| C010 Társadalomstatisztika és demográfia
Felelős tanszék: Szociológia Tanszék. Felelős oktató:Klonkai László
Teljesítendő: min. 2 kredit- Leírás
- TEMATIKA
A tárgy neve: C011-1 Társadalomstatisztika és demográfia
A tárgy oktatásának célja: Adatokon nyugvó ismeretek nyújtása az alapvető demográfiai folyamatokról, a főbb mutatószámok megismertetése és a jelenségek oksági összefüggéseinek bemutatása
Témakörök:
1. l A statisztika feladatai
l A statisztikai munka elemei
2. l A népesség
l A népesség alakulása
l A népesség területi megoszlása
l A népesség nemek szerinti megoszlása
l A népesség korösszetétele
l A családi állapot
l A népesség kulturális helyzete
l A népesség társadalmi, foglalkozási összetétele
l Társadalmi mobilitás
l Településdemográfia
3. Születés
l Fogalmak, mérőszámok
l Születés, az anya kora, családi állapota, lakhelye szerint
l Termékenység, reprodukció
l Születésszabályozás
l Családtervezés
l A születések alakulása
4. Házasságkötés
l Befolyásoló tényezők
l A házasságkötések alakulása
l Házasság – életkor
l Újraházasodás
5. Válás
l Mérőszámok
l Befolyásoló tényezők
l A válások alakulása
l A válás társadalmi hatásai
6. Halálozás
l Mérőszámok
l Halálozás – életkor, nem
l Halandóság
l Várható élettartam
l Halálokok
l A halálozások alakulása
- Módszer
- Ajánlott irodalom: Demográfia. Felelős szerkesztő Kovacsicsné Nagy Katalin
(KSH 1996)
| C011 Társadalomstatisztika és demográfia BTK Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 1. félévében. Kurzushirdető tanszék: Szociológia Tanszék |
|
C020 Társadalomtörténet
Felelős tanszék: Szociológia Tanszék. Felelős oktató:Pászka Imre dr.
Teljesítendő: min. 4 kredit- Leírás
- ELSŐ RÉSZ: A dualizmus kora
I. Értelmezési és elméleti keretek: 1.) Mi a társadalomtörténet ? 2.) Mikroszintű vizsgálat és a társadalmi jelenségek konstruálása. 3.) A makro felépítése a mikroszinten keresztül. 4.) A társadalmi változás. 5.) Diszkontinuitások a társadalomban - egy lehetséges konfigurációs modell. 6.) Norma és gyakorlat a társadalom értelmezésében. 7.) A ritka reprezentációk elemzési modellje.
II. Társadalomtudományos paradigmák: 1.) Diffuzionista és szakaszelméletek. 2.) Elmaradottság és függőségi elméletek.. 3.) A szociológiai dualizmus. 4.) A modernizáció a magyar társadalomtudományos gondolkodásban. 5.) Társadalomtörténet és kronológia: naráció-periodizáció.
III. Demográfiai dimenziók - tér és időkontextusok: 1.) Nemek-nemzedékek. 2.) Településszerkezet: a vidék, a falu, a város. 3.) A településhierarchiák és funkciómegoszlások.
IV. A társadalmi struktúra: A népszámlálások és a népesség osztályozása. 2.) A tevékenységszerkezet: indusztrializáció és komercializáció. 3.) Vagyon és jövedelem. 4.) Rang és presztízs.
V. Parlamentarizmus és uralom: 1.) A nemzetépítés folyamata. 2.) A választójog és a participáció. 3. A képviselőház. 4.) Az önkormányzatok. 5.) A központi és vármegyei bürokrácia.
VI. A műveltség dimenziói: 1.) Hagyomány és modernség. 2. Az életforma. 3.) A felekezeti tagoltság és az etnikumok. 4.) Az iskola. 5.) A mentalitás. 6.) A társadalmi mobilitás: iskolarendszer.
MÁSODIK RÉSZ: A Horthy-korszak
VII.A korszak jellemzései: 1.) Szekfű Gyula neobarokk társadalma. 2.) Weis István társadalomrajza. 3.) Erdei Ferenc kettős társadalom modellje. 4.) A népi szociográfia látlelete: a harmadikutas modell. 5.) A marxista osztályszemlélet
VIII. 1.) A népesedés. 2.) A társadalomszerkezet.
IX. Az elitek: 1.) Terminológiai és fogalmi pontosítások. 2.) A hagyományos elit. a). arisztokrácia, b.) az egyházi, c.) a katonai , d.) a tudáselit. 3.) A politikai elit: kormányzó réteg. 4.) A gazdasági elit: a nagypolgárság.
X. A középosztály: 1.) A középpolgárság avagy úri rend. 2) A köztisztviselő középosztály. 3.) A polgári középosztály. 4.) Az értelmiségi középosztály.
XI. Kispolgárság, parasztság: 1.) Fogalmi pontosítások. 2.) Iparosok, kereskedők, altiszti réteg. 3.) Birtokos parasztok. 4.) Agrárproletariátus. 5.) Városi munkásság.
XII. A lakáskultúra: 1.) Az életmód fogalma. 2.) Lakástípusok, berendezések, térhasználat.
XIII. Szociálpolitika: 1.) A szociális kérdés. 2.) A szociálpolitikai irányvonalak. 3.) A munkásvédelem. 4.) Társadalombiztosítás. 5.) Munkásjóléti politika.
XIV. A politikai rendszer: 1.) A rendszer jellege. 2.) A választások-választók.. 3.) A választói magatartás.
XV. A magyar társadalom közép-európai összehasonlító perspektívában: 1.) A régió modernizációs folyamatai. 2.) Különbségek és azonosságok. 3.) A társadalmi-kulturális kontextusból fakadó sajátosságok. 4.) A harmadik utas modellek. 5.) A határon túli magyarság társadalmainak szerkezeti változásai a két világháború között.
- Módszer
- Társadalomtörténet másképp. 2000. (Szerk: Czoch Gábor és Sonkoly Gábor.) Csokonai Kiadó. Debrecen. Gyáni Gábor-Kövér György: 1998. Magyarország társadalomtörténete. Osiris. Budapest.
Ránki György: 1983. Mozgásterek és kényszerpályák. Válogatott tanulmányok. Budapest. Halmos Károly: in: Századvég. 1991.2-3. p.131-169. Pogár-polgárosodás-civilizáció-kultúra. Kerékgyártó Béla: In: Századvég.1997.4.p.91-109. Fejlődéstörténet és kordiagnozis. Gerschenkron, Alexander: 1984. A gazdasági elmaradottság. Budapest. Wallerstein, Immanuel: 1983. A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Budapest.
.1995. A modern város történeti dilemmái. (Szerk. Gyáni Gábor).Debrecen. Andorka-Faragó: Az iparosítás előtti család és háztartásszerkezet. In: Agrártörténeti Szemle. 1984.3-4.p.402-438. Bácskai Vera. 1988. Városok és városi társadalom Mo. a XIX. század elején. Budapest. Ariés, Philippe: 1987. Gyermek, család, halál. Budapest. Egyed Ákos: 1981. Tanulmányok a jobbágyfelszabadulás és a kapitalizmus történetéből Erdélyben. 1848-1914. Bukarest. Timár Lajos: A gazdaság térszerkezete és a társadalom. In: Történelmi Szemle. 1985.2.p.258-273. Iparosodás és modernizáció. Tanulmányok Ránki György emlékének. 1991. Debrecen.
A polgárosodás útján. (szerk. Szabad György).1990. Budapest. Deák István: 1993. Volt egyszer egy tisztikar. Budapest. Faggyas István: 1990,1991.I, II. Lakósság és templomi ülésrend. Debrecen. Fél-Hoffer: 1997. Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban. Budapest. Ferge Zsuzsa: 1986. Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből. Budapest. Kertész Manó: 1996. Az udvarias magyar beszéd története. Berend-Ránki: 1974. Gzadaság és társadalom. Budapest. p.176-220. Rendi társadalom-polgári társadalom.3. Társadalmi konfliktusok. (szerk. Á. Varga László.)1991. Tóth Zoltán: Társadalmi státus. In: Statisztikai Szemle.1987.1. p.62-86. Werbőczy István:1990.Tripartitum. Budapest.
Szabó Dániel: A magyar társadalom politikai szerveződése a dualizmus korában. In: Történelmi Szemle.1992.3-4. Pölöskei Ferenc: 1993. Közigazgatás és önkormányzat a polgári Mo-n. Budapest.
Bausinger, Hermann: 1995. Népi kultúra a technika korában. Budapest. Polgári lakáskultúra a századfordulón.(szerk.Hanák Péter).1992. Budapest. Polgárosodás Közép-Európában. (szerk. Somogyi Éva).1991. Bp. Gyáni Gábor: A budapesti munkások múltja. 1992. Bp. Gellner, Ernest: A nacionalizmus és a komplex társadalmak kohéziójának két formája.In: Eszmék a politikában: nacionalizmus. Pécs. 1995. Karády Viktor: Zsidóság, modernizáció, polgárosodás.1997. Bp. Zentai Violetta: A fogyasztás kultúrája és a történelem. In: Replika.21-22.1996. Botond Ágnes: Pszichohistoria. Bp.1991. Koselleck, Reihart: Az aszimmetrikus ellenfogalmak…1997.Bp.Szekfű Gyula: 1920. A három nemzedék. Vörös Károly: 1997. Hétköznapok a polgári Mo-n. Bp. Andorka Rudolf: 1982. A társadalmi mobilitás változásai Mo-n.Bp. Iskola és társadalom.(szerk Sasfi Csaba). 1997. Lengyel György: 1989. Vállalkozók, kereskedők, bankárok. Bp.
MÁSODIK RÉSZ: A Horthy-korszak
Dányi Dezső: 1991.Demográfiai átmenet Mo-n. Bp. Romsics Ignác: 1991.Bethlen Istvána. Politikai életrajz. Bp. Romsics Ignác: 1999. Mo a két világháború között. Bp. Bajkó Béla: 1997. Magyar adórendszer és adópolitika. Bp. Berend-Ránki:1972. A magyar gazdaság száz éve. Bp.
Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben. (szerk. Valuch Tibor). Bp.1995. Bibó István: Válogatott tanulmányok 1935-1944.Bp. 1986. Bölönyi József: 1992. Magyarország kormányai 1848-1992.Bp. Gergely Jenő: 1992. Katolikus egyházi elit Mo.1919-1945. Bp. Hajdu Tibor: 1991. Tisztikar és középosztály...Bp. Huszár Tibor: Tagválasztás az Akadémián és a tudáselit. In: Valóság. 1993.2. Jager-Sunstenan, Hanns:1995.2. In: Magyarország társadalomtörténete (Szöveggyűjtemény) Szerk. Kövér György. (I-II.kötet) Léderer Pál: 1993. Az úri Magyarország. Bp. Lengyel György: 1993. A multipozicionális gazdasági elit.Bp. Péter László: 1993. Túlélők. p.191-243. Püski Levente: 1996. Társadalmi érdekképviselet és konzervativizmus. Debrecen. A historizmus művészete Mo-n.1993.Bp.
| C021 Társadalomtörténet 1 BTK Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 1. félévében. Kurzushirdető tanszék: Szociológia Tanszék |
| C022 Társadalomtörténet 2 BTK Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 2. félévében. Kurzushirdető tanszék: Szociológia Tanszék |
|
C030 Társadalmi rétegződés
Felelős tanszék: Szociológia Tanszék. Felelős oktató:Utasi Ágnes dr.
Teljesítendő: min. 10 kredit- Leírás
- I.
A társadalmi rendszer alapfogalmai (társadalom, struktúra, státusz/pozíció, szerep, csoport, intézmény, cselekvés)
A társadalomszerkezet kutatásának alapkérdései: struktúrakutatás és/vagy rétegződéskutatás, rendszerintegráció és/vagy szociális integráció, pozíciók és/vagy folyamatok
A társadalmak adaptációs típusai: preindusztriális (vadászok-gyűjtögetők, pásztorok, földműves-agrár) társadalmak, ipari (indusztriális és posztindusztriális) társadalmak
A társadalmi egyenlőtlenségek fogalma, főbb típusai (generikus, biológiai, jogi, hatalmi, gazdasági, ,kulturális), egyenlőségfelfogások (meritokratikus, szükséglet szerinti, szolidarisztikus)
Strukturált egyenlőtlenségi rendszerek a történelemben: rabszolgaság, kasztrendszer, rendi tagozódás, osztálytagozódás
A társadalmi tagozódás megjelenése a társadalomelméletben (Arisztotelesztől Marxig)
A marxi osztályelmélet (a történelmi materializmus társadalomképe)
Neo- és posztmarxista elméletek (Mallet, Poulantzas, Westergaard, Wright)
Max Weber „többdimenziós” tagozódási elmélete (osztály, rend, hatalom)
Neoweberiánus elméletek (Dahrendorf, Lockwood, Giddens, Parkin)
II.
TEMATIKA I. félév 1.A társadalmi különbségek és egyenlőtlenségek. Nominális és graduális különbségek. A különbségek egyenlőtlenséggé válása. Az egyenlőtlenségek fő dimenziói 2.A munkamegosztási egyenlőtlenségek. A foglalkozások presztízse. A társadalmi rétegződés szükségszerűségét igazoló funkcionalista megközelítések. (Davis és Moore) 3. Marxi, weberi és neoweberiánus rétegződés-elméletek (Marx, Eric Wright, Weber, Parkin ). 4 A társadalmi egyenlőtlenségek és az iskola. A meritokratikus társadalom elmélete és a realizálás korlátai (Bourdieu,P. , Bowles,S., Miller,S.M.) 5.Az életstílus-rétegződés. Bourdieu életstílus-modellje 6 A kulturális különbségek hatása a rétegződésre (vallási, etnikai, nemzetiségi, műveltségi különbségek ) 7.A társadalmi mobilitás és migráció 8. A biológiai különségek társadalmi rétegződést alakító hatása (nemi, generációs, életkori különbségek hatása) 9Az interperszonális kontaktusok és a státusz-homogámia reprodukciós hatása .A strukturális interakciók elmélete. 10 A rétegződési hierarchia felső peremén. Elitek- és elit-elméletek 11 A rétegződési hierarchia alsó peremén és a hierarchián kívül. Depriváció és “underclass” 12 A társadalmi közép. A státuszinkonzisztencia. Középosztályi, új-középosztályi és középosztályosodási elméletek. II. félév: 1.Társadalmi rétegződés a két világháború között. Szociológia-történeti adalékok (Erdei, Weisz ) 2.Struktúra- és rétegződés-kutatások a 60-as évektől a rendszerváltásig ( Ferge Zs., 1968, Hegedüs A.,1972, Kemény I.,1972, Konrád-Szelényi ,1970, Kolosi 1982) 3.Az intragenerációs és intergenerációs mobilitás magyarországi trendje ( Andorka). A magyar társadalom szerkezetének két feltételezett elméleti modellje a rendszerváltás előtt (Szelényi “két háromszög” és Kolosi “L-modell” je) 4.A rendszerváltások és a magyarországi elitek ( Szelényi-Szelényi, Szalai, Lengyel Gy., Utasi-Balassagyarmati helyi elit és Szelényi vizsgálat alapján elit életstílusok ) 5.A középosztályok és középrétegek formálódása a mai magyar társadalomban ( Utasi, Róbert-Sági) 6.Egyenlőtlenségtudat, az egyenlőtlenségek mértékének alakulása a rendszerváltás után. A vesztesek lemaradó rétegei: a szegények és elesettek 7.Kulturális rétegződésI. : Az iskolázottság nyomán alakuló társadalmi rétegegyenlőtlenségek . A vallási különbségek. ( Ferge Zs., Gazsó F., Szántó Z., Tomka M., Utasi: Egyetemisták vizsgálat 8.Kulturális rétegződés II. Az etnikai különbségek nyomán alakuló egyenlőtlenségek. Roma-kérdés és az eltérő etnikumhoz és nemzetiséghez tartozó népesség társadalmi rétegződésének vizsgálata. (Kemény I.) 9.A lakóhelyi különbségek és egyenlőtlenségek rétegző hatása. Településtípusok, régiók, szegregációk, migrációs tendenciák.( Konrád-Szelényi, Szelényi, Utasi: A mechanikus szolidaritás teritoriális különbségei) 10.Merre tart a magyar társadalom? I. A foglalkoztatottság alakulásának trendje. Jövedelmi egyenlőtlenségek a legújabb kutatási eredmények alapján (Társadalmi Riport. Háztartás Panel adatai, Andorka könyve) 11.Merre tart a magyar társadalom? II. Az életmód, életvitel különbségei a fogyasztási adatok nyomán—Társadalmi Riport Háztartás Panel adatai nyomán. Az időfelhasználás trendjének sajátosságai. (Társadalmi Riport vonatkozó anyagai, Falussy és az időmérleg vizsgálatok eredményei) 12. A társadalom kapcsolatrendszerének és lelkiállapotának alakulása a rendszerváltás után. A réteg-identifikáció, osztálytudat és rétegtudat jellemzői. (Kopp Mária et al vizsgálatai nyomán)
III.
TEMATIKA
1.Az alapvető rétegződési dimenziók összegyűjtése, egyszerű frequencies segítségével ellenőrzése egy új adat-file alapján (nemek, foglalkoztatottság, településszerkezet, iskolázottság)
2.Összevont indexek az empirikus kutatásokban az előadáshoz kapcsolódóan Kolosi státusz-indexeinek elemzése. Egy egyszerű összevonással készített index.
3.A mobilitás vizsgálatának empirikus módszerei. Az ISA –paradigma jellemzői és korlátai. Az intergenerációs mobilitás kereszt-táblás vizsgálata az apák iskolai végzettségének és a válaszadók iskolai végzettségének összehasonlításával. A strukturális és cirkuláris mobilitás empirikus megkülönböztetése.
4.Módszerek a társadalmak elitjének empirikus “leválasztására”. Kísérletek a gazdasági, kulturális és politikai elit leválasztására alkalmas változók alkotására. Elemzések egy adat-file alapján az elitről.
5.A középosztályok rétegeinek differenciálása a cluster-analízis módszerével.
Az elérő középosztályi rétegek érték-struktúráinak feltárása faktor-analízis segítségével.
6.Az egyenlőtlenségek amplitúdójának mérése. Decilisek és jövedelmek.
A legfelső és a legalsó decilis közötti egyenlőtlenség trendjének alalkulása.
7.Az iskolázottsági rétegződés alakulása az eltérő településtípusokon.
Az iskolázottság expanziójának vizsgálata, mint strukturális iskolai mobilitás
Mérése.
8.A vallási rétegződés jellemzőinek vizsgálata. A vallások történelmi trendjének alakulása. Az etnikai csoportok aránya. A vallás és etnikum közötti kapcsolat kereszttáblás vizsgálata.
9.Az eltérő településtípuson élő lakosság rétegződése nemek, iskolázottság, munkamegosztás, életkor-csoportok alapján.
10.Munkamegosztási-foglalkoztatottsági réteg-arányok a mai magyar társadalomban. A foglalkoztatottság és munkanélküliség alakulása az elmúlt évtizedben.
11.Az életvitelt jelző fogyasztási indexek konstruálása egyszerű összevonással.
A súlyozás fogalma, a kutató önkényes döntése. Az időmérleg módszerének jellemzői, időmérleg-kérdőívek.
12.A társadalmi kapcsolatok és társadalmi szolidaritás empirikus vizsgálatának néhány jellemzője. Kapcsolat-háló. Indexek rokonsági kapcsolatokról és másodlagos kapcsolatokról, baráti kötelékekről. A rokonsági hányados.
Identifikációs skálák az empirikus kutatásban.
- Módszer
- I.
ANDORKA Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest 1997. 119-191.
(4. „Egyenlőtlenség, szegénység” és 5. „Társadalmi szerkezet és rétegződés” fejezetek)
GIDDENS, Anthony: Szociológia. Osiris Kiadó, Budapest 1995. 221-254. („Rétegződés és osztályszerkezet”)
MARX, Karl és ENGELS, Friedrich: A német ideológia. In.: Válogatás Marx és Engels műveiből I. Kossuth Kiadó, Budapest 1988. 96-143. ("1. Az ideológia általában, sajátlag a német ideológia"-tól "Az érintkezési forma termelése"-ig. Már nincs "Az állam és a jog viszonya a tulajdonhoz")
MARX, Karl és ENGELS, Friedrich: A kommunista párt kiáltványa. I. Burzsoák és proletárok. In.: Válogatás Marx és Engels műveiből I. Kossuth Kiadó, Budapest 1988. 190-199.
WEBER, Max: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai 1. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1987. 51-80. (Szociológiai alapfogalmak) és 303-308. (Rendek és osztályok)
KOLOSI Tamás: Tagolt társadalom. Gondolat Kiadó, Budapest 1987. 9-88. (A struktúra- és rétegződéskutatás elméleti és metodológiai problémái)
Vagy
KOLOSI Tamás: Struktúra, rétegződés, metodológia. In.: Elméletek és hipotézisek. Rétegződés-modell vizsgálat I. Társadalomtudományi Intézet, Budapest 1982. 11-59.
FELEKY Gábor: A fehérgallérosoktól az új középosztályig. JATEPress 1998.
II.
IRODALOM ANDORKA, R. (1997): Bevezetés a szociológiába. Osiris. (119-135.p., 151-172.p. 191-202.p, 219-227.p., 301-313.p., 333-343.p., 466-473.p. 564-577.p.) ANDORKA, R. (1982): a társadalmi mobilitás változásai Magyarországon. Gondolat. (7-31.p.) ANDORKA, R. (1986): A magyar társadalmi mobilitás nemzetközi összehasonlításának története. Statisztikai Szemle 8-9. Szám (887-911.p.) BOURDIEU, P. (1974): Az oktatási rendszer ideologikus funkciója. In.: Ferge Zs.-Háber J. (szerk.): Az iskola szociológiai problémái. KJK Budapest, 1974. (65-91. p.) BOWLES, S. (1974): Egyenlőtlen iskolázás vagy a társadalmi munkamegosztás újratermelése. In: Ferge Zs.-Háber J. (szerk.): Az iskola szociológiai problémái. KJK Budapest, 1974. (93-107. p.) FERGE, Zs. (1973): Társadalmunk rétegződése. Elvek és tények. KJK, Budapest (13-76.p.) FERGE, Zs.: (1980): A társadalmi struktúra és az iskolarendszer közötti néhány összefüggés. In: Társadalompolitikai tanulmányok. Gondolat, (97-136.p.) KOLOSI, T. (1982): Struktúra, rétegződés, metodológia. In: Kolosi Tamás (szerk.) Elméletek és hipotézisek. Rétegződés-modell vizsgálat I. Társadalomtudományi Intézet. (11-59.p.) VEBLEN, Th. (1975): A dologtalan osztály elmélete. KJK, Budapest, (47-120.p.) TREIMAN, D.J. (1996): Foglalkozási presztízs és társadalmi struktúra. In: Andorka-Hradil-Peschar (szerk.): Társadalmi rétegződés. Aula Kiadó, (277-292.p.) WEBER, M. (1987): Gazdaság és társadalom. KJK (303-308.p.) és (54-72.p., azaz 3-12. Paragrafusok) DAVIS, K. – MOORE, W. E. [1977, (1966)]: A rétegződés néhány elve. In: Lederer P. (szerk.): A foglalkozások presztizse. Gondolat 229-240.p. MERTON, R.K. (1980): Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Gondolat Kiadó (577-611.p.) HALBWACH, M. (1971): A munkásosztály fogyasztói tendenciái. A szükségletek és a társadalom. In: A francia szociológia. KJK (77-110. p.) ERIKSON, R. – GOLDTHORPE, J. H. (1992): A kutatás elméleti alapja, adatai és stratégiája. In: Andorka-Hradil-Peschar (1996): Társadalmi rétegződés. Aula Kiadó, (11-25.p.) BOURDIEU, P. (1978): A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Gondolat. (136-149.p. és 379-399.p.) UTASI, Á. (1988): Presztízs, életstílus, fogyasztás. In: Egyenlőtlen helyzetek. Kossuth Könyvkiadó, 63-88.p. MILLER, S.M. – ROBY, P. (1974): A papírkórság csapdája. In: Az iskola szociológiai problémái. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 109-122.p. SZELÉNYI, I. (1990): Új osztály, állam, politika. Európa Könyvkiadó, Budapest, 99-161.p. KINGSLEY, D. – MOORE, W. E. (1977): A rétegződés néhány elve. In: Léderer P. (szerk.): A foglalkozások presztízse. Gondolat Kiadó, 229-240.p. MILLS, C. W. (1970): Hatalom-politika-technokraták. Válogatás C.W. Mills műveiból. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 115-250.p. MILLS, C. W. (1972): Az uralkodó elit. Gondolat, Budapest, 7-33. p. SIMMEL, G. (1973): Válogatott társadalomelméleti tanulmányok. A divat. Gondolat, 473-507.p. NÉMEDI, D. (szerk.): Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. ELTE, Budapest, Szociológiai Intézet és Továbbképző Központ ANGELUSZ, R.(szerk.) (1998): A társadalmi rétegződés komponensei. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest.
- Értékelés
- SZIGORLATI TÉTELEK
1.Társadalmi különbség és egyenlőtlenség, az egyenlőtlenségek főbb típusai, történeti alakulása
2.Társadalmi differenciálódás és rétegződés a preindusztriális (vadászó-gyűjtögető, pásztorkodó és földműves) társadalmakban
3.Strukturált egyenlőtlenségi rendszerek a történelemben: a rabszolgaság és a kasztrendszer
4.Strukturált egyenlőtlenségi rendszerek a történelemben: a rendi és az osztálytagozódás
5.A társadalmi rétegződés kutatásának főbb állomásai és teljesítményei, a struktúrakutatási és a
rétegződéskutatási megközelítésmód különbségei
6.Marx és Weber értelmezése a társadalomszerkezetről, hasonlóságok és különbségek
7.Az osztályfogalom dimenziói, K. Marx és M. Weber osztálykoncepciója
8.A funkcionalista rétegződéselmélet és társadalomkutatás főbb teljesítményei
9.Az új középosztály funkcionalista szemszögből (Schmoller, Croner)
10.Marxista és neomarxista elméletek az új középosztályról (a Kautsky-Bernstein vita, Westergaard, Mallet, Poulantzas, Wright)
11.Neoweberiánus elméletek az új középosztályról (Mills, Dahrendorf, Lockwood, Parkin)
12.A munkamegosztási egyenlőtlenségek. A foglalkozások presztízse. A társadalmi rétegződés
szükségszerűségét igazoló funkcionalista megközelítések (K. Davis és W. Moore, Treiman)
13.A társadalmi egyenlőtlenségek és az iskola. A meritokratikus társadalom elmélete és a realizálás
korlátai (P. Bourdieu, S. Bowles, S. M. Miller)
14.Az életstílus- rétegződés.( Bourdieu , M.Weber rendi rétegződés és életvitel, Simmel )
15.A kulturális különbségek hatása a rétegződésre (vallási, etnikai, műveltségi különbségek)
16.A biológiai különségek társadalmi rétegződést alakító hatása (nemek, generációk, életkorok)
17. A társadalmi kapcsolatok hatása a rétegződésre (Weber,M., Granovetter, Bourdieu)
18A rétegződési hierarchia felső peremén. Elitek és elit-elméletek ( Mills, Pareto, Mosca)
19A rétegződési hierarchia alsó peremén és a hierarchián kívül. Depriváció és "underclass" ( Ferge , Bokor , P. Towsend)
20A társadalmi mobilitás és a migráció ( Ericson- Goldthorp, Treimann, Andorka, Róbert P.
21Társadalmi rétegződés a két világháború között. Szociológiatörténeti adalékok (Erdei, Buday D.,Weisz I., Szabó Z..)
22 A II. világháború utáni struktúra-vizsgálatok és elméletek (Ferge, Hegedűs, Kemény, Konrád-
Szelényi)
23 Az intragenerációs és intergenerációs mobilitás magyarországi trendje (Andorka, Róbert P.,Harcsa-Bukodi )
24Az iskolarendszer és társadalmi rétegződés. Az iskolai mobilitás és a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése Magyarországon (Ferge , Gazsó)
25A lakóhelyi különbségek rétegző hatása (Konrád-Szelényi, Szelényi, Enyedi Gy.)
26Társadalmi rétegződés és társadalmi struktúra: rétegződés-modell vizsgálat (Kolosi és
munkatársai), struktúra modellek (Szelényi és Kolosi modellje).
27A rendszerváltás és az elitek (Szelényi, Szalai ).
28A vesztesek lemaradó rétege: a szegények (Andorka, Spéder, Ferge)
29 A társadalom szerkezetének változása a rendszerváltás után. A középrétegek polarizálódása , középosztályosodási folyamatok (Szelényi, 1996, Andorka 1996, Utasi, 1994)
30A társadalom lelkiállapotának alakulása. A réteg-identifikáció, az osztálytudat és egyenlőségtudat jellemzői (Kopp et al, Utasi, Angelusz-Tardos).
TANANYAG, IRODALMAK 1-11. TÉTELEKHEZ ANDORKA Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest 1997. 4-5. fejezet (119-190.) FELEKY Gábor: A fehérgallérosoktól az új középosztályig. JATEPress 1998. 34-40., 63-70., 74-83., 91-116. FERGE Zsuzsa: Társadalmunk rétegződése. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1969. (1973). 17-76. GIDDENS, Anthony: Szociológia. Osiris Kiadó, Budapest 1995. 7. fejezet (221-254.) KOLOSI Tamás: Tagolt társadalom. Gondolat Kiadó, Budapest 1987. 9-88. vagy KOLOSI Tamás: Struktúra, rétegződés, metodológia. In.: Elméletek és hipotézisek. Rétegződés-modell vizsgálat I. Társadalomtudományi Intézet, Budapest 1982. 11-59. MARX, Karl és ENGELS, Friedrich: A kommunista párt kiáltványa. I. Burzsoák és proletárok. In.: Válogatás Marx és Engels műveiből I. Kossuth Kiadó, Budapest 1988. 190-199. WEBER, Max: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai 1. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1987. 303-308. (Rendek és osztályok) 12-20. TÉTELEKHEZ ANGELUSZ ,R. (szerk.)(2000): Társadalmi rétegződés Új Mandátum ANDORKA, R. ( 1986): A magyar társadalmi mobilitás nemzetközi összehasonlításának története. Statisztikai Szemle 8-9. Szám (887-91 l.p.) ANDORKA, R. (1995): A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon. Gondolat. (7-31.p.) ANDORKA, R. (1997): Bevezetés a szociológiába. Osiris. (119-135.p., 151172.p. 191-202.p, 219-227.p., 301-313.p., 333-343.p., 466-473.p. 564-577.p.) BOKOR Á.( 1987):Szegénység a mai Magyarországon. Magvető Kiadó (8-44.p.) BOURDIEU, P. (1974): Az oktatási rendszer ideologikus funkciója. In.: Ferge Zs.-Háber J. (szerk.): Az iskola szociológiai problémái. KJK Budapest, 1974. (65-91. p.) BOURDIEU, P. (1978): A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Gondolat. (136-149.p. és 379-399.p.) BOWLES, S. (1974): Egyenlőtlen iskolázás vagy a társadalmi munkamegosztás újratermelése. In: Ferge Zs.-Háber J. (szerk.): Az iskola szociológiai problémái. KJK Budapest, 1974. (93-107. p.) DAVIS, K. – MOORE, W. E. [1977, (1966)]: A rétegződés néhány elve. In: Lederer P. (szerk.): A foglalkozások presztízse. Gondolat 229-240.p. FERGE Zs. (1985): A szegénység társadalmi megítélése. Valóság 1.sz. 30-42.p. FERGE, Zs. (1973): Társadalmunk rétegződése. Elvek és tények. KJK, Budapest ( 13-76.p.) KOLOSI, T. (1982): Struktúra, rétegződés, metodológia. In: Kolosi Tamás (szerk.) Elméletek és hipotézisek. Rétegződés-modell vizsgálat I. Társadalomtudományi Intézet. (11-59.p.) MILLER, S.M. – ROBY, P. (1974): A papírkórság csapdája. In: Az iskola szociolgóiai problémái. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 109-122.p. MILLS, C. W. (1970): Hatalom-politika-technokraták. Válogatás C.W. Mills műveiből. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 11 S-250.p. MILLS, C. W. (1972): Az uralkodó elit. Gondolat, Budapest, 7-33. p. SIMMEL, G. (1973): Válogatott társadalomelméleti tanulmányok. A divat. Gondolat, 473-507.p. SZELÉNYI, I. (1990): Új osztály, állam, politika. Európa Könyvkiadó, Budapest, 99-161.p. TREIMAN, D.J. ( 1996): Foglalkozási presztízs és társadalmi struktúra. In: Andorka- et al (szerk.): Társadalmi rétegződés. Aula Kiadó (277-292.p.) UTASI, Á. (1988): Presztízs, életstílus, fogyasztás. In: Egyenlőtlen helyzetek. Kossuth Könyvkiadó, 63-88.p. WEBER, M. (1987): Gazdaság és társadalom. KJK (303-308.p.) és (54-72.p., azaz 3-12. Paragrafusok)
21-30. TÉTELEKHEZ ANDORKA, R. ( 1995): A társadalmi mobilitás változásai 1973-1993-ig.. Statisztikai Szemle. 2 (101-120.p.). ANDORKA, R. ( 1996): A társadalmi integráció gyenge kötései rendszerátalakulás Magyarországon. Századvég l.sz. 5-18.p. ANDORKA, R. (1994): Magyarország a társadalmi jelzőszámok idősorainak tükrében. In: Andorka-Kolosi-Vukovich (szerk.): Társadalmi Riport, TÁRKI 1133.p. ANDORKA, R. (1996): A társadalmi egyenlőtlenségek növekedése a rendszerváltás óta. Szociológiai Szemle 2.sz. 3- 26.p. ANDORKA, R. (1997): Bevezetés a szociológiába. Osiris, Budapest, (135143.p., 172-190.p., 202-216.p., 247-262.p., 313-326.p., 343-348.p, 389-396.p., 419-428.p., 473-483.p., 555-560.p., 591-599.p.) ANGELUSZ, R. – TARDOS, R. (1988): A magyarországi kapcsolathálózatok náhány sajátossága. Szociológia 2.sz. 185-204.p. ERDEI, F. (1943-1944, 1976): A magyar társadalom a két világháború között. Valóság, 1976. 4.sz. 22-53.p. FERGE, Zs. ( 1976): A társadalmi strultúra és az iskolarendszer közötti néhány összefüggés. Szociológia l.sz. 10-35.p. FERGE, Zs. (1969): Társadalmunk rétegződése. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, (77-158.p.) GÁBOR, R. I. (1985): Második gazdaság: a magyar tapasztalatok általánosíthatónak tűnő tanulságai. Valóság, 2.sz. 20-37.p. GAZSÓ, F.(1997): A társadalmi folyamatok és az oktatási rendszer. Századvég 7.sz. 73-108.p. HARCSA, I. – KOVACH, I. - SZELÉNYI, I. (1994): A posztszocialista átalakulási válság a mezőgazdaságban és a falusi társadalomban. Szociológiai Szemle 3.sz. 15-44.p. HAVAS, G. – KEMÉNY, I. (1995): A magyarországi romákról. Szociológiai Szemle 3.sz. 3-20.p. KEMÉNY, I. – HAVAS, G. (1996): Cigánynak lenni. In: Andorka-KolosiVukovich (szerk.): Társadalmi Riport, TÁRKI, Budapest, 352-280.p. KEMÉNY, I. (1972): A magyar munkásosztály rétegződése. Szociológia l.sz. 36-48.p. KOLOSI, T. – SÁGI, M. (1996): Rendszerváltás és társadalomszerkezet. In: Andorka-Kolosi-Vukovich (szerk.): Társadalmi Riport Budapest, TÁRKI-SZÁZADVÉG, 149-197.p. KOLOSI, T. (1987): Tagolt társadalom. Budapest, Gondolat. KONRÁD, Gy. – SZELÉNYI, I. ( 1971 ): A késleltetett városfej lődés társadalmi konfliktusai. Valóság l2.sz. 19-35.p. KOPP, M. – SKRABSKI, Á. - LŐKE, J. - SZEDMÁK, S. (1996): A magyar lelkiállapot az átalakuló magyar társadalomban. Századvég. 2.sz. 87-102.p. LOSONCZI, Á. (1977): Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben. Budapest, Gondolat. RÓBERT, P. (1987): Mobilitás és reprodukciós folyamatok a magyar társadalomban. Valóság, l0.sz. 37-47.p. SPÉDER, Zs. (1996): Ikertestvérek - A szegénység arcai a mai Magyarországon. Századvég 2.sz. 29-49.p. SZALAI, E. (1996): Az elitek átváltozása. Budapest, Cserépfalvi SZÁNTÓ J. (1992): Vallásosság, vallásos hiedelmek Magyarországon. IN: Társadalmi Riport 1992. (288-259.p.) SZELÉNYI, I. – MANCHIN, R. (1988): Megszakított polgárosodás. Szociológia 2.sz. 121-152.p. SZELÉNYI, I. – SZELÉNYI, Sz. ( 1996): Elitcirkuláció vagy elitreprodukció. In: Andorka, R. - Kolosi, T. - Vukovich, Gy. (szerk.): Társadalmi Riport 1996. Budapest, TÁRKI-Századvég, 475-SOO.p. SZELÉNYI, I. ( 1996): A posztkommunista társadalom szerkezetének változásai. Magyar Tudomány 4.sz. 385-402.p. SZELÉNYI, I. (1990): Polgárosodás Magyarországon: nemzeti tulajdonos polgárság és polgárosodó értelmiség. Valóság l.sz. 30-41.p. SZELÉNYI, I. (1990): Új osztály, állam, politika. Budapest, Európa. (51-98.p.) TOMKA M.(1996): Vallás és vallásosság. IN: Társadalmi Riport 1996 (592-603.p.) UTASI, Á. ( 1991 ): Az interperszonális kapcsolatok néhány nemzeti sajátosságáról. In.: Utasi, Á. (szerk.): Társas kapcsolatok. Gondolat. UTASI, Á. ( 1997): Középosztályi elméletek, alakuló magyar középosztályok. Századvég 7.sz. 3-29.p. UTASI, Á. (1984): Életstílus csoportok, fogyasztási preferenciák. Társadalomtudományi Intézet (7-21.p.)
| C031 Társadalmi rétegződés 1 BTK Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 3. félévében. Kurzushirdető tanszék: Szociológia Tanszék |
| C032 Társadalmi rétegződés 2 BTK Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében. Kurzushirdető tanszék: Szociológia Tanszék |
| C033 Társadalmi rétegződés 3 BTK Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Minősítés háromfokozatú
Javasolt felvétele: a képzés 5. félévében. Kurzushirdető tanszék: Szociológia Tanszék |
| C034 Társadalmi rétegződés 4 BTK Szeminárium Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Javasolt felvétele: a képzés 5. félévében. Kurzushirdető tanszék: Szociológia Tanszék |
| C035 Társadalmi rétegződés 5 BTK Szeminárium Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Javasolt felvétele: a képzés 6. félévében. Kurzushirdető tanszék: Szociológia Tanszék |
|
C050 Szociálpolitika
Felelős tanszék: Szociológia Tanszék. Felelős oktató:Katona Péter Dr.
Teljesítendő: min. 4 kredit- Leírás
- SZOCIÁLPOLITIKA
I.A társadalmi egyenlőtlenségek és a szegénység összefüggései. A szegénység fogalmának egyes értelmezései.
Kötelező irodalom:
·Ferge-Gara-Horváth-Szalai: A szegénységgel és a többoldalúan hátrányos helyzettel kapcsolatos mai nyugati nézetek(Valóság, 1980/2)
·Peter Townsend: Szegénység - elméletek in.:Ferge-Lévai: A jóléti állam (T-TWINS, 1991, 183-194. o.)
II.A szegénygondozás, mint az életvilágot sújtó kockázatokra adott társadalmi válasz a prekapitalista társadalmakban és a korai kapitalizmusban.
Kötelező irodalom:
Robert Castel: A szociális kérdés alakváltozásai (Max Weber Alapítvány, Wesley Zsuzsanna Alapítvány, Kávé Kiadó, 1998. 27-98. o.)
III.Integrációs sémák a társadalomban: reciprocitás, redisztribúció, oikosz, piac.
Kötelező irodalom:
·Polányi Károly: Az archaikus társadalom és a gazdasági szemlélet (Gondolat, 1976. 49-70, 80-94. o.)
·Ferge Zsuzsa: Társadalmi újratermelés és társadalompolitika (KJK. 1982. 191-239. o.)
·Szelényi Iván: Új osztály, állam, politika (Európa, 1991. 203-257. o.)
IV.A szociálpolitika kialakulásának társadalmi háttere. A szociálpolitika fogalmának értelmezése. A szociálpolitika elhatárolása a szegénygondozástól.
Kötelező irodalom:
Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika és társadalom (T-TWINS, 1991. 27-56, 72-77, 219-229. o.)
·Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai (Budapest 1994. 17-40. o.)
V.A szociálpolitika értékei, gyakorlati alapelvei.
Kötelező irodalom:
Ferge Zsuzsa: Társadalmi újratermelés és társadalompolitika (KJK. 1982. 322-332. o.)
·Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai (Budapest, 1994. 41-60, 95-123, 148-166. o.)
·Friedrich A. von Hayek: Piac és szabadság
(KJK, 1995. 367-384. o.)
·Friedrich A. von Hayek: "Szociális" vagy elosztási igazságosság
(in.: Ferge-Lévai /szerk./: A jóléti állam (T-TWINS, 1991. 74-85. o.)
| C051 Szociálpolitika 1 BTK Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 7. félévében. Kurzushirdető tanszék: Szociológia Tanszék |
| C052 Szociálpolitika 2 BTK Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 8. félévében. Kurzushirdető tanszék: Szociológia Tanszék |
|
C060 Bevezetés a szociológiába
Felelős tanszék: Szociológia Tanszék. Felelős oktató:Balog Iván dr.
Teljesítendő: min. 2 kredit- Leírás
- 1.Mi a szociológia?
2.Karl Marx
3.Émile Durkheim
4.Max Weber
5.Pierre Bourdieu
6.Hajnal István
7.Bibó István
8.Erdei Ferenc
9.Szelényi Iván
10. Kemény István
- Módszer
- Irodalom: A. Giddens: Szociológia. Osiris Kiadó Bp., 1995. 5., 6., 7., 8., 13., 15., 17.
Fejezetek
| C061 Bevezetés a szociológiába BTK Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 1. félévében. Kurzushirdető tanszék: Szociológia Tanszék |
|
C070 Bevezetés a kultúrantropológiába
Felelős tanszék: Szociológia Tanszék. Felelős oktató:Pászka Imre dr.
Teljesítendő: min. 2 kredit- Leírás
- I. Az antropológia a társadalomról való tudás egy területe:
l). Az antropológia részterületei. 2). Az antropológia megkülönböztető jegyei. 3). Elmélet, értelmezés, tudomány. 4). Terepmunka. 5). Szemléletmód: holisztikus - összehasonlító – relativizmus.
II. Az antropológiai gondolkodás története:
III. A terepmunka elemei: 1). A terepmunka előkészítése. 2). A terepmunka módszerei. 3). Megfigyelési technikák: a). A résztvevő megfigyelés. b). A kérdések feltevése. c) A terepmunka gyakorlata. d). A szélesebb világkép kialakítása. f). A terepmunkát végző felelőssége.
IV. A kultúra. 1). A kultúra mint életmód. 2). A kultúra fogalomalkotó felfogása. 3). A kultúra jellemzői: a kultúra közös, a kultúra tanult, a kultúra szimbólumokon alapszik. 4). A biológia szerepe: faj és történelem.
V. Nyelv és kommunikáció: 1). Az emberi nyelv: az önkényesség - a produktívitás - az időbeli és térbeli eltolódás. 2). A nyelv szerkezeti variációi: fonológia - nyelvtan (morfológia és szintaxis) – generatív grammatika - szókészlet. 3). Nyelvtan és kultúra. 3). A kommunikáció etnográfiája.
VI. Gazdasági rendszerek: 1). A gazdasági viselkedés. 2). A gazdasági rendszerek. 3). Az adaptáció módjai. 4). Vadászok és gyűjtögetők: - a zsákmányolás és a társadalmi rendszerek - a korok és nemek szerinti munkamegosztás - az évszakok szerinti mobilitás - összegyűlés és szétszóródás - a hordák - az eredeti jóléti társadalom? 5). A háziasítás: - előnyei - növénytermesztés – ültetvényes gazdálkodás - az intenzív mezőgazdaság - az intenzív mezőgazdaság és a társadalmi-kulturális rendszerek - a pásztorkodás - a pásztorkodás megoszlása - a pásztorkodás előnyei és hátrányai- az állattartás és a társadalmi szervezet.
6). Csere a gazdasági rendszerben: Reciprocitás: általánosított - kiegyensúlyozott - negatív. Redisztribució. A piaci csere.
VII. Családi csoportok: házasság, család, lakóhely: 1). Vérfertőzési tilalmak. 2). A házasság intrakulturális szemszögből: házasodási szabályok - hány háztartása lehet valakinek - házassági szövetségek - csereformák házasságkötéskor. 3). Házasság utáni lakóhelyek: a család és házastársformák.
Rokonság: 1). A vérszerinti és a házasságkötéssel kialakuló kapcsolatok.
2). A leszármazás szabályai és a leszármazási csoportok. 3).Az egyágú leszármazás. 4). Az egyágú leszármazási csoportok típusai. 5). A patrilineáris leszármazás. 6). A matrilineáris leszármazás. 7). A nem egyágú leszármazás: - a nem egyágú leszármazási csoportok - bilaterális csoportok és hálózatok. 8). A rokonok csoportosítása: a csoportosítás alapelvei - a rokonsági terminológia típusai.
VIII. A nemek összehasonlító perspektívában. 1). A nemek szerinti munkamegosztás. 2).Minták és felvételek. 3). Az intenzív földmunka és a női munka: - a nők státusa - egyetemes alávetettség? - a nők státusát befolyásoló tényezők – Milyen a modern nő státusa ?
IX. A nem rokoni csoportok. 1). Életkor alapján szerveződő csoportok. 2). A nemi alapon szerveződő csoportosulások. 3). Etnikai alapon szerveződő csoportosulások. 4). Urbanizáció és csoportformálódás: az önkéntes társulások – informális társadalmi hálózatok.
X. Társadalmi rangsor és rétegződés. 1). Egalitárius társadalmak. 2). Rangsorra épülő társadalmak. 3). Rétegzett társadalmak. 4. Hatalom, vagyon és tekintély. 5). Társadalmi osztály. 6). A kaszt. 7).A rétegződés tanulmányozásának fő irányai: a). funkcionalizmus. b). konfliktus-elmélet.
A politikai rendszerek és társadalmi ellenőrzés. 1). A politikai rendszerek formái: - a hordák - a törzsek - a főnökségek - államszervezetek – társadalmi rétegződés - a centralizált állam .
XI. A természetfeletti. 1). A vallás definíciója: a mágia - a varázslás - a boszorkányság . 2). Miért a vallás? 3). A vallás szervezetei: - individualisztikus kultuszok - samanisztikus kultuszok - közösségi kultuszok - egyházak - a totemizmus . 4). Megújulási mozgalmak.
XII. A művészetek. 1). Antropológiai perspektívák: - a művészet szimbolikus természete - a művészetek integráló szerepe - a művészet a kultúra kontextusában. 2). Festészet és szobrászat. 3). Stílus és társadalom. 4). A zene: - a zene fogalmi alapja - a zene kulturális variációi - a zene és az emberi alkalmazkodás. 5). A tánc.
XIII. Változás a mai világban. 1). Kulturális érintkezés és kulturális változás. 2). Modernizálódás, fejlődés és változás: - technológia, gazdaság és változás - turizmus és változás - a politikai modernizáció és változás – urbanizáció és változás. Az antropológia feladatai. 1). Az antropológusok mint közvetítők: - részvétel a közösség mindennapjaiban - a szakértelem - a kulturális túlélés. 2). A fejlődés antropológiája: tervezett változás a paraszti közösségekben - a tervezett változás konfliktusa. 3).Az alkalmazott antropológia területei: az orvosi antropológia: - egészségügyi ellátás - mentálhigiénés ellátás. 4). Az antropológia alkalmazása és az antropológus etikája.
- Módszer
- TANANYAG, IRODALMAK
1.Boas, Franz: 1975. Népek, nyelvek, kultúrák. Budapest. Gondolat.
2.1961. Műveltség és hagyomány. 3: 129-147.
3.1962. Társadalmak születése. Budapest. Gondolat.
4.1970. Társadalmi struktúra és strukturalizmus. Népi kultúra- népi társadalom. 10: 9-30.
5.Bodrogi Tibor szerk. 1978. Messzi népek magyar kutatói. I-II. Budapest. Gondolat.
6.1973. Vizuális antropológia. Filmkultúra. 6: 56-59.
7.A történelem és kultúra számai 19990/6.241, 1987/3.22-35, 1990a/5, 136-139.
8.Gehlen, Arnold: 1976. Az ember. Budapest. Gondolat.
9.Gurevics, A.J: 1974. A középkori ember világképe. Budapest. Kossuth.
10.Hoppál-Niedermüller: 1983. Válogatott tanulmányok a szimbolikus antropológia köréből. Budapest. Tömegkommunikációs Központ.
11.Morgan, Lewis H: 1961. Az ősi társadalom. Budapest.
12.Polányi Károly: 1976. Az archaikus társadalom és az archaikus szemlélet. Budapest. Gondolat.
13.Sahlins Wolf: 1973. Vadászok, törzsek, parasztok. Budapest. Kossuth.
14.Vári Attila: 1988. Misszionáriusok a csónakban.
15.Zsigmond Gábor: 1977. Az őstársadalom magyar kutatói. Budapest.
16.Descola-Lencloud-Severi-Taylor: 1993. A kulturális antropológia eszméi. Budapest. Századvég.
17.Leach, Edmund: 1996. Szociálantropológia. Budapest. Osiris.
18.Wolf, Eric: 1995. Európa és a történelem nélküli népek. Budapest. Akadémia-Osiris.
19. 1997: Mérföldkövek a kulturális antropológiában. Budapest.
20.Strauss, Claud-Lévi:1999. Faj és történelem. Budapest. Napvilág.
21.Geertz, Cl: 1994. Az értelmezés hatalma. Budapest. Századvég.
22. 1997. Politikai antropológia. Budapest. Osiris-Láthatatlan Kollégium.
23.Dumont, Louis: 1998.Tanulmányok az individualizmusról. Pécs. Tanulmány Kiadó.
24.Somlai Péter:1997. Szocializáció. A kulturális átörökítés… Budapest. Corvina.
Borsányi László: Megfigyelés technikák az etnológiai terepmunkában. In: Ethnográfia. 1988/1.53-82.
| C071 Bevezetés a kultúrantropológiába BTK Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 5. félévében. Kurzushirdető tanszék: Szociológia Tanszék |
|
C080 Ifjúságszociológia
Felelős tanszék: Szociológia Tanszék. Felelős oktató:Gábor Kálmán dr.
Teljesítendő: min. 4 kredit- Leírás
- Ifjúságszociológia (előadások)
Az ifjúsági korszakváltás. Az ezredforduló kihívása: átmenet a perifériáról a centrumba
Az előadások középpontjába az ifjúsági korszakváltás kérdését helyezzük Az ifjúsági korszakváltást a társadalmi átalakulással összefüggésben vizsgáljuk. Azt állítjuk, hogy a kilencvenes években a magyar fiatalok az átmeneti ifjúsági korszakból az iskolai ifjúsági korszakba a perifériáról a centrumba kerültek. A kurzus feltárja az ifjúsági korszakváltást kísérő társadalmi folyamatokat globalizáció, középosztályosodás, individualizálódás. Tárgyaljuk az ifjúsági korszakváltás gazdasági, társadalmi, politikai feltételeit: az átmenetet az ipari társadalomból a posztindusztriális társadalomba, a szocializmusból a kapitalizmusba. Vizsgáljuk az ifjúsági korszakváltás és az informatikai és a kockázati társadalom kiépülésének összefüggésében a fiatalok iskolai, munka, fogyasztói, kulturális, valamint polgári/civil státuszának átalakulását. A kurzus során fontosnak tartjuk, hogy bemutassuk az ifjúsági korszakváltáshoz kapcsolódó empirikus vizsgálatokat. A nyolcvanas évek magyar és német összehasonlító, valamint az Ifjúság 2000 magyarországi, a MOZAIK 2001 határon túli magyar fiatalokra kiterjedő kutatásokat. Továbbá a kilencvenes évek a lokális kutatásai és a fesztiválok, köztük a Sziget Fesztiválok vizsgálatát.
Tematika
I. Az ifjúsági korszakváltás. Az ifjúsági korszakváltás feltételei: a gazdasági rendszer átalakulása (pl. multinacionális cégek, vállalkozások), a politikai rendszer átalakulása, az oktatási rendszer átalakulása, a fiatalokat hagyományosan kontrolláló intézményrendszerek válsága (iskola, család) vagy összeomlása (politikai szervezetek, kulturális és szociális intézmények), az ifjúságközpontú média és szabadidőipar kiépülése, a hagyományos ifjúság feletti kontroll fellazulása és új ellenőrzési rendszerek létrejötte, a tanulás és a munka intenzívebbé válása. Értelmezések: középosztályosodás, individualizálódás, kockázati társadalom, informatikai társadalom.
II. Az ifjúsági korszakváltás és a kétféle forgatókönyv: munkanélküliség és szabadidő szcenárió. Osztályok, nemek szerinti, regionális és etnikai különbségek. Roma fiatalok
III. Az ifjúsági korszakváltás és az oktatási expanzió. Az iskolai ifjúsági korszak, iskolai státusz, fogyasztói státusz, kommunikációs státusz. Az ifjúsági életszakasz, a fiatalok élettervezésének megváltozása: korai önállósodás, átmenet a tanulásból munkába, származási családból a saját családba, a fiatalok civil/polgári státuszának kiépülése.
V. Az ifjúsági korszakváltás és individualizáció. Az értékorientációk megváltozása. Materiális és posztmateriális értékek. Vallásosság. Ifjúságcentrizmus. Progresszív, alternatív, regresszív individualizálódás. Politikai kultúra és politikai cselekvési minták.
V. Az ifjúsági korszakváltás és a szabadidő ipar kiépülése. Kísérő jelenségek: az életesélyek és a mobilitás megváltozása, az élettervezés megváltozása, identitásválság, generációk elvesztése. A kortárscsoportok szerepének felértékelődése, a szabadidő-tevékenységek megváltozása. Az ifjúsági kultúra felértékelődése és a fiatalok sebezhetősége – fezsültségoldó technikák. A fesztiválok ifjúsága. Sziget fesztivál, Budapest parádé, Művészetek völgye, Tusnádfürdő.
VI. Az ifjúságkutatás újragondolása. Társadalomelméleti megközelítések: antropológia, szociológia, filozófia, értékszociológia, politikai szociológia, gender studies.
- Módszer
- Alapvető irodalom
1.Civilizációs korszakváltás és ifjúság, Szerkesztette: Gábor Kálmán, Szeged, Szociológiai Műhely
2.Gábor Kálmán (2000) A középosztály szigete. Szeged, Belvedere Kiadó
3.Gábor Kálmán szerk. (2000) Társadalmi átalakulás és ifjúság. Szeged, Belvedere Kiadó
4.Gábor Kálmán: Az ifjúsági korszakváltás. Válogatás a nemzetközi irodalomból és ifjúságszociológiai alapfoglamak. (sokszorosítva)
Margaret Mead (1978) Kultúra és elkötelezettség. A generációk közti új viszonyok a hetevenes években (részletek) Forrás: Margaret Mead (1978) Culture and Commitment. The New Relationship between the Generations in the 1970s
Kenneth Keniston: Az elkötelezetlenek. Az elidegenedett fiatalok az Amerikai társadalomban Forrás: Keniston, Kenneth (1965) The Uncommitted. Alienated youth in American Society. New York, A Delta Book
Phil Cohen: Az ifjúsági probléma újragondolása. Forrás: Phil Cohen (1997) Rethinking the Youth Question. In.: ) Rethinking the Youth Question. Education, Labour and Cultural Studies. Macmillan, pp. 179-250.
Paul E. Willis: A kábítószerhasználat kulturális jelentés. Paul E. Willis: The Cultural Meaning of Drug Use In: Resistance Through Rituals. Youth subcultures in post-war Britan (1976) Eds.: Stuart Hall and Tony Jefferson. Hutchison of London in association with the Centre for Contemporary Cultural Studies, University of Birmingham
Michael Brake: 'No future'—a nagy-britanniai munkás szubkultúrák és stílusok rövid története. Michael Brake (1985) No future – a brief history of British working class subculture and their styles. In: Michael Brake (1985) Comparative Youth Cultures. London, Routledge and Kegan Paul, pp 72-80
Wallace, Claire: Ifjúság, család, polgárrá válás. Wallace, Claire - Jones, Gill (1992) Youth, Family and citizenship. Buckingham-Philadelphia, Open University Press
MANUELA DU BOIS-REYMOND: „Nem akarom még magam elkötelezni”: A fiatalok életfelfogása. Forrás: MANUELA DU BOIS-REYMOND (1998) I Don't to Want Commit Myself Yet': Young People's Life Concepts. Journal of Youth Studies, Number 1. pp. 63-81
Johanna Winn - Peter DWyer ( 1999) Új irányok az ifjúsági életszakaszok átmeneteinek kutatásában. Forrás: Johanna Winn - Peter DWyer ( 1999) NeW Directions in Research on Youth ln ~ Transition. Journal of Youth Studies, vol. 2, No.l. pp. 5-21
Fuchs, Werner: Bevezetés. Ifjúság '81. Életút-elképzelések, mindennapi kultúrák, jövőképek. 2. köt. Életrajzi portrék. Forrás: Jugend ' 81 Lebenswürfe Alltagskulturen Zukunftsbilder. (alapvető tanulmányok: Arthur Fischer, Dr Ruth Ch. Fisher, Prof. Dr Werner Fuchs, Dr. Jürgen Zinncker. Szerkesztette: dr. Jürgen Zinnecker). Hamburg, Jugendwerk Deutsche Schell, 1-3
5.Ifjúság 2000. Tanulmányok I. (2002) Szerkesztette: Szabó Andrea, Bauer Béla, Laki László. Budapest, Nemzeti ifjúságkutató Intézet és a kutatási adatok CD-én.
6.J. Clarke – T. Jefferson: A munkásosztály ifjúsági kultúrái. In: Gábor Kálmán (2000) A középosztály szigete. Szeged, Belvedere Kiadó 115-137. o.
7.MOZAIK 2001. Gyorsjelentés. Magyar fiatalok a Kárpát medencében. Szerkesztette: Szabó Andrea, Bauer Béla, Laki László., Nemeskéri istván. Budapest, Nemzeti ifjúságkutató Intézet
- Értékelés
- Vizsgakérdések
1. Az ifjúsági korszakváltás. Elméletek
1.11 A./ Margaret Mead
1.12 B./Jürgen Zinnecker
1.13 C./ Lynné Chisholm
2. Az ifjúsági korszakváltás. Folyamatok.
2.11 A/ Individualizálódás
2.12 B/ Középoszályosodás
3. Az ifjúsági korszakváltás. Társadalmi feltételek
3.1 A/ Kockázati társadalom
3.2 B/ Informatikai társadalom
4. Az ifjúsági korszakváltás. Forgatókönyvek.
4.1 A/Munkanélküliségi
4.2 B/szabadidő forgatókönyvek
5. Az ifjúsági korszakváltás és társadalmi átalakulás Közép-Kelet Európában
6. Az iskolai ifjúsági korszak, iskolai státusz, fogyasztói státusz, kommunikációs státusz.
7. Az ifjúsági életszakasz, a fiatalok élettervezésének megváltozása
7.1 A/ korai önállósodás
7.2 B/átmenet a tanulásból munkába
7.3 C/átmenet származási családból a saját családba
7.4 D/a fiatalok civil/polgári státuszának kiépülése
8. Az értékorientációk megváltozása.
8.1 A/Materiális és posztmateriális értékek.
8.2 B/ El nem kötelezett nemzedék. Az elidegenedés szemlélet módja
8.3 C/ Vallásosság
8.4 D/Ifjúságcentrizmus
9. Politikai kultúra és politikai cselekvési minták
10. Az ifjúsági korszakváltás és a szabadidő ipar kiépülése
10.1 A/ Fesztiválok ifjúsága
10.2 B/ Feszültségoldó technikák használata
10.3 C/ Drog mint kulturális jelenség
11. Az ifjúságkutatás probléma újragondolása Phil Cohen
| C081 Ifjúságszociológia 1 BTK Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 6. félévében. Kurzushirdető tanszék: Szociológia Tanszék |
| C082 Ifjúságszociológia 2 BTK Szeminárium Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Javasolt felvétele: a képzés 6. félévében. Kurzushirdető tanszék: Szociológia Tanszék |
|
C090 A deviancia szociológiája
Felelős tanszék: Szociológia Tanszék. Felelős oktató:Piczil Márta
Teljesítendő: min. 2 kredit- Leírás
- 1. Bevezetés: A deviáns viselkedés definíciója, oki háttere, bio-pszicho-szociális megközelítése. (Pikó B.)
2. Anómia és deviancia, Durkheim és Merton. (Piczil M.)
3. A Chicagoi Iskola devianciamodellje. (Piczil M.)
4. Kultúra és szubkultúra elméletek. (Piczil M.)
5. Differenciális asszociáció és szimbolikus interakcionizmus. (Piczil M.)
6. Deviancia a modern társadalomban: Öngyilkosság mint deviancia. (Pikó B.)
7. Alkoholizmus mint deviancia. (Pikó B.)
8. Drogfogyasztás mint deviancia. (Pikó B.)
9. Mentális betegségek deviancia elméletei. (Pikó B.)
10. Betegség, mint deviancia, különös tekintettel az AIDS-re (Pikó B.)
11. Kriminális viselkedés. (Piczil Márta)
12. Prizonizáció. (Piczil Márta)
- Módszer
- A deviáns magatartás szociológiai alapjai és megjelenési formái a modern társadalomban / szerk. Pikó Bettina
Szeged : JATEPress, 2002
| C091 A deviancia szociológiája BTK Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 7. félévében. Különösen javasolt a(z) 7. félévtőla(z) 7. félévig Kurzushirdető tanszék: Szociológia Tanszék |
|
C100 Oktatásszociológia
Felelős tanszék: Szociológia Tanszék. Felelős oktató:Lőrinczi János
Teljesítendő: min. 2 kredit- Leírás
- Oktatásszociológia
A tantárgy célja a modern oktatásszociológia alapjainak és a mai magyar közoktatás szociológiai problémáinak megismerése.
Tematika
0.A kurzus szervezése, referátumok kiosztása, követelmények ismertetése
1.Az oktatás, nevelés főbb szociológiai, pszichológiai és pedagógiai elméletei.
2.Az oktatási rendszerek történeti fejlődése, a magyar oktatás fejlődése a XVIII. Századtól napjainkig. Az oktatási rendszerek funkciói, konfliktusok az egyes funkciók között.
3.Az állam szerepe az oktatási rendszerek kialakulásában és működtetésében, az oktatás társadalmi és gazdasági környezetében végbement fontosabb változások, a 90-es években.
4.A magyar oktatási rendszer szerkezeti és irányítási rendszerének változása. Az oktatási rendszer átalakulását meghatározó törvények és rendeletek.
5.A közoktatás tartalmi átalakulása a rendszerváltás óta.
6.A szocializáció folyamata, színterei, szereplői, a folyamatot befolyásoló tényezők. Az iskola és az iskolán kívüli tényezők (család, kortárscsoportok, média stb.) hatása. A szocializációs folyamat zavarai, deviancia.
7.Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi mobilitás és iskola.
8.Társadalmi struktúra, a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelése és az oktatás. Az „ISSP 2000” az "Ifjúság 2001" és a „PISA 2000” vizsgálat magyar tapasztalatai.
9.Speciális egyenlőtlenségek az oktatási rendszerben, a fogyatékosok és a romák.
10.Az iskolai oktatást meghatározó mikro-társadalmi hatások, az iskola és közvetlen társadalmi környezete, az iskolán belüli szociológiai viszonyok. Az iskola belső világa.
11.A pedagógus szakmában és a pedagógusok helyzetében bekövetkezett változások.
12.A közoktatási és a felsőoktatási törvény változásai
- Módszer
- Ajánlott irodalom
Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Budapest, 1997, Osiris, 220-222; 378-401, 500-502.
Bernstein, B.: Az iskolai tudásanyag osztályozásáról és kereteiről. In: Ferge-Háber (szerk.): Az iskola szociológiai problémái. Budapest, 1974, Közgazgdasági és Jogi Könyvkiadó,123-152. o.
Coleman, James (1968): Az oktatási esélyegyenlőség fogalma, In: Mátrai Zsuzsa (szerk.): A tömegoktatás alapkérdései - pedagógiai olvasókönyv, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 11-25. o.
Ferge Zsuzsa - Háber Judit (szerk.) (1974): Az iskola szociológiai problémái. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Ferge Zsuzsa: A társadalmi struktúra és az iskolarendszer közötti néhány összefüggés. In: Ferge Zsuzsa: Társadalompolitikai tanulmányok (Társadalomtudományi Könyvtár), Budapest, Gondolat, 1980, 97-137. o. vagy Szociológia, 1972/1. sz. 10-35.o.
Foucault, Michel (1990): Felügyelet és büntetés. Budapest, Gondolat, 183-266. o. (III. fejezet: "Fegyelmezés")
Gazsó Ferenc: Megújuló egyenlőtlenségek. Budapest, Kossuth, 1988.
Giddens, Antony: Szociológia. Budapest, Osiris, 1995, 87-112; 244-245, 408-433. o.
Halász Gábor: Az oktatási rendszer. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2001.
Kertesi Gábor (1998): Cigány gyerekek az iskolában, cigány felnőttek a munkaerőpiacon. In: Andor Mihály (szerk.): Iskola és társadalom - Iskola- és oktatásszociológiai szöveggyűjtemény. Wesley János Lelkészképző Főiskola - Új Mandátum Kiadó, 389-435. o.
Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába, Budapest, 1994, Nemzeti Tankönyvkiadó,123-141; 218-235, 257-281. o.
Lawton, Denis (1974): Társadalmi osztály, nyelv és oktatás, Budapest, Gondolat.
P. Bourdieu: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelése Gondolat 1978.
Schultz, Th. W.: Beruházás az emberi tőkébe, Budapest, 1983, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 48-71.o. Andor Mihály: Az iskolákon át vezető út. Új Pedagógiai Szemle, 1999. 10. szám, 3-18. o.
Somlai Péter (1997): Szocializáció - A kulturális átörökítés és a társadalmi beilleszkedés folyamata. Budapest, Corvina.
Szabó László Tamás: A "rejtett tanterv" . Valóság 1982 /9.
Lengyel György - Szántó Zoltán (szerk): Tőkefajták (A társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája) Budapest Aula Kiadó.
- Értékelés
- Követelmények:
Szóbeli referátum tartása a választott témában és a téma írásos (4-5 oldalas) összefoglalása.
A gyakorlati jegy megállapítása a szóbeli és az írásbeli teljesítmény alapján történik.
| C101 Oktatásszociológia BTK Szeminárium Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Javasolt felvétele: a képzés 9. félévében. Különösen javasolt a(z) 9. félévtőla(z) 9. félévig Kurzushirdető tanszék: Szociológia Tanszék |
|
C110 Társadalmi kapcsolatok szociológiája
Felelős tanszék: Szociológia Tanszék. Felelős oktató:Utasi Ágnes dr.
Teljesítendő: min. 2 kredit- Leírás
- Utasi Ágnes
TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ÉS SZOLIDARITÁS
( Social network és social support)
Tematika
1.A rendszerintegráció, a társadalmi integráció és szolidaritás fogalma
2.Elméletek a társadalmi szolidaritásról
3.Az altruizmus és reciprocitás fogalma
4.Közéletiség, és a karitatív szervezetek civil szolidaritása
5.Életminőségi kapcsolatok, szubjektív életminőség és szolidaritás
6.A bizalmas erős kapcsolatok, homofil körök szolidaritását érintő elméletek. A baráti szolidaritás jellemzői
7.Családi értékváltozások hatása a mikro-társadalmi szolidaritásra és integrációra
8.Párkapcsolati szolidaritás és párkapcsolatok változása
9.Családon belüli és családok közötti szolidaritás hasonlósága és különbsége
10. A mikro-társadalmi integráció típusai , izoláltak és integrálódottak
11.A mikro-társadalmi kapcsolatok működésének időbeli összehasonlítása
12.Mikro-társadalmi szolidaritás-kapcsolatok működése nemzetközi összehasonlításban
- Módszer
- IRODALOM
ANDORKA, R.( 1996): A társadalmi integráció gyenge kötései-rendszerátalakulás Magyarországon. Századvég 1. Sz. (5-18.p.)
CASTEL, Robert (1993): A nélkülözéstől a kivetettségig-a "kiilleszkedés" pokoljárása. Esély 3. sz. 3-23.p.
FERGE, ZS. (2000): Elszabaduló egyenlőtlenségek (exkluzió és integráció). Hilscher Resző Szociálpolitikai Egyesület, Budapest 113-134 p.
DURKHEIM, E. : (1987): A társadalmi tények magyarázatához. Közgazdasági és Jogi könyvkiadó, Budapest (szolidaritásról)
LOCKWOOD, D. ( 1964) : Social integration and system integration. In.Zollschau ,Z.-Hirsch, W. (eds.):Explorations in Social Change. London. Routledge and Kegan Paul, 1964.
PAPP, Zs. (1982): Struktúra és identitás, a társadalmi integráció típusairól. In: Kolosi T. (szerk.): Elméletek és hipotézisek. Rétegződés-modell Vizsgálat I. Társadalomtudományi Intézet. 83-92. P.
BOURDIEU, P. (1999): Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In: Angelusz, R.(szerk.): A társadalmi egyenlőtlenségek komponensei. Új Mandátum, Budapest, 156-177.p.
DAHRENDORF, Ralf (1999): Társadalmi struktúra, osztályérdekek és társadalmi konfliktus In.: Angelusz, R.(szerk.): A társadalmi egyenlőtlenségek komponensei. Új Mandátum, Budapest, 341-358.p.
BLAU, M.P. (1999): Egyenlőtlenség és heterogenitás. In.: Angelusz, R.(szerk.): A társadalmi egyenlőtlenségek komponensei. Új Mandátum, Budapest, 359-382.p.
PARSONS,T.-E.A. SHILS (1988.) Értékek, motívumok és cselekvésrendszerek. A társadalmi rendszer. ELTE Szociológiai Intézet és Továbbképző Központ, Szociológiai Füzetek 45. (5-25.p.)
LIN, Nan (1988): Társadalmi erőforrások és instrumentális cselekvés. In: Szociológiai Figyelő 1988/3.
GOFFMAN, E. (1981): A kötelékek jelei. Társas kapcsolatok. In: A mindennapi élet szociálpszichológiája . Gondolat Kiadó , Budapest, 352- 386. P.
UTASI, Á.(2002): A bizalom hálója. Mikrotársadalmi kapcsolatok, szolidaritás
9-20.p. 30-45.p., 46-67.p., 68-76.p.
UTASI , Á.(2003): Következtetések a mikrotársadalmi szolidaritás és a társadalmi egyenlőtlenségek összefüggéséről(Tézisek-kézírat)
- Értékelés
- Gyakorlatok:
1)A nemzetközi felvétel adatbázisának (2001, ISSP/Kapcsolatok) adatai alapján összehasonlító vizsgálatok : legalább két ország összehasonlító elemzése a megadott paraméterek alapján
2.Esettanulmányok a civil szervezeti-egyesületi mikroközösségi jótékonysági szolidaritásról (lakóhelyi, települési, valamilyen hátrányokkal küzdő társadalmi csoport megsegítésére szerveződött stb.)
Követelmények: a) Egy 1-1,5 íves tanulmány készítése a nemzetközi adatbázis alapján, vagy
b) Esettanulmány egy jótékonysági egyesület, szervezet, klub, "lovagrend"
előző évi retrospektív működéséről ( Résztvevők száma,
munkaórája, státusza, motivációja, megsegítettek száma, jövedelem-
források, megsegítettek jellemzői, kérelmezők, ajánlók száma
fizetett alkalmazottak száma, fizetése, állami támogatásból kapott érték,
a személyes jótékonyság aránya, értéke pénzben, munkában.
| C111 Társadalmi integráció és szolidaritás BTK Szeminárium Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Gyakorlati jegy (ötfokozatú)
Javasolt felvétele: a képzés 9. félévében. Különösen javasolt a(z) 9. félévtőla(z) 9. félévig Kurzushirdető tanszék: Szociológia Tanszék |
|
CSZ Társadalmi rétegződés szigorlat
Felelős tanszék: Szociológia Tanszék. Felelős oktató:Utasi Ágnes dr.
Teljesítendő: min. 5 kredit- Leírás
- SZIGORLATI TÉTELEK
1.Társadalmi különbség és egyenlőtlenség, az egyenlőtlenségek főbb típusai, történeti alakulása
2.Társadalmi differenciálódás és rétegződés a preindusztriális (vadászó-gyűjtögető, pásztorkodó és földműves) társadalmakban
3.Strukturált egyenlőtlenségi rendszerek a történelemben: a rabszolgaság és a kasztrendszer
4.Strukturált egyenlőtlenségi rendszerek a történelemben: a rendi és az osztálytagozódás
5.A társadalmi rétegződés kutatásának főbb állomásai és teljesítményei, a struktúrakutatási és a
rétegződéskutatási megközelítésmód különbségei
6.Marx és Weber értelmezése a társadalomszerkezetről, hasonlóságok és különbségek
7.Az osztályfogalom dimenziói, K. Marx és M. Weber osztálykoncepciója
8.A funkcionalista rétegződéselmélet és társadalomkutatás főbb teljesítményei
9.Az új középosztály funkcionalista szemszögből (Schmoller, Croner)
10.Marxista és neomarxista elméletek az új középosztályról (a Kautsky-Bernstein vita, Westergaard, Mallet, Poulantzas, Wright)
11.Neoweberiánus elméletek az új középosztályról (Mills, Dahrendorf, Lockwood, Parkin)
12.A munkamegosztási egyenlőtlenségek. A foglalkozások presztízse. A társadalmi rétegződés
szükségszerűségét igazoló funkcionalista megközelítések (K. Davis és W. Moore, Treiman)
13.A társadalmi egyenlőtlenségek és az iskola. A meritokratikus társadalom elmélete és a realizálás
korlátai (P. Bourdieu, S. Bowles, S. M. Miller)
14.Az életstílus- rétegződés.( Bourdieu , M.Weber rendi rétegződés és életvitel, Simmel )
15.A kulturális különbségek hatása a rétegződésre (vallási, etnikai, műveltségi különbségek)
16.A biológiai különségek társadalmi rétegződést alakító hatása (nemek, generációk, életkorok)
17. A társadalmi kapcsolatok hatása a rétegződésre (Weber,M., Granovetter, Bourdieu)
18A rétegződési hierarchia felső peremén. Elitek és elit-elméletek ( Mills, Pareto, Mosca)
19A rétegződési hierarchia alsó peremén és a hierarchián kívül. Depriváció és "underclass" ( Ferge , Bokor , P. Towsend)
20A társadalmi mobilitás és a migráció ( Ericson- Goldthorp, Treimann, Andorka, Róbert P.
21Társadalmi rétegződés a két világháború között. Szociológiatörténeti adalékok (Erdei, Buday D.,Weisz I., Szabó Z..)
22 A II. világháború utáni struktúra-vizsgálatok és elméletek (Ferge, Hegedűs, Kemény, Konrád-
Szelényi)
23 Az intragenerációs és intergenerációs mobilitás magyarországi trendje (Andorka, Róbert P.,Harcsa-Bukodi )
24Az iskolarendszer és társadalmi rétegződés. Az iskolai mobilitás és a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése Magyarországon (Ferge , Gazsó)
25A lakóhelyi különbségek rétegző hatása (Konrád-Szelényi, Szelényi, Enyedi Gy.)
26Társadalmi rétegződés és társadalmi struktúra: rétegződés-modell vizsgálat (Kolosi és
munkatársai), struktúra modellek (Szelényi és Kolosi modellje).
27A rendszerváltás és az elitek (Szelényi, Szalai ).
28A vesztesek lemaradó rétege: a szegények (Andorka, Spéder, Ferge)
29 A társadalom szerkezetének változása a rendszerváltás után. A középrétegek polarizálódása , középosztályosodási folyamatok (Szelényi, 1996, Andorka 1996, Utasi, 1994)
30A társadalom lelkiállapotának alakulása. A réteg-identifikáció, az osztálytudat és egyenlőségtudat jellemzői (Kopp et al, Utasi, Angelusz-Tardos).
- Módszer
- TANANYAG, IRODALMAK 1-11. TÉTELEKHEZ ANDORKA Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest 1997. 4-5. fejezet (119-190.) FELEKY Gábor: A fehérgallérosoktól az új középosztályig. JATEPress 1998. 34-40., 63-70., 74-83., 91-116. FERGE Zsuzsa: Társadalmunk rétegződése. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1969. (1973). 17-76. GIDDENS, Anthony: Szociológia. Osiris Kiadó, Budapest 1995. 7. fejezet (221-254.) KOLOSI Tamás: Tagolt társadalom. Gondolat Kiadó, Budapest 1987. 9-88. vagy KOLOSI Tamás: Struktúra, rétegződés, metodológia. In.: Elméletek és hipotézisek. Rétegződés-modell vizsgálat I. Társadalomtudományi Intézet, Budapest 1982. 11-59. MARX, Karl és ENGELS, Friedrich: A kommunista párt kiáltványa. I. Burzsoák és proletárok. In.: Válogatás Marx és Engels műveiből I. Kossuth Kiadó, Budapest 1988. 190-199. WEBER, Max: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai 1. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1987. 303-308. (Rendek és osztályok) 12-20. TÉTELEKHEZ ANGELUSZ ,R. (szerk.)(2000): Társadalmi rétegződés Új Mandátum ANDORKA, R. ( 1986): A magyar társadalmi mobilitás nemzetközi összehasonlításának története. Statisztikai Szemle 8-9. Szám (887-91 l.p.) ANDORKA, R. (1995): A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon. Gondolat. (7-31.p.) ANDORKA, R. (1997): Bevezetés a szociológiába. Osiris. (119-135.p., 151172.p. 191-202.p, 219-227.p., 301-313.p., 333-343.p., 466-473.p. 564-577.p.) BOKOR Á.( 1987):Szegénység a mai Magyarországon. Magvető Kiadó (8-44.p.) BOURDIEU, P. (1974): Az oktatási rendszer ideologikus funkciója. In.: Ferge Zs.-Háber J. (szerk.): Az iskola szociológiai problémái. KJK Budapest, 1974. (65-91. p.) BOURDIEU, P. (1978): A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Gondolat. (136-149.p. és 379-399.p.) BOWLES, S. (1974): Egyenlőtlen iskolázás vagy a társadalmi munkamegosztás újratermelése. In: Ferge Zs.-Háber J. (szerk.): Az iskola szociológiai problémái. KJK Budapest, 1974. (93-107. p.) DAVIS, K. – MOORE, W. E. [1977, (1966)]: A rétegződés néhány elve. In: Lederer P. (szerk.): A foglalkozások presztízse. Gondolat 229-240.p. FERGE Zs. (1985): A szegénység társadalmi megítélése. Valóság 1.sz. 30-42.p. FERGE, Zs. (1973): Társadalmunk rétegződése. Elvek és tények. KJK, Budapest ( 13-76.p.) KOLOSI, T. (1982): Struktúra, rétegződés, metodológia. In: Kolosi Tamás (szerk.) Elméletek és hipotézisek. Rétegződés-modell vizsgálat I. Társadalomtudományi Intézet. (11-59.p.) MILLER, S.M. – ROBY, P. (1974): A papírkórság csapdája. In: Az iskola szociolgóiai problémái. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 109-122.p. MILLS, C. W. (1970): Hatalom-politika-technokraták. Válogatás C.W. Mills műveiből. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 11 S-250.p. MILLS, C. W. (1972): Az uralkodó elit. Gondolat, Budapest, 7-33. p. SIMMEL, G. (1973): Válogatott társadalomelméleti tanulmányok. A divat. Gondolat, 473-507.p. SZELÉNYI, I. (1990): Új osztály, állam, politika. Európa Könyvkiadó, Budapest, 99-161.p. TREIMAN, D.J. ( 1996): Foglalkozási presztízs és társadalmi struktúra. In: Andorka- et al (szerk.): Társadalmi rétegződés. Aula Kiadó (277-292.p.) UTASI, Á. (1988): Presztízs, életstílus, fogyasztás. In: Egyenlőtlen helyzetek. Kossuth Könyvkiadó, 63-88.p. WEBER, M. (1987): Gazdaság és társadalom. KJK (303-308.p.) és (54-72.p., azaz 3-12. Paragrafusok)
21-30. TÉTELEKHEZ ANDORKA, R. ( 1995): A társadalmi mobilitás változásai 1973-1993-ig.. Statisztikai Szemle. 2 (101-120.p.). ANDORKA, R. ( 1996): A társadalmi integráció gyenge kötései rendszerátalakulás Magyarországon. Századvég l.sz. 5-18.p. ANDORKA, R. (1994): Magyarország a társadalmi jelzőszámok idősorainak tükrében. In: Andorka-Kolosi-Vukovich (szerk.): Társadalmi Riport, TÁRKI 1133.p. ANDORKA, R. (1996): A társadalmi egyenlőtlenségek növekedése a rendszerváltás óta. Szociológiai Szemle 2.sz. 3- 26.p. ANDORKA, R. (1997): Bevezetés a szociológiába. Osiris, Budapest, (135143.p., 172-190.p., 202-216.p., 247-262.p., 313-326.p., 343-348.p, 389-396.p., 419-428.p., 473-483.p., 555-560.p., 591-599.p.) ANGELUSZ, R. – TARDOS, R. (1988): A magyarországi kapcsolathálózatok náhány sajátossága. Szociológia 2.sz. 185-204.p. ERDEI, F. (1943-1944, 1976): A magyar társadalom a két világháború között. Valóság, 1976. 4.sz. 22-53.p. FERGE, Zs. ( 1976): A társadalmi strultúra és az iskolarendszer közötti néhány összefüggés. Szociológia l.sz. 10-35.p. FERGE, Zs. (1969): Társadalmunk rétegződése. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, (77-158.p.) GÁBOR, R. I. (1985): Második gazdaság: a magyar tapasztalatok általánosíthatónak tűnő tanulságai. Valóság, 2.sz. 20-37.p. GAZSÓ, F.(1997): A társadalmi folyamatok és az oktatási rendszer. Századvég 7.sz. 73-108.p. HARCSA, I. – KOVACH, I. - SZELÉNYI, I. (1994): A posztszocialista átalakulási válság a mezőgazdaságban és a falusi társadalomban. Szociológiai Szemle 3.sz. 15-44.p. HAVAS, G. – KEMÉNY, I. (1995): A magyarországi romákról. Szociológiai Szemle 3.sz. 3-20.p. KEMÉNY, I. – HAVAS, G. (1996): Cigánynak lenni. In: Andorka-KolosiVukovich (szerk.): Társadalmi Riport, TÁRKI, Budapest, 352-280.p. KEMÉNY, I. (1972): A magyar munkásosztály rétegződése. Szociológia l.sz. 36-48.p. KOLOSI, T. – SÁGI, M. (1996): Rendszerváltás és társadalomszerkezet. In: Andorka-Kolosi-Vukovich (szerk.): Társadalmi Riport Budapest, TÁRKI-SZÁZADVÉG, 149-197.p. KOLOSI, T. (1987): Tagolt társadalom. Budapest, Gondolat. KONRÁD, Gy. – SZELÉNYI, I. ( 1971 ): A késleltetett városfej lődés társadalmi konfliktusai. Valóság l2.sz. 19-35.p. KOPP, M. – SKRABSKI, Á. - LŐKE, J. - SZEDMÁK, S. (1996): A magyar lelkiállapot az átalakuló magyar társadalomban. Századvég. 2.sz. 87-102.p. LOSONCZI, Á. (1977): Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben. Budapest, Gondolat. RÓBERT, P. (1987): Mobilitás és reprodukciós folyamatok a magyar társadalomban. Valóság, l0.sz. 37-47.p. SPÉDER, Zs. (1996): Ikertestvérek - A szegénység arcai a mai Magyarországon. Századvég 2.sz. 29-49.p. SZALAI, E. (1996): Az elitek átváltozása. Budapest, Cserépfalvi SZÁNTÓ J. (1992): Vallásosság, vallásos hiedelmek Magyarországon. IN: Társadalmi Riport 1992. (288-259.p.) SZELÉNYI, I. – MANCHIN, R. (1988): Megszakított polgárosodás. Szociológia 2.sz. 121-152.p. SZELÉNYI, I. – SZELÉNYI, Sz. ( 1996): Elitcirkuláció vagy elitreprodukció. In: Andorka, R. - Kolosi, T. - Vukovich, Gy. (szerk.): Társadalmi Riport 1996. Budapest, TÁRKI-Századvég, 475-SOO.p. SZELÉNYI, I. ( 1996): A posztkommunista társadalom szerkezetének változásai. Magyar Tudomány 4.sz. 385-402.p. SZELÉNYI, I. (1990): Polgárosodás Magyarországon: nemzeti tulajdonos polgárság és polgárosodó értelmiség. Valóság l.sz. 30-41.p. SZELÉNYI, I. (1990): Új osztály, állam, politika. Budapest, Európa. (51-98.p.) TOMKA M.(1996): Vallás és vallásosság. IN: Társadalmi Riport 1996 (592-603.p.) UTASI, Á. ( 1991 ): Az interperszonális kapcsolatok néhány nemzeti sajátosságáról. In.: Utasi, Á. (szerk.): Társas kapcsolatok. Gondolat. UTASI, Á. ( 1997): Középosztályi elméletek, alakuló magyar középosztályok. Századvég 7.sz. 3-29.p. UTASI, Á. (1984): Életstílus csoportok, fogyasztási preferenciák. Társadalomtudományi Intézet (7-21.p.)
| CSZ3 Társadalmi rétegződés szigorlat BTK Szigorlat (önálló vizsga) Kötelező 5 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Szigorlat
Javasolt felvétele: a képzés 6. félévében. Kurzushirdető tanszék: Szociológia Tanszék |
|
|