl fajlagos aktivitásának kiszámítása. Káliumtartalom meghatározása ismeretlen összetételű káliumvegyületnél.
Feladat. A szcintillációs detektorok alkalmazása: béta- és/vagy gamma-sugárzás energiaspektrumának meghatározására.
Ajánlott irodalom
1. Bevezetés a radiokémiába előadás vonatkozó anyaga, gyakorlatokhoz kiadott leírások
|
|
K864 Bevezetés a szerves kémiába
Felelős tanszék: Szerves Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Zsigmond Ágnes Dr.
Teljesítendő:min. 2 kredit- Leírás - Annotation
- vegyész-fizikus lab. operátor, biológus lab. operátor, fizika- és földrajz-környezettan tanár, környezettudományi
| K864 Bevezetés a szerves kémiába TTK Előadás Kötelező 2 óra / 2kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 3. félévében. Különösen javasolt a(z) 3. félévtőla(z) 5. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szerves Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- Tematika:
A szénatom elektronszerkezete, kötések kialakulása.
Szénvegyületek csoportosítása.
Az izoméria jelensége, fajtái.
Szerveskémiai reakciók csoportosítása, mechanizmusa.
Elektroneltolódási jellemzések és hatásuk.
A szerkezetkutatás módszerei.
Szerves vegyületek több típusainak (szénhidrogének, alkoholok, szerves halogénvegyületek, aminok, oxovegyületek, karbonsavak)tárgyalása (előállításuk, kémiai átalakításuk).
Biopolimerek.
Ajánlott irodalom
1. J. McMurry: Fundamentals of Organic Chemistry, Brooks/Cole Publ., New York, 1998.
2. Zsigmond Ágnes: Bevezetés a szerves kémiába (tanszéki segédanyag).
|
|
K865 Bevezetés a szerves kémiába laboratórium
Felelős tanszék: Kémiai Tanszékcsoport. Felelős oktató:Kiss János Dr.
Teljesítendő:min. 3 kredit- Leírás - Annotation
- vegyész-fizikus lab. operátor (K), biológus lab. operátor (K)
| K865 Bevezetés a szerves kémiába laboratórium TTK Laboratóriumi gyakorlat Kötelező 4 óra / 3kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Javasolt felvétele: a képzés 3. félévében. Különösen javasolt a(z) 3. félévtőla(z) 5. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szerves Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- Tematika:
Szerveskémiai alapműveletek: desztilláció, extrakció, átkristályosítás, kromatográfia.
Preparatív műveletek elsajátítása szelektált reakciótípusok kivitelezése révén: elimináció, szubsztitúció, oxidáció, redukció.
Szerves vegyületek szerkezetvizsgálati módszereinek bemutatása: műszeres kromatográfiák, UV-, IR-, NMR- és tömegspektrometria mintaelőkészítési eljárásai, készülékei.
Ajánlott irodalom:
Felföldi Károly: Szerves kémiai praktikum, JATEPress.
Novák Lajos, Nyitrai György: Szerves kémiai praktikum I, Műegyetemi Kiadó.
Orosz György (szerk.): Szerves kémiai praktikum, Nemzeti Tankönyvkiadó.
|
|
K870 Alkalmazott kémia
Felelős tanszék: Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Halász János Dr.
Teljesítendő:min. 5 kredit | K871 Alkalmazott kémia 1. TTK Előadás Kötelező 1 óra / 1kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 3. félévében. Különösen javasolt a(z) 3. félévtőla(z) 5. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész-fizikus lab. operátor
Tematika:
A vegyipari műveletek alapelvei. Fluidumok áramlása, hidrodinamikai alapok; csővezetékek, csőszerelvények, szivattyúk, kompresszorok, vákuumberendezések. Áramlás porózus rétegen keresztül. A fluidizáció; kétfázisú áramlás: filmek és habok. Átadási áramok: többfázisú rendszerek érintkeztetése; gáz-folyadék rendszerek fizikai és kémiai alkalmazása.
Heterogén diszperz rendszerek: aprítás, keverés. A heterogén diszperz rendszerek elválasztása: ülepítés gravitációs, centrifugális és elektromos erőtérben. Szűrés, porleválasztás. Szilárd-szilárd rendszerek elválasztása,: osztályozás, flotálás.
Kalorikus műveletek: hőközlési formák, melegítési-hűtési módszerek; hőcserélő berendezések; bepárlás, - és szárítás alapelvei, berendezések.
Ipari elválasztási műveletek és berendezéseik: desztillációs, abszorpciós, adszorpciós, ioncsere, extrakciós, kristályosítási műveletek, speciális elválasztások.
A reagáltatás művelete: kémiai reaktorok; szakaszos és folyamatos megoldások; kémiai reaktorok leirásának és számításának alapjai.
Ajánlott irodalom
1.Halász J. – Hannus I. – Hernádi K.: A vegyipari műveletek alapjai
(egyetemi jegyzet) JATEPress Kiadó, Szeged, 2003
2.Fonyó Zs. - Fábry Gy.: Vegyipari művelettani alapismeretek
(egyetemi tankönyv), Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998
2.Halász J. - Varga K. - Tasi. Gy.: Vegyipari műveleti számítások I.
(egyetemi jegyzet), JATEPress, Szeged, 1998
|
| K872 Alkalmazott kémia 2. TTK Előadás Kötelező 2 óra / 2kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében. Különösen javasolt a(z) 4. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész-fizikus lab. operátor
Tematika:
A vegyipar alapanyagai, energiaellátása, környezeti ártalmai és környezetvédelmi feladatai; a vegyi üzemek felépítése.
A szervetlen kémiai ipar fontosabb eljárásai; ipari- és ivóvizek előkészítése, víztisztítás, szennyvíztisztítás. A kősó kémiai technológiája: szódagyártás, alkáliklorid-elektrolízis, sósavgyártás; a nitrogén-, kén- és foszforipar fontosabb eljárásai: ammóniaszintézis, salétromsavgyártás, kénfeldolgozás, kénsavgyártás, nitrogén- és foszfor és kálium-műtrágyák előállítása. Szénfeldolgozás: szénlepárlás, szénelgázosítás; szintézisgázok gyártása szén- és szénhidrogén-bázison. Szilikátipari technológiák: kerámiák, üvegek, tűzálló anyagok előállítása, cementgyártás. Metallurgia: vas- és acélgyártás, alumíniumtechnológiák (timföldgyártás, timföld-elektrolízis), speciális fémek előállítása.
Szerves kémiai alapanyagok és közbensőtermékek technológiája. A kőolaj és a földgáz termelése. Primer kőolajfeldolgozás. A petrolkémiai ipar: krakkeljárások, reformálás, izomerizáció, kéntelenítés, alkilezés, motorhajtóanyagok és kenőolajok előállítása. Szintetikus motorhajtóanyagok szénbázison: direkt- és indirekt széncseppfolyósítás. Az acetilén, az olefinek, és az aromások előállítására, kinyerésére szolgáló technológiák. A vinil-monomerek (vinil-klorid, akrilnitril, vinil-acetát, sztirol, viniléterek) előállítása. Iparilag fontos alkoholok, aldehidek, ketonok, karbonsavak, észterek, halogénszármazékok, aminok, nitro- és szulfovegyületek előállítása.
Szerves kémiai végtermékek: gyógyszerek, növényvédőszerek ipari előállításának általános elvei. Műanyagtechnológiák: polimerizációs, poliaddiciós és polikondenzációs műanyagok előállítása, feldolgozása; elasztomerek, természetes és mesterséges eredetű műszálak kémiai technológiája. Mezőgazdasági és biokémiai ipari technológiák: cellulózfeldolgozás, cukorgyártás, fermentációs eljárások.
Ajánlott irodalom
1.Hannus I. - Halász J. – Kiricsi I.: Kémiai technológia (egyetemi jegyzet)
JATEPress Kiadó, Szeged, 2003
2. Gerecs Á.: Bevezetés a kémiai technológiába (egyetemi tankönyv)
Tankönyvkiadó, Budapest, 1991
3.K. Weissermel - H.J. Arpe: Ipari szerves kémia (egyetemi tankönyv)
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993
|
| xxxK873 *törölt* Alkalmazott kémia laboratórium TTK Laboratóriumi gyakorlat Kötelező 3 óra / 2kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Különösen javasolt a(z) 4. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: TTK Természettudományi Kar |
|
K873 Alkalmazott kémia laboratórium
Felelős tanszék: Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Halász János Dr.
Teljesítendő:min. 2 kredit- Leírás - Annotation
- klinikai kémikus, vegyész-fizikus laboratóriumi operátor
| K873 Alkalmazott kémia laboratórium TTK Laboratóriumi gyakorlat Kötelező 3 óra / 2kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Javasolt felvétele: a képzés 5. félévében.Meghirdetése: az őszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- klinikai kémikus, vegyész-fizikus laboratóriumi operátor
Tematika:
Mechanikai műveletek: keverés teljesítményszükségletének meghatározása, a keverés optimalizálása; aprítás golyósmalomban, az apritási hatásfok meghatározása; a szűrés jellemző paramétereinek meghatározása;
Termikus műveletek: hőátadó és hőcserélő berendezések vizsgálata, jellemzése. Fluidizációs berendezések hidrodinamikai és termikus paramétereinek meghatározása..
Diffúziós elválasztási műveletek kivitelezése. Gőz-folyadék egyensúlyok meghatározása ideális és nemideális elegyek esetén, szakaszos és folyamatos rektifikáló berendezés jellemző paramétereinek meghatározása. Abszorpció: gáz-folyadék átadási felület kémiai meghatározása üres és töltetes habreaktorban. Állóágyas adszorpciós berendezés jellemzése. Folyamatos ellenáramú extrakciós berendezések működésének tanulmányozása;
Kémiai reaktorok: szakaszos és folyamatos reaktorok (üstreaktorok, folyamatos jól kevert tankreaktor és reaktorkaszkád, csőreaktorok, valamint állóágyas katalitikus reaktorok) működésének vizsgálata. Tartózkodási idő eloszlás meghatározása.
Vízminőségvizsgálatok, vízlágyítás ioncserével, az ioncserélő oszlopok jellemző paramétereinek meghatározása;
Motorhajtóanyagok és kenőolajok szabványos vizsgálata, biodízel előállítása és szabványos vizsgálata.
Ajánlott irodalom:
1.Halász J. (szerk.): Kémiai technológia gyakorlatok (egyetemi jegyzet)
JATEPress, Szeged, 1999
|
|
K881 Felületi és kolloidkémia
Felelős tanszék: Kolloidkémiai Tanszék. Felelős oktató:Király Zoltán Dr.
Teljesítendő:min. 1 kredit- Leírás - Annotation
- Vegyész-fizikus laboratóriumi operátor (K)
| K881 Felületi és kolloidkémia TTK Előadás Kötelező 1 óra / 1kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 3. félévében. Különösen javasolt a(z) 3. félévtőla(z) 5. félévigMeghirdetése: az őszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Kolloidkémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- Tematika:
Kolloid rendszerek definíciója és csoportosítása, a kolloidkémia interdiszciplináris jellege.
Folyadék-gáz határfelületek, a felületi feszültség, oldatok felületi feszültsége, a Gibbs-egyenlet.
Folyadék-folyadék határfelületek. Antonow és Neumann szabálya.
Szilárd-gáz határfelületek, kemiszorpció és fizikai adszorpció.
Szilárd-folyadék határfelületek, nedvesedés. Nemelektrolitok adszorpciója szilárd felületen.
Elektrolitok adszorpciója, az elektromos kettősréteg szerkezete és jellemzése. Elektrokinetikai jelenségek.
A diszperz rendszerek állapotjelzői és állapotváltozásai. Diszperz rendszerek stabilitása: adhéziós potenciálfüggvények, DLVO elmélet. A koagulálás kinetikája: gyors és lassú koagulálás.
Aerodiszperz rendszerek előállítása és megszüntetése. Komplex aeroszolok. Habok.
Szolok előállítása, állandósága, koagulálása. A peptizálás törvényszerűségei. Kolloid rendszerek optikai tulajdonságai. Szuszpenziók előállítása és állandósága.
Emulziók előállítása, stabilitása, mikroemulziók, fázisdiagramok.
Asszociációs kolloidok jellemzése, szolubilizáció.
Makromolekulás oldatok. A láncmolekula állapota oldatban. Makromolekulák frakcionálása, szételegyedése, molekulatömeg meghatározási módszerek. Polimeroldatok fényszórása.
Koherens rendszerek jellemzése. Gélek állapotváltozásai, reológiai sajátságai, reológiai alaptörvények
Ajánlott irodalom
1. Patzkó Ágnes: A kolloidika alapjai, PHARE program, HU-94.05, Szeged, 1998.
2. D. J. Shaw: Bevezetés a kolloidkémiába, Műszaki Kiadó, Bp, 1986.
|
|
K882 Felületi és kolloidkémia laboratórium
Felelős tanszék: Kémiai Tanszékcsoport. Felelős oktató:Király Zoltán Dr.
Teljesítendő:min. 2 kredit- Leírás - Annotation
- Vegyész-fizikus laboratóriumi operátor (K)
| K882 Felületi és kolloidkémia laboratórium TTK Laboratóriumi gyakorlat Kötelező 3 óra / 2kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében. Különösen javasolt a(z) 4. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Kémiai Tanszékcsoport- Leírás - Annotation
- Tematika
1. Folyadék-gáz ill. folyadék-folyadék határfelületi feszültség meghatározása Traube-féle sztalagmométerrel ill. Donnan-pipettával.
2. Ionos tenzidek kritikus micellaképződési koncentrációjának meghatározása spektrofotometriásan és vezetőképesség méréssel.
3. Szerves vegyületek szolubilizációja nemionos tenzidekkel.
4. Emulziók és mikroemulziók előállítása és jellemzése.
5. Emulziós polimerizáció; szuszpenziós polimerizáció.
Polimeroldatok viszkozitásának meghatározása kapilláris viszkoziméterrel és Höppler-féle ejtőgolyós vizszkoziméterrel.
Makromolekulák frakcionálása turbidimetriás titrálással.
Tömény diszperziók és polimergélek reológiai vizsgálata rotációs viszkoziméterrel.
Elektroforézis jelenségének vizsgálata.
Szolok és szuszpenziók előállítása. Koaguláció és flokkuláció.
Részecskeméreteloszlás meghatározása dinamikus fényszórásméréssel.
Talajok porozitásának meghatározása piknométerrel.
Szilárd/folyadék határfelületi oldatadszorpciós izotermák meghatározása.
Agyagásványok és agyagásvány szuszpenziók röntgendiffrakciós vizsgálata.
Ajánlott irodalom
1. Kolloidika Laboratóriumi Gyakorlatok, Szerkesztette: Dr. Patzkó Ágnes, JATE Press, 1996.
|
|
K910 Nagyműszeres vizsgáló módszerek 2.
Felelős tanszék: Kémiai Tanszékcsoport. Felelős oktató:Forgó Péter Dr.
Teljesítendő:min. 5 kredit | K911 Nagyműszeres vizsgáló módszerek 2. TTK Laboratóriumi gyakorlat Kötelező 5 óra / 5kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Javasolt felvétele: a képzés 5. félévében. Különösen javasolt a(z) 5. félévtőlMeghirdetése: az őszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Kémiai Tanszékcsoport- Leírás - Annotation
- vegyész fizikus laboratóriumi operátor
Tematika:
Az interferometrikus és a diszperziós spektrométerek működésének összehasonlítása, tulajdonságaik. Az interferogram keletkezése. Az FT-IR és FT-Raman berendezés fő egységei, azok szerepe, működése. Az FTIR/Raman spektrométerek adatkezelése Az apodizációs függvény szerepe, hatása, beállítása az optikai felbontás függvényében. A spektrumakkumuláció hatása a jel/zaj viszonyra. Gázok színképének felvétele, víz, széndioxid, az optikai felbontás és a spektrumakkumuláció hatása. A szilárd minták kezelése: a KBr-pasztilla előállítása, a mulltechnika, hibák, kiküszöbölésük módja. A diffúz reflexiós mérés elmélete és gyakorlata. A spekuláris reflexiós színképek felvételének elmélete és gyakorlata. A fotoakusztikus színképek felvételének elmélete és gyakorlata.
Az FT-Raman berendezés helyes beállítása, az optimális mintapozíció megkeresése. A készülék állapotának ellenőrzése a standard CCl4 minta felvételével. A színképek értékelésének alapjai, a csoportfrekvenciák módszere és a szimmetria alapján való azonosítás. A sávhozzárendelést segítő eszközök (IR-Mentor, IR-Tutor programok).
Az NMR spektroszkópia elméleti alapjai, helye a szerkezetvizsgáló módszerek között. Zeeman felhasadás, Larmor precesszió. Az NMR szintek energiája és betöltöttsége, az NMR spektroszkópiára jellemző érzékenység. Minta előkészítés, a vizsgálatokhoz felhasznált oldószerekkel szemben támasztott követelmények. Az impulzus-Fourier NMR spektrométer felépítése, 1H-NMR spektrum felvétele. Az árnyélolás, árnyékolási tényező, NMR frekvenciaskála, kémiai eltolódás. Fontosabb szerves kémiai funkciós csoportok 1H és 13C kémiai eltolódásai. Spin-spin csatolás és a finomszerkezet. 13C- NMR spektrum felvétele, csatolási állandó modulált spektrumok. Spin echo és polarizáció transzfer az INEPT és DEPT kísérletek példáján. Kétdimenziós NMR spektrumok a modern szerkezetvizsgálatban, homonukleáris és heteronukleáris spektrumok. Kétdimenziós spektrumok felvétele és értékelése.
A röntgen fotoelektron-spektroszkópia elvi alapjai. Az XPS által nyújtott információk. A berendezés főbb részegységeinek (röntgenágyúk, Ar+ ágyú, vákuumszivattyúk, nyomásmérők, analizátor, channeltron, mérőelektronika) ismertetése. A mérés menete: Mintabevitel az analizáló kamrába. Adott mintáról spektrum(ok) felvétele. Spektrumok kiértékelése. A kötési energia vonatkoztatási pontja. Fermi szint. Az egyes jellegzetességek (intenzitás, félértékszélesség, szatellitek stb.) információtartalma. Adatfeldolgozás. Az ábrázolóprogramok elemei.
A pásztázó alagútmikroszkópia alapelveinek megismerése; az UHV-STM berendezés felépítésének bemutatása; pásztázó alagútmikroszkópiai felvételek készítése modellkatalizátor felületekről; a leképezési paraméterek hatásának vizsgálata; alagútáram karakterisztika felvétele és információtartalmának elemzése; STM-kép kezelésére alkalmas rutinok megismerése és alkalmazásuk néhány illusztrációja.
A HPLC-s technika elméleti hátterének rövid ismertetése, a fordított, normál és polár-organikus fázis, a gradiens és izokratikus módszer elsajátítása. Két Waters HPLC készülék felépítésének bemutatása, gáztalanítás megvalósítása (He átbuborékoltatás, in-line degasser), alacsony és magas nyomású gradiens pumpa, HPLC-s oszlopok felépítése, a fotodiódasoros detektor működése, kromatográfiás szoftverek. Az enantioszelektív elválasztás elmélete: direkt és indirekt módszerek. A minta előkészítése és mérése.
A GC-MS technika elméleti hátterének rövid ismertetése. A készülék részegységei (gázkromatográf, tömegszelektiv detektor) felépítésének bemutatása. A készülék működtetése során rendszeresen fellépő teendők (kolonna-, szeptumcsere; a tömegspektrométer hangolása stb.) ismertetése, végrehajtásának gyakorlása. Megismerkedés a mérések eredményességét alapvetően befolyásoló paraméterek (kolonna hőmérséklete, vivőgáz áramlási sebessége, elektronsokszorozó feszültsége stb.) hatásaival. A mintaelőkészítés és a különböző mérési technikák (GC: izoterm, hőmérsékletprogramozott; MS: SCAN, SIM stb.) megismerése. A mérési eredmények kiértékeléséhez szükséges elméleti háttér rövid ismertetése. Néhány egyszerű minta analízisének végrehajtása, a kapott eredmények kiértékelése.
|
|
K920 Kémia szigorlat
Felelős tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. Felelős oktató:Galbács Zoltán Dr.
Teljesítendő:min. 1 kredit | K920 Kémia szigorlat TTK Szigorlat (önálló vizsga) Kötelező 0 óra / 1kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Szigorlat
Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében. Különösen javasolt a(z) 4. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék- Leírás - Annotation
- vegyész-fizikus laboratóriumi operátor
Tematika:
Fizikai kémia
A termodinamika első főtétele. A termodinamikai rendszer és környezet. Termodinamikai folyamatok. Extenzív és intenzív termodinamikai mennyiségek. Az energia megmaradása, a hő és a munka. Véges és infinitezimális változások, termodinamikai előjel-szabály. A gázkiterjedéssel és gázösszenyomással járó munkavégzés. A reverzibilis kiterjedés munkája. Indikátordiagramok. A hő, a belső energia és az entalpia. Fajlagos és moláris hőkapacitás. Állapotfüggvények és útfüggvények. Irreverzibilis és reverzibilis adiabatikus expanzió, adiabaták. Termokémia. Reakcióhő, reakcióentalpia.
A termodinamika második főtétele. Az entrópia és változása reverzibilis és irreverzibilis folyamatokban. Szabadenergia és szabadentalpia fogalma és felhasználásuk.
A termodinamika harmadik főtétele. A termodinamika harmadik főtételének kísérleti és statisztikus mechanikai alapjai. A kémiai potenciál.
Fázisegyensúlyok. A fázisok stabilitásának leírása a kémiai potenciál segítségével. A nyomás és hőmérséklet hatása a fázisegyensúlyokra. Fázisdiagramok. A fázisszabály.
Kémiai egyensúlyok. A szabadentalpia és a kémiai egyensúly. A reakciókvóciens és az egyensúlyi állandó kapcsolata. Az egyensúlyi állandó kiszámítása termodinamikai függvényekből. A nyomás hatása a kémiai egyensúlyra. A hőmérséklet hatása a kémiai egyensúlyra és az egyensúlyi állandóra.
Elektrokémiai egyensúlyok. A Debye-Hückel-féle elmélet alapjai. Elektrolizáló és galváncellák. Az elektródok elnevezése és töltése. Az elektrokémiai potenciál.
Iontranszport. Fajlagos és moláris fajlagos vezetés.
Reakciókinetika. A reakciósebesség, a sebességi törvény, a sebességi állandó és a reakciórend. A sebességi állandó függése a hőmérséklettől. A reakció mechanizmusa, az elemi reakciók molekularitása. Fotokémiai reakciók. Katalitikus reakciók.
Műszeres analitika:
Az analízis elektrokémiai módszerei: potenciometria, voltammetria, elektrogravimetria, coulombmetria, vezetőképességi mérések és alkalmazásaik.
Az analízis spektrokémiai módszerei. Molekulaspektroszkópiai eljárások: infravörös spektrometria, Raman-spektrometria, elektrongerjesztésű spektrometria, fluoreszcenciás és foszforeszcenciás analízis, fotoakusztikus spektrometria és alkalmazásaik. Szerkezetvizsgálat, minőségi analízis, koncentrációmeghatározás.
Atomspektroszkópiai módszerek és alkalmazásaik. Emissziós színképelemzés, lángfotometria. Atomabszorpciós spektroszkópia. ICP-mérések. Egyéb optikai módszerek (ORD, CD). Kinetikus analízis, termikus analízis, röntgensugarak analitikai alkalmazása.
|
|
K930 Nagyműszeres (külső) laboratóriumi gyakorlat
Felelős tanszék: Kémiai Tanszékcsoport. Felelős oktató:Halász János Dr.
Teljesítendő:min. 4 kredit | K930/1 4 hetes nagyműszeres (külső) laboratóriumi gyakorlat 1. TTK Laboratóriumi gyakorlat Kötelező 120 óra / 0kredit
A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Aláírással (teljesítette)
Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében. Különösen javasolt a(z) 4. félévtőla(z) 6. félévigMeghirdetése: a tavaszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Kémiai Tanszékcsoport- Leírás - Annotation
- vegyész fizikus laboratóriumi operátor
Tematika:
Ipari, kutatóintézeti vagy önálló egyetemi nagyműszeres laboratóriumban felsőfokú végzettséggel (fizikus, vegyész, vegyészmérnök) rendelkező szakmai vezető irányításával végzendő tevékenység, melynek során a hallgató bekapcsolódik a laboratórium munkájába. Ennek során egy kisvolumenű, az adott idő alatt teljesíthető - lehetőleg önálló projekt formájában – szakmai (rész)feladatot kell megoldania, annak előzményeit irodalmazással feldolgozva, a rendelkezésére álló kísérleti eszköztárat felhasználva. A munka eredményeit 15-25 oldal terjedelmű írásműben kell összefoglalnia, amiben ismertetnie kell az adott laboratórium tevékenységének főbb jellemzőit is. A dolgozatot értékelés után a vállalat eljuttatja a felelős oktatóhoz. A végzett tevékenység és az írásbeli munka alapján a témavezető javasolja a tárgy érdemjegyét, amit a felelős oktató érvényesít.
|
| K930/2 4 hetes nagyműszeres (külső) laboratóriumi gyakorlat 2. TTK Tanulmányi foglalkozás egyéb Kötelező 0 óra / 4kredit
A tárgyelem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Javasolt felvétele: a képzés 5. félévében. Különösen javasolt a(z) 5. félévtőlMeghirdetése: az őszi félévben.
Kurzushirdető tanszék: Kémiai Tanszékcsoport |
|
|