| B130 Elméleti bevezetők
Felelős tanszék: Vallástudományi Tanszék. Felelős oktató:Máté-Tóth András dr.
Teljesítendő: min. 18 kredit- Leírás
- A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései (milyen tudásanyagot ad, mire képesít);
A tantárgycsoport a vallással foglalkozó tudományok módszertanába és legfőbb megállapításaik rendszerébe nyújt bevezetőt. A vallásokról, vallásosságról való árnyalt gondolkodás és beszéd lehetőségére észít fel. Továbbá részben megalapozza a szakirányokon történő specializációt.
Előfeltételezettség, feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint - nincs
A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai - nincs
- Módszer
- A tárgyak oktatóival minden elméleti szigorlat alkalmával kiértékelésre kerül a tematika és a hallgatók visszajelzése, ez egyben a tárgy minőségbiztosítási módszere is.
Az egyes tantárgyak oktatói a saját szakterületük szakirodalmát követik, s amennyire lehetésges beépítik a tantárgyi tematikába.
- Értékelés
- Évközi ellenőrzés módja ld. az egyes elméleti bevezetők tantárgyleírásainál.
| B131 Vallástudomány elmélete _Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Kollokvium
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék |
| B132 Vallástudomány története _Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Kollokvium
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék |
| B133 Bevezetés a vallásszociológiába _Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Kollokvium
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék- Leírás
- A TE célja, hogy megismertesse a hallgatókat a vallásszociológia alapvető fogalmi rendszerével és főbb vizsgálódási területeivel. Elemzésünk az egyén vallási igényéből indul ki, innen a vallási közösségek vizsgálódásán keresztül tér át a vallás társadalmon belüli szerepére. Végezetül pedig azt nézzük, hogy a társadalmi folyamatok hogyan hatnak a vallásra.
1. Bevezetés, követelményrendszer
2. Mi a vallás? A vallás főbb összetevői. (Hamilton 3, 4 fejezetek)
3. Gondolkodás (Hamilton 2, 12, 13)
4. Az élet értelme és a közösségi érzés (Hamilton 8, 10, 14 fejezetek)
5. Plauzibilitási struktúrák, millenárizmus (Hamilton 7. fejezet)
6. Az egyén vallásosságának fázisai I.
7. Az egyén vallásosságának fázisai II. (Hamilton 16. fejezet)
8. „Hívatalos” és „nem hívatalos” vallás
9. Nemek és a vallás (Hamilton 11. fejezet)
10. Vallási közösségek: egyház – szekta tipológia (Hamilton 17. fejezet)
11. Vallás hatása a társadalomra: változás – status quo (Hamilton 6.)
12. Vallás a modern társadalomban: a vallás jövője? (Hamilton 15. fejezet)
13. Vizsga (teszt)
Irodalom:
- Előadások jegyzete!!!!
- Hamilton, M. B. 1999. Vallás, Ember, Társadalom. Elméleti és összehasonlító vallásszociológia. Budapest: AduPrint
A Hamilton könyv fejezetei:
2. Vallás és ráció
3. Mágia
4. Vallás és emóció
5. Buddhizmus
6. Vallás és ideológia: Karl Marx
7. A millennium eljövetele
8. A vallás és csoport-szolidaritás: Emile Durkheim
9. Az istenek születése
10. Vallás és csoport-összetartozás: a funkcionalisták
11. Tabuk és rituálék
12. Vallás és racionalitás: Max Weber
13. Vita a protestáns etikáról
14. A vallás és létezés értelme
15. Szekularizáció
16. A vallás mint kompenzáció: Stark és Bainbridge
17. Szekták, kultuszok, mozgalmak
|
| B134 Bevezetés a vallásetnológiába _Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Kollokvium
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék- Leírás
- a vallásetnológia fogalma,
- a vallásetnológia alapkérdései
- a vallásos élet alapformái
- Módszer
- Barna, G. (ed.): Politics and folk religion. Szeged, 2000.
Geertz, C.: Az ideológia mint kulturális rendszer
A vallás mint kulturális rendszer. mindkettő In: Az értelmezés hatalma. Bp., 1994.
Rahner, K. – Modehn, Ch. – Göpfert, M. (szerk): Népi vallásosság. 1987, Bécs
Yoder, D.: Toward the definition of folk religion. Western Folklore 1974: 2-15.
- Értékelés
- kollokvium - szóbeli vizsga
|
| B135 Bevezetés a valláslélektanba _Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Kollokvium
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék- Leírás
- A valláslélektan, mint a vallástudományból kifejlődött diszciplína tapasztalatorientált. Azokat a pszichoszociális és intrapszichés feltételeket vizsgálja, melyek a vallásos jelenségekben, azok kifejeződési formáiban megjelennek. Tárgya ezért többek között a vallásos hiedelmek, viselkedésformák, a vallásosan motivált emberek pszichológiai személyiségprofilja, a vallásosság gyógyító, ill. megbetegítő formái, vagy az új vallási jelenségek elemzése is. A valláslélektan feladata ennek megfelelően általános értelemben annak az emberi tapasztalatnak, felismerésnek és viselkedésnek a leírása, melyekben az ember kifejezésre juttatja a hitét egy őt felülmúló, transzcendens valósággal, valamint ennek pszichoszociális és intrapszichés feltételeinek magyarázata. Speciális és gyakorlati értelemben a klinikai és a pedagógiai pszichológia, valamint a gyakorlati teológia alkalmazott területe.
A tantárgy követelménye:
- Előadásokon való részvétel
- A félév végén írásbeli vizsga
Irodalom:
Antoine Vergote, Valláslélektan, Budapest 2001 (beszerezhető a Semmelweis Egyetem, Mentálhigiéné Tanszékén, Bp. Alkotás u. 44 T: 214 56 85, v. 487 9258)
Lélekvilág (Horváth-Szabó Katalin szerk.), PPKE,BTK, Piliscsaba, 1998, 9- 99. oldalig
|
| B136 Bevezetés a vallásfilozófiába _Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Kollokvium
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék- Leírás
- 1. A vallásfilozófiai aporia és tipikus megoldási kísérleteinek áttekintése.
2. Vallás és filozófia egysége: Platón és a hellén platonizmus.
3. Ágoston és a természetes teológia kialakulása.
4. A filozófia felülkerekedése a valláson: Descartes és Spinoza.
5. A hit helye: a filozófiai univerzalizmus kritikája Kantnál.
6. Filozófia és vallás abszolút egysége: Hegel.
7. Az ateizmus mint vallásfilozófia: Feuerbach.
8. Radikális antiteológia: Marx.
9. Az antiteológia meghaladása: Nietzsche.
10. Más utak: Heidegger
11. A vallás visszatérte: Levinas.
12. A filozófiai teológia megújulása a kortárs angolszász filozófiában.
Irodalom:
Bolzano, Bernard: A lélek halhatatlansága avagy Athanasia, Budapest: Szent István 2001.
Davies, Brian, Bevezetés a vallásfilozófiába, Budapest: Kossuth 1999.
Fénelon, Francois, Isten léte és tulajdonságai, Budapest: Szent István 2002.
Kolakowski, Leszek: Ha nincsen Isten... Budapest: Európa 1994.
Schaeffler, Richard: Religionsphilosophie, München: Alber 1986.
Welte, Bernard: Religionsphilosophie, Frankfurt am M.: Knecht 1998.
|
| B137 Vallásfilozófiai klasszikusai – szövegolvasás _Szeminárium Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Gyakorlati jegy
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék |
| B138 Vallás és politika a modern Európában _Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Kollokvium
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék |
| B139 Bevezetés a vallásjogba _Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 5. félévében. Különösen javasolt a(z) 5. félévtőla(z) 8. félévig Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék |
|
B230r Filozófia (régi)
Felelős tanszék: Vallástudományi Tanszék. Felelős oktató:Turay Alfréd dr.
Teljesítendő: min. 12 kredit- Leírás
- A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései (milyen tudásanyagot ad, mire képesít) - A vallás filozófiai megközelítésű vizsgálatának elméleti és filozófiatörténeti tárgya. Célja a vallásról való gondolkodás filozófiai dimenzióinak bemutatása, a legjelesebb vallásfilozófusok munkásságának bemutatása valamint a vallással kapcsolatos legkiemelkedőbb filozófiai kérdések tárgyalása.
Előfeltételezettség, feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint - nincs
A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai - nincs
A tantárgy tartalma
Filozófia és hit; vallás és nyelv; a rossz; istenérvek; vallás és tapasztalat; vallás és erkölcs; pluralista vallásfilozófia alapelvei.
A kötelező, ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke: szerző(k), cím, megjelenés éve - lásd. a tantárgyhoz tartozó TE-nél a megfelelő irodalomjegyzéket
- Módszer
- lásd a tantárgyhoz tartozó TE-nél
- Értékelés
- kollokvium
| B231r Filozófiatörténet 1. (Ókor) _Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 1. félévében. Különösen javasolt a(z) 1. félévtőla(z) 4. félévig Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék- Leírás
- Az ókori görög bölcselet: a milétoszi iskola; a püthagóreusok; Hérakleitosz és az eleaiak; a mechanikusok; Anaxagorasz világképe; a szofisták; Szókratész filozófiája; Platón rendszere; Arisztotelész bölcselete; a sztoa, az epikureizmus és az újplatonizmus.
- Módszer
- Copleston, Fr.: A history of philosophy I. (New York, 1985. Image); Filozófiai kisenciklopédia (Budapest, 1993. Kossuth); G. S. Kirk, J. E. Raven, M. Schofield: A preszókratikus filozófusok (Budapest, 1998. Atlantisz); Nyíri T.: A filozófiai gondolkodás fejlodése (Budapest, 1991. Szent István Társulat); Russell, B.: A nyugati filozófia története (Budapest, 1994. Göncöl); Störig, H. J.: A filozófia világtörténete (Budapest, 1997. Helikon); Turay A.: Filozófiatörténeti vázlatok (www.theol.u-szeged.hu/konyvtar/irodalom/filozofia).
- Értékelés
- kollokvium
|
| B235r Bevezetés az etikába _Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Kollokvium
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék- Leírás
- Az etika fogalma. A reflexió szintjei: tett, erkölcs, etika, metaetika. Általános és speciális etikák. Alapfogalmak és megkülönböztetések: érték, személy, norma, erkölcsi jó és rossz, gyönyör-elv és valóság-elv, önérdek és értéktudat. Hagyományos megközelítések: teleologikus (hedonizmus, eudaimonizmus, utilitarizmus) és deontologikus (csoportetikák, kötelességetikák, morálfilozófiák) etikák. Újabb megközelítések: materiális értéketika, analitikus etika, diskurzusetika, integratív etika (törekvés- és kötelesség-etika). Alapproblémák: igazságosság, felelősség, feltétlenség, lelkiismeret, lelki nyugalom. Az erkölcsi ítéletalkotás folyamata, kritériumai és alapvető technikái. Az erkölcs társadalmi és történelmi feltételezettsége. Szeretet és boldogság összefüggése az erkölccsel. Néhány aktuális etikai kérdés tárgyalása.
- Módszer
- rodalom:
Anzenbacher, Arno: Einführung in die Ethik. Patmos, Düsseldorf, 1992.
Hársing László: Bevezetés az etikába. Tankönyvkiadó, Bp., 1997.
Heller Ágnes: Általános etika. Filum, Bp., 1994.
Nyíri Tamás: Alapvető etika. PPRKHA, Bp., 1988.
Pieper, Annemarie: Einführung in die Ethik. Francke, Tübingen, 1991.
Ricken, Friedo: Allgemeine Ethik. Kohlhammer, Stuttgart u. a., 1998.
Singer, Peter (ed.): A Companion to Ethics. Blackwell, Oxford, 2000.
Spaemann, Robert: Erkölcsi alapfogalmak. Egyházfórum, Bp., 2001.
Thomas, Geoffrey: An Introduction to Ethics. Five Central Problems of Moral Judgement. Hackett, Indianapolis/Cambridge, 1993.
Turay Alfréd: Az ember és az erkölcs. Alapvető etika Aquinói Tamás nyomán. Agapé, Szeged, 2000.
|
| B236r Egyéb filozóiai tárgy _Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Kollokvium
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék |
| B232r Filozófiatörténet 2. (Középkor) _Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Kollokvium
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék- Leírás
- A középkori bölcselet: Szent Ágoston filozófiája; Boëthius, Dionüsziosz Areopagitész, Scotus Eriugena, Szent Anzelm és Petrus Abaelardus bölcselete; a skolasztika virágkora; R. Bacon, Szent Bonaventura, Nagy Szent Albert és Aquinói Szent Tamás filozófiája; J. D. Scotus bölcselete; Eckhart misztikája; W. Ockham filozófiája; a nominalisták; N. Cusanus rendszere.
I
- Módszer
- rodalom:
Copleston, Fr.: A history of philosophy I. (New York, 1985. Image); Filozófiai kisenciklopédia (Budapest, 1993. Kossuth); Gilson, É.: A középkori filozófia szelleme (Budapest, 2000. Paulus Hungarus); Nyíri T.: A filozófiai gondolkodás fejlodése (Budapest, 1991. Szent István Társulat); Sirat, C.: A zsidó filozófia a középkorban (Budapest, 1999. Logos); Störig, H. J.: A filozófia világtörténete (Budapest, 1997. Helikon); Turay A.: Filozófiatörténeti vázlatok (www.theol.u-szeged.hu /konyvtar/irodalom/filozofia).
|
| B233r Filozófiatörténet 3. (Újkor) _Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Kollokvium
Javasolt felvétele: a képzés 3. félévében. Különösen javasolt a(z) 1. félévtőla(z) 4. félévig Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék- Leírás
- Az újkori filozófia története: a reneszánsz természetfilozófiája; R. Descartes, B. Spinoza, G. W. Leibniz, Th. Hobbes, J. Locke és D. Hume filozófiája; a felvilágosodás korának bölcselete; I. Kant, J. G. Fichte, Fr. J. Schelling és G. W. Fr. Hegel filozófiai rendszere.
- Módszer
- Irodalom:
Copleston, Fr.: A history of philosophy IV-VII. (New York, 1985. Image); Filozófiai kisenciklopédia (Budapest, 1993. Kossuth); Nyíri T.: A filozófiai gondolkodás fejlodése (Budapest, 1991. Szent István Társulat); Russell, B.: A nyugati filozófia története (Budapest, 1994. Göncöl); Störig, H. J.: A filozófia világtörténete (Budapest, 1997. Helikon); Turay A.: Filozófiatörténeti vázlatok (www.theol.u-szeged.hu/konyvtar/ irodalom/filozofia).
- Értékelés
- kollokvium
|
| B234r Filozófiatörténet 4. (Legújabb kor) _Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Kollokvium
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék- Leírás
- A modern kor filozófiai áramlatai: A. Schopenhauer és L. Feuerbach bölcselete; a dialektikus és a történelmi materializmus; A. Comte pozitivista rendszere; a logisztika; a neopozitivizmus; L. Wittgenstein filozófiája; E. Husserl és M. Scheler fenomenológiája; a pragmatizmus; a strukturalizmus; az exisztencializmus; Fr. W. Nietzsche filozófiája; H. Bergson és M. Blondel bölcselete; P. T. de Chardin filozófiája; J. Maréchal, B. Lonergan és K. Rahner filozófiája; a perszonalizmus.
I
- Módszer
- rodalom:
Christliche Philosophie im katholischen Denken des 19. und 20. Jahrhunderts, 1-3. k. (Graz, 1987. Styria); Copleston, Fr.: A history of philosophy VII-IX. (New York, 1985. Image); Filozófiai kisenciklopédia (Budapest, 1993. Kossuth); Nyíri T.: A filozófiai gondolkodás fejlodése (Budapest, 1991. Szent István Társulat); Störig, H. J.: A filozófia világtörténete (Budapest, 1997. Helikon); Turay A.: Filozófiatörténeti vázlatok (www.theol.u-szeged.hu/konyvtar/irodalom/filozofia).
|
|
B310 Monoteista vallástörténet
Felelős tanszék: Vallástudományi Tanszék. Felelős oktató:Máté-Tóth András dr.
Teljesítendő: min. 6 kredit- Leírás
- A tantárgy a zsidóság, kereszténység és az iszlám vallástörténeti óráit tartalmazza, megközelítésében a vallástörténet történettudományi, leíró módszertanát követi.
Előfeltételezettség nincs. Szakmai gyakorlat nincs.
A zsidóság, kereszténység és iszlám, valamint alkalmanként egyéb más elterjedtebb monoteista vallás vallástörténeti megközelítésű tárgyalása. Kiemelten az adott vallás történeti fordulópontjai, legfőbb szent személyei, könyvei, tanításai és gyakorlatai.
A kötelező, ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke: szerző(k), cím, megjelenés éve – lásd. a tantárgyhoz tartozó TE-nél a megfelelő irodalomjegyzéket
- Módszer
- ld. B130 Elméleti bevezetők-nél
- Értékelés
- Évközi ellenőrzés módja: zárthelyik
| B311 Zsidóság _Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Kollokvium
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék- Leírás
- A Zsidó Vallás Története és Tanai
A féléves kurzus általános és teljes körű bevezetést kíván nyújtani a zsidó vallás történetébe, bölcseleti irodalmába és filozófiájába a biblikus kortól kezdődően a késő középkorig. Az előadások négy főbb témakör szerint tárgyalják a zsidó vallás alapelveit:
A biblikus és a poszt-biblikus kor irodalma a Talmud lezárásáig, a zsidó teológiai gondolkodás kezdetei
(az alapszövegek: Tóra, prófétai irodalom és egyéb szent iratok, Talmud, Misna, Gemara és a Midrások). A hallgatók megismerkedhetnek a zsidó szövegkezelés és szöveg-magyarázat alapjaival, a zsidó hagyomány egymásra épülő rétegeivel.
Racionális teológia
A kurzus második része a kora-középkori zsidó szisztematikus teológia (kalám) kialakulását és főbb tanait mutatja be. Különös figyelmet szentelünk a következő négy témakornek: a világ teremtett voltának racionális bizonyítása, a zsidó eszkatológia kialakulása, Isten leírhatósága és a bibliai anthropomorfizmus feloldása a zsidó hagyományban.
Filozófia
Az arisztoteliánus és új-platonikus gondolkodók (Maimonidész, Ibn Gabirol, Júda ha-Lévi) gondolatvilágának bemutatása, valamint a filozófusok és teológusok közötti viták jellege. Mennyiben tekinthető “eretnek”-nek a zsidó filozófia néhany tana (a világ örökkévalósága, a túlvilág tisztán szellemi léte, stb.)
A Kabbala és szektás mozgalmak a zsidóságban
Az utolsó előadások a zsidó alternatív vallásosség főbb jelenségeit tekintik át (a zsidó misztikus gondolkodás a késői hellenizmustól a lengyel chaszidokig.) A kabbala tárgyalásánál hangsúlyozzuk a történeti és szociológiai szempontokat, s ennek megfelelően az intellektuális-spekulatív és “népi”, anti-intellektuális iranyzatok közötti különbségeket.
(a kurzus különösebb előképzettséget nem igényel, a héber nyelv ismerete előnyt jelent
Kötelező irodalom
A Biblia (Mózes öt könyve, Ezékiel könyve, Példabeszédek, Eszter könyve, Énekek Éneke).
Jacob Allerhand: A Talmudtól a felvilágosodásig, Bp. s.a.
Maimonidész: A tévelygők útmutatója, Bp., 1878, 1997
Szádja Gáon: Hittételek és vélemények könyve, (megjelenése folyamatban)
Szemelvények a Biblia utáni zsidó irodalomból, Bp.
Ajánlott Irodalom
Bacher Vilmos: Szentírás és zsidó tudomány, Bp., 1998
Blau Lajos: Az óhéber könyv-A héber bibliakánon, Bp., 1996
Rózsa Huba: Az ószövetség keletkezése, Bp., 1986
- Módszer
- heti rendszerességgel kontakt órák
- Értékelés
- kollokvium
|
| B312 Kereszténység _Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Kollokvium
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék- Leírás
- A kereszténység eredete, a kezdetek kortörténete. Jézus élete, nyilvános működése, tanítása, halála. Az őskereszténység és a krisztológia kezdetei. A kereszténység terjedése, kapcsolata a korabeli világgal. A kereszténység alapvető irodalma: Biblia, extrabiblikus és patrisztikus irodalom. Keresztény tanfejlődés a VIII. századig, egyetemes zsinatok. A kereszténység alapvető ünnepei, szertartásai. A keresztény gyakorlat: életmód és erkölcs. A kereszténység fejlődésének sajátosságai Keleten és Nyugaton. A keleti és a nyugati egyházszakadás. Keresztény felekezetek: azonosságok, hasonlóságok, különbségek. Skolasztika és újskolasztika, protestáns teológia. A felvilágosodás kihívása, szekularizáció. Kereszténység és új vallási mozgalmak. Ökumenizmus és vallásközi párbeszéd. Modern teológia. Kereszténység és természettudomány. Kereszténység a kultúrában és a művészetben. Kereszténység és társadalom. A kereszténység kilátásai.
Irodalom:
Antes, Peter: Christentum – Eine Einführung. Kohlhammer, Stuttgart, 1985.
Bellinger, Gerhard J.: Nagy valláskalauz. Akadémiai, Bp., 1993.
Briggs, John et al.: A kereszténység története. Lilliput, Bp., 1996.
Chadwick, Owen: Reformáció. Osiris, Bp., 1998.
Ferguson, Everett: A kereszténység bölcsője. Osiris, Bp., 1999.
Gesztelyi Tamás (szerk.): Egyházak és vallások a mai Mo.-on. Akadémiai, Bp., 1991.
Heyer, Friedrich (ed.): Konfessionskunde. Walter de Gruyter, Berlin, 1977.
Hunyadi László: A világ vallásföldrajza. Végeken, Bp. 1994.
McGrath, E. Alister: Bevezetés a keresztény teológiába. Osiris, Bp., 1995.
Roberson, Ronald G.: The Eastern Christian Churches. Orientalia Christiana, Roma, 1993.
Szántó Konrád: A katolikus egyház története I-II. Ecclesia, Bp., 1983/85.
Vanyó László: Az ókeresztény egyház és irodalma. SzIT, Bp., 1980.
Vanyó László: Dogmatörténet I-II. PPRKHA, Bp. 1988.
Zoványi Jenő (szerk.): Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. MREZsI Sajtóosztálya, Bp., 1977.
|
| B313 Iszlám _Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Kollokvium
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék- Leírás
- Az Iszlám vallás
A kurzus célja a legifjabb monoteista vallás, az Iszlám általános bemutatása. A témakörök összeállításában kettős cél vezetett, egyrészt az iszlám történetét kívánjuk bemutatni Mohamed korától egészen napjainkig, másrészt az iszlám vallás szerkezetébe és hittételeibe szeretnénk betekintést nyújtani. Jelentős hangsúlyt fektetünk az alternatív vallási mozgalmakra, siíták, népi iszlám, misztikus iszlám, stb. Az előadás-sorozat a következő fő témakörök köré rendeződik:
Mohamed és a Korán
Történeti áttekintés a VII. század Arábiájáról, a dzsáhilijja (arab pogányság kora), Mohamed próféciája és a Korán. Részletesen elemezzük a Korán több fejezetét és a következő kérdésekre próbálunk választ adni: Hogyan jelentkeznek a bibliai történetek a Koránban? Milyen újdonságot hoz az új vallás? Milyen értelemben próféta Mohamed?
Az Iszlám teológia kezdetei
A Mohamed halála utáni teológiai mozgalmak, a hadísz-irodalom és az első Korán-magyarázatok. Tafszír és ta'wil, a két muszlim szövegkezelési technika. Korai szektás mozgalmak: szunniták és siíták, drúzok, aleviták. Az iszlám jog (fiqh) négy iskolája.
A középkori iszlám gondolkodás I
Az iszlám racionális teológia (kalám) a VIII.-X. századi gondolkodás uralkodó irányzata. Az abszolút isteni egység, az isteni igazságosság és az akaratszabadság kérdése, az atomizmus problémája.
A középkori iszlám gondolkodás II
A filozófiai hagyomány az iszlámban. A Tiszta Testvérek (ikhwan asz-szafa') levelei: kísérletek a késő-Hellenizmus tudományának az iszlámba való beépítésére és egyfajta szinkretisztikus iszlám létrehozására. Görög filozófiai munkák fordítása és továbbélése az iszlám gondolkodásban: Ibn Szína (Avicenna), Ibn Rusd (Averroes) és al-Ghazáli filozófiája.
Misztikus Hagyomány az iszlámban
Az iszlám misztikája (taszawwuf) rendkívül sokrétű vallási jelenség, amely az iszlám előtti (esetenként animista) vallások technikáit, az új-platonikus eredetű gnózist és a Korán ezoterikus magyarázatain alapuló vallási nézeteket egyaránt magába foglalja. A kurzus végén rövid összefoglalást nyújt az iszlám különböző misztikus iskoláiról.
Az Iszlám ma
Ma a világon mintegy 1,3 milliárd muszlim hívő él. Az iszlám mai arculatával és ellentmondásaival (iszlám fundamentalizmus, iszlám szekularizmus, stb.) foglalkozik a kurzus utolsó témaköre.
Kötelező Irodalom
(iszlám vallás, ill. iszlám szövegolvasás)
A Korán (ford. Simon Róbert), Bp., 1987
Simon Róbert: A Korán világa, Bp., 1987
Benke József: Az arabok története, Bp., 1987
Germanus Gyula: Az arab irodalom története, Bp., 1973
Al-Ghazáli: A tévelygésből kivezető út, Bp., 2003
Al-Ghazáli: A lámpások falmélyedése, Bp., 1990
Goldziher Ignác: Az iszlám, Bp., 1980
Ajánlott Irodalom
Brentjes Burchard: Izmael fiai, Bp., 1986
Brentjes Burchard: Kánok, szultánok, emírek, Bp., 1985
Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája I-II, Bp., 1981
Alfred Guillaume: Islam, Penguin Books, 1982
Reynold A. Nicholson: The Mystics of Islam, New York, 1975
History of the Islamic Peoples, ed. Carl Brockelmann, London, 1979
The World of Islam, ed. Bernard Lewis, London, 1976
- Módszer
- heti rendszerességgel kontak órák
- Értékelés
- kollokvium
|
|
B320 Monoteista vallási szövegek
Felelős tanszék: Vallástudományi Tanszék. Felelős oktató:Máté-Tóth András dr.
Teljesítendő: min. 6 kredit- Leírás
- A monoteista vallások központi vallási szövegeinek keletkezéstörténete, felépítése, stílusai, formai jellegzetességei. Tág értelemben képesít az európai kultúrtörténet vallási vonatkozású alkotásainak értésére.
Előfeltételezettség, feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint – monoteista valástörténeti ismeretek.
A tárgyhoz előírt külső szakmai gyakorlat nincs.
A tantárgy tartalma: Tnakh, Talmud
Keresztény Biblia, görög és latin atyák írásai
Korán, Arba'in
- Módszer
- ld. B130 Elméleti bevezetők-nél
- Értékelés
- Évközi ellenőrzés módja zárthelyi dolgzatok.
| B321 Zsidó szövegek _Szeminárium Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Gyakorlati jegy
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék- Leírás
- Zsidó Szövegolvasás
A szeminárium a következő kérdésekre kísérel meg választ találni: Melyek a zsidó szövegolvasás specifikumai? Milyen áttételekkel alkalmazhatóak a Biblia törvényei a mindennapi élet-szituációkra? Milyen exegetikai módszerek léteznek a Biblia értelmezésére? A kurzus folyamán bibliai és poszt-biblikus szövegeket vizsgalunk és konkrét szövegek kapcsán próbálunk fényt deríteni a zsidó szövegkezelés technikáira. Főbb témakörök: a Talmud, mint Tóra-magyarázat; a Midrás-irodalom mese-szerű, laza stílusú szövegmagyarázata, ill. a középkori négy értelmezés: szó szerinti olvasat (psat), metafórikus értelmezés (remez), didaktikus olvasat (derasa) és misztikus értelmezés (szod). Az óra interaktív jellegű, a hallgatók vita-készségének és érvelési technikájának fejleszrése, ill. a több szempontú gondolkodás elősegítése mellett általános áttekintést kíván adni az alapvető zsidó szövegek tartalmáról és az értelmezést kiváltó főbb problémákról.
A vizsgált szövegek: Biblia (szemelvények a Tórából, a prófétikus irodalomból, az Énekek Éneke a különféle értelmezések tükrében), a Talmud (halácha és aggáda, a négy bölcs története), korai kabbala (a Széfer Jecíra, alternatív teremtés-történet), racionális teológia (részletek Szádja Gáon: Hittételek és Vélemények Könyvéből), filozófia (Maimonidész: A tévelygők útmutatója, avagy eretnekség-e a Bibliát arisztoteliánus szemmel olvasni?)
|
| B322 Keresztény szövegek _Szeminárium Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Gyakorlati jegy
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék- Leírás
- I. Az apostoli atyák
a)A Didakhé, azaz Az Úr tanítása a tizenkét apostol által a nemzeteknek.
Irodalom: Ókeresztény írók 3. Apostoli atyák. (szerk. Vanyó László) SZIT, Budapest, 1980.
2) Antiochiai Ignác († ca 107-110): A Rómaiakhoz írt levél.
Irodalom: Ókeresztény írók 3. Apostoli atyák. (szerk. Vanyó László) SZIT, Budapest, 1980.
a)Hieronymus presbiter: A kiváló férfiakról. (Részletek)
Irodalom: Ókeresztény írók 3. Apostoli atyák. (szerk. Vanyó László) SZIT, Budapest, 1980.
II. Nikea előtti atyák, írók
4) Arisztidész: Apológia. (Részletek)
Irodalom: Ókeresztény írók 8. A II. századi görög apologéták. (szerk. Vanyó László) SZIT, Budapest, 1984.
5) Lyoni Ireneusz: Az apostoli igehirdetés feltárása. (Részletek)
Irodalom: Ókeresztény írók 8. A II. századi görög apologéták. (szerk. Vanyó László) SZIT, Budapest, 1984.
6) Tertullianus: Pergátló kifogás az eretnekekkel szemben. (Részletek)
Irodalom: Ókeresztény írók 12. Tertullianus művei. (szerk. Vanyó László) SZIT, Budapest, 1986.
a)Caecilius Cyprianus: Donatushoz.
Irodalom: Ókeresztény írók 15. Szent Cyprianus művei. (szerk. Vanyó László) SZIT, Budapest, 1999.
III. Niceai és Nicea utáni atyák, írók
8) Caesariai Eusebius: Egyháztörténet. (Részlet) III/23. Egy történet János apostolról.
Irodalom: Ókeresztény írók 4. Euszebiosz egyháztörténete. (szerk. Vanyó László) SZIT, Budapest, 1983.
a)Caesariai Baszileiosz:
a) Bővebben kifejtett szabályok. (Részletek)
Irodalom: Nagy Szent Bazil: Életszabályok I., (ford. Orosz László) Görög Kat. Hittud. Főiskola, Nyíregyháza, 1991.
b) Homília arról, hogy „Ügyelj magadra!” (MTörv 15,9).
Irodalom: Ókeresztény írók 6. A kappadókiai atyák. (szerk. Vanyó László) SZIT, Budapest, 1983.
10) Nazianszoszi Gergely: 2. Beszéd a teológiáról. Oratio 28.
Irodalom: Az isteni és az emberi természetről I. Görög egyházatyák. (vál. Vidrányi Katalin) Atlantisz, Budapest, 1994.
II. rész
a) Ágoston (Aurelius Augustinus) (354-430):
a.Beszélgetés önmagammal. I. könyv.
Irodalom: Ókeresztény írók 11. Aurelius Augustinus, Fiatalkori párbeszédek. (szerk. Vanyó László) SZIT, Bp, 1986.
b) Vallomások. (Részletek) 2. könyv, I-X. 8. könyv, VI-XII,
10. könyv, XXIV-XLIII.
Irodalom: Szent Ágoston vallomásai, ( ford. Dr. Vass József) SZIT, Bp, 2002.
c) Isten államáról. (Rectractationes; Isten államáról) (Részletek)
Irodalom: Szántó Konrád: A katolikus egyház története. III. kötet. Az egyháztörténet forrásai. Szöveggyűjtemény. Ecclesia, Budapest, 1987, 205-206.
b)Gergely pápa (Gregorius Magnus) (540-604): Moralia in Job. Kísérőlevél. Előszó. Első könyv. Második könyv. (Részletek)
Irodalom: Nagy Szent Gergely: Moralia. Bibliakommentár a Jób könyvéhez. (ford. P. Urbán, Barotai György) Terebint, Budapest, 2000.
IV. Kísérletek a keresztény gondolat összegzésére Keleten és Nyugaton.
13)
a)Damaszkuszi János (ca 650-753): A tudás forrása. Az ortodox hitről. III. könyv, 5-6. (Részletek)
Irodalom: A bizánci irodalom kistükre. (szerk. Dimitriosz Hadzisz) Budapest, 1974.
b) Bonaventura (da Bagnorea, 1221-1271): A lélek zarándokútja Istenbe.
Irodalom: Szent Bonaventura misztikus művei. (bev., ford., jegyz. Barsi Balázs,Várnai Jakab.) SZIT, Budapest, 1991.
c) Aquinói Tamás: Catena Aurea I. Kommentár Máté evangéliumához. V. fejezet. (Részlet)
Irodalom: Aquinói Szent Tamás: Catena Aurea I. Kommentár Máté evangéliumához. (szerk. Benyik György., ford. Benyik György, Lázár István Dávid) JATEPress, Szeged, 2000.
V. Szentenciák és epizódok az első századok aszkétáinak életéből.
14) Apophtegmata Gerontón: Szemelvények.
a) Makarioszról
a) Paphnutioszról,
b) Sziszóéról,
c) Szeraphionról.
Irodalom: A szent öregek könyve. (ford. Baán István) Bizantológiai Intézeti Alapítvány, Budapest, 2001.
|
| B323 Iszlám szövegek _Szeminárium Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Gyakorlati jegy
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék- Leírás
- Iszlám Szövegolvasás
Az iszlám vallás kurzust kiegészítő szövegolvasási szeminárium konkrét szövegek alapján kíván betekintést adni az iszlám szellemiségébe. A félév első negyedében Korán szövegeket vizsgálunk (magyar fordításban), s a hallgatók aktív részvételével próbáljuk megválaszolni a következő kérdéseket: Milyen stílus-beli különbségek vannak a Korán korai (mekkai) és későbbi (medinai) szúrái között? Milyen jellegű az iszlám monoteizmusa a keresztény és zsidó monoteizmussal összevetve? A Korán, mint narratíva, költői mű és történeti forrás. A kurzus második és harmadik negyede a szisztematikus Iszlám teológia és filozófia virágkorából származó szövegeket vizsgál. Itt, al-Ghazáli A tévelygésből kivezető út (munkidh min ad-dalál) c. művére támaszkodva három jelentős hagyományra koncentrálunk: az iszlám ortodoxiára, a filozófiai és az ezoterikus iskolákra. A szövegek alapján megkíséreljük körüljárni az iszlamológia egyik legjelentősebb módszertani problémáját: Vajon az egymásnak ellentmondani látszó szövegértelmezési technikák valóban ellentétben állnak, vagy pusztán a Korán szövegének különböző szempontú olvasatai? Végül az ortodox gondolkodással ellentétes (vagy azt kiegészítő) misztikus szövegértelmezésekbe kóstolunk bele A lámpások falmélyedése c. mű alapján.
(A kurzus résztvevői arab tudása előnyt jelent, de nem feltétele)
Kötelező Irodalom
(iszlám vallás, ill. iszlám szövegolvasás)
A Korán (ford. Simon Róbert), Bp., 1987
Simon Róbert: A Korán világa, Bp., 1987
Benke József: Az arabok története, Bp., 1987
Germanus Gyula: Az arab irodalom története, Bp., 1973
Al-Ghazáli: A tévelygésből kivezető út, Bp., 2003
Al-Ghazáli: A lámpások falmélyedése, Bp., 1990
Goldziher Ignác: Az iszlám, Bp., 1980
Ajánlott Irodalom
Brentjes Burchard: Izmael fiai, Bp., 1986
Brentjes Burchard: Kánok, szultánok, emírek, Bp., 1985
Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája I-II, Bp., 1981
Alfred Guillaume: Islam, Penguin Books, 1982
Reynold A. Nicholson: The Mystics of Islam, New York, 1975
History of the Islamic Peoples, ed. Carl Brockelmann, London, 1979
The World of Islam, ed. Bernard Lewis, London, 1976
|
|
B410 Keleti vallástörténet
Felelős tanszék: Vallástudományi Tanszék. Felelős oktató:Máté-Tóth András dr.
Teljesítendő: min. 4 kredit- Leírás
- A hinduizmus és a buddhizmus vallástörténetének tantárgya. A képzés során a hallgatók a két nagy vallásból vallástörténeti előadásokat hallgatnak és ugyanazon vallások szent szövegeiből történetkritikai és formakritikai kommentárral jelentős részleteket olvasnak el és értelmeznek.
| B411 Hinduizmus _Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Kollokvium
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék- Leírás
- A TE célja a Hinduizmusnak, a világvallások legsokrétűbbikének átfogó bemutatása. Az előadások során történeti, társadalmi és filozófiai kontextusba helyezve nyerhetünk bepillantást a hinduizmus eszmerendszerébe, gyakorlatába s szerteágazó vallási irodalmába, kialakulásának kezdeteitől fejlődésének főbb állomásain át egészen a mai napig.
Irodalom:
Klaus K. Klostermaier: Bevezetés a hinduizmusba; Akkord Kiadó, 2001.
Tenigl-Takács László (szerk.): India bölcsessége. Szöveggyűjtemény
India legendakincséből, vallási és filozófiai irodalmából. Gandhi
Alapítvány – A Tan kapuja Főiskola, Budapest, 1994.
Introduction to Hinduism
The aim of this course is to give a comprehensive introduction to Hinduism. During the lectures a detailed insight is given into its
practice, theology and religious literature in an historical, social and philosophical context.
|
| B412 Buddhizmus _Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Kollokvium
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék- Leírás
- A TE alapozó jellegéből fakadóan előképzettséget nem kívánó elem. A buddhizmusról kíván az egyetemi szintnek megfelelő átfogó képet nyújtani. A hozzárendelt kurzus tematikájában a következő tárgykörök szerint tagolódik: I. a buddhizmus lényege és alaptanításai; II. történeti fejlődés Buddha korától napjainkig, földrajzi elterjedés; III. a buddhista világkép (ontológia, kozmológia), a megvilágosodás teóriája; IV. a buddhizmus kultusza (eszmények, rituálék, etika, mitológia, episztemológia és logika); V. szoteorológia és eszkatológia; VI. a buddhizmus léte és helyzete a mai világban; VII. a buddhizmus kutatásának rövid áttekintése.
Irodalom:
Schumann, H.W. (1989), The Historical Buddha. London.
Wayman, A. (1971), Buddhism. In: Historia Religionum II. Leiden, pp. 372–464.
von Brück, M. (1998), Buddhismus. Grundlagen, Geschichte, Praxis. Gütersloh.
Skilton, A. (1994), A Concise History of Buddhism. Birmingham: Windhorse.
Gethin, R. (1998), The Foundations of Buddhism. Oxford: OUP.
|
|
B420 Keleti vallási szövegek
Felelős tanszék: Vallástudományi Tanszék. Felelős oktató:Máté-Tóth András dr.
Teljesítendő: min. 4 kredit- Leírás
- A hinduizmus és a buddhizmus vallástörténetének tantárgya. A képzés során a hallgatók a két nagy vallásból vallástörténeti előadásokat hallgatnak és ugyanazon vallások szent szövegeiből történetkritikai és formakritikai kommentárral jelentős részleteket olvasnak el és értelmeznek.
| B421 Hindu szövegek _Szeminárium Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Gyakorlati jegy
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék |
| B422 Buddhista szövegek _Szeminárium Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Gyakorlati jegy
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék |
|
B610 Egyéb vallások
Felelős tanszék: Vallástudományi Tanszék. Felelős oktató:Máté-Tóth András dr.
Teljesítendő: min. 2 kredit- Leírás
- A kurzus célja, hogy a hallgatók olyan vallásokkal is megismerkedjenek, amelyek nem szerepelnek a frontálisan oktatott vallások között.
Előfeltételezettség, feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint - monoteista valástörténeti ismeretek.
A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai - nincsen
Értékelés
Évközi ellenőrzés módja (önálló dolgozatok, feladatbeadások, rajzok, zárthelyik, beszámolók, stb.);
Módszerek
A tárgy minoségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája - ld. B130 Elméleti bevezetők-nél
Tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követésének módszere; - ld. B130 Elméleti bevezetők-nél
| B611 Új vallási mozgalmak _Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Kollokvium
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék |
|
B430 Vallásközi párbeszéd
Felelős tanszék: Vallástudományi Tanszék. Felelős oktató:Máté-Tóth András dr.
Teljesítendő: min. 4 kredit; min.1 féle kötelezően választható tárgyelem- Leírás
- A kurzus célja, hogy a hallgatók olyan vallásokkal is megismerkedjenek, amelyek nem szerepelnek a frontálisan oktatott vallások között.
Alapszintű monoteista valástörténeti ismereteket feltételez.
A tárgyhoz előírt külső szakmai gyakorlat nincs.
| B431 Középkori vallási vitairodalom _Szeminárium 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Gyakorlati jegy
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék |
| B432 Vallásközi folyamatok _Szeminárium 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Gyakorlati jegy
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék |
| B433 Vallás és tudomány _Szeminárium 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Gyakorlati jegy
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék |
| B434 Világvallások etikája _Előadás Kötelező 2 óra / 2 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Kollokvium
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék |
|
B510 Antikvitás
Felelős tanszék: Vallástudományi Tanszék. Felelős oktató:Máté-Tóth András dr.
Teljesítendő: min. 4 kredit- Leírás
- A római és görög vallástörténet órái, melyben a két antik kultúra legjelentősebb mítoszait és legendáit dolgozzák fel a hallgatók. A görög és római vallástörténet előadásokat kiemelkedő szövegek közös feldoglozásának szemináriumai kisérik.
| B511 Görög vallástörténet _Előadás Kötelező 1 óra / 1 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Kollokvium
Meghirdetése: alkalmanként.
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék- Leírás
- 1-2./ Vallástörténeti iskolák – ezek szemléletmódjának sajátosságai. Evolúciós irányzat (Murray), történeti irányzat a kultusz középpontba állításával (Nillson), racionális jogászi iskola (Wissowa, Latte), frankfurti iskola (Otto, Altheim, Rohde), manaista irányzat (Rose, Wagenvoort), indueurópai összehaszonlító iskola (Dumézil és követői), római iskola (Brelich, Kerényi, Montanari, Sabbatucci).
3./ A legfontosabb vallástörténeti kézikönyvek és jellemzésük (Nillson, Burkert, Wissowa, Latte, Köves-Zulauf).
4./ A vallás forgalma, történeti háttere, vallás és filozófia, valláskritika az antikvitásban.
5./ A ritus és kultusz meghatározása, hasonlóságok és különbségek, a kultusz megmerevedésének következményei.
6./ Az antropomorf istenképzetek történeti kialakulása, az egyes istenekhez kapcsolódó funkciók történeti változásai.
7./ A szinkretizálódás történeti-társadalmi feltételei a hellenizmus korától kezdve a császárkorig.
8./ A római és görög vallás összevetése. A római vallás etruszk, itáliai, görög összetevői. A római vallás, mint „felvevő" vallás, késő- köztársaság-kori és császárkori külső hatások.
9./ Misztériumvallások, elterjedésük és népszerűségük történelmi, társadalmi okai.
10./ A különböző római istenség-típusok. A római kultusz és vallási előírások sajátosságai.
11./ A császárkori vallás, a császárkultusz kialakulása, a nap-kultusszal való összefüggései.
12./ A kereszténység megjelenése és hatása. Pogány istenségek „keresztényesítése".
Irodalom:
Trencsenyi-Waldapfel Imre: Vallástörténeti tanulmányok (kijelölt részek), Budapest 1981.
Hahn István: Istenek és népek, Budapest 1980., alt. és görög-római rész
Hahn István: Hitvilág és társadalom, Budapest 1981., ált. és görög-római rész.
Thomas Koves-Zulauf: Bevezetés a római vallásba, Budapest 1994.
M.Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék története 1-2., Budapest 1994-95.
Hegyi Dolores: Polis és vallás. Bevezetés a görög vallástörténethez. Budapest 1999.
W.Burkert: Antike Mysterien. München 1991.
L.P.Gerson: God and Greek philosophy, London-New York 1994.
N.Marinatos-R.Hägg: Greek Sancuaries. London-New York 1993-95.
R.Muth: Einfürung in die griechische und römische Religion. Darmstadt 1998.
S.Pulleyn: Prayer in Greek Religion, Oxford 1997.
N.J.Vermaseren: Die orientalischen Religionen im Römerreich. Leiden 1981.
H.Wagenvoort: Pietas. Leiden 1980.
|
| B512 Római vallástörténet _Előadás Kötelező 1 óra / 1 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Kollokvium
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék |
| B513 Antik mítoszok _Szeminárium Kötelező 1 óra / 1 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Gyakorlati jegy
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék- Leírás
- 1./ A mítosz és mitológia fogalmának különböző meghatározásai a mitológia forrásai.
2./ Mítoszkritika az antikvitásban (Hekataios, Euhémeros, epikureista mítosz-kritika, egyéb filozófiai iskolák mítoszhoz való viszonya, egyházatyák és pogány mitológia).
3-4./ A mítosz és mitológia értelmezése a középkortól napjainkig, racionális és allegórikus értelmezés. A mítosz fogalmának kitágított értelmezése napjainkban, ennek kritikája.
5./ A görög mitológia struktúrája. A mítoszok strukturalista értelmezése (Lévy-Strauss). Összehasonlító mitológiai kutatások (Frazer, Frobenius, Kerényi).
6./ Mitológiai hierarchia: fő- és mellékistenek, hérószok, egyéb istenségek, mint az animisztikus elképzelés maradványai.
7./ A római mitológia kérdései. A görögtől való függés mértéke, sajátos itáliai képzetek, a történelem és mítosz egybevonására tett kísérletek.
8./ A római mitológia forrásai (irodalom, képzőművészet, archeológia).
9./ A mítosz és kultusz viszonya.
10-12./ A képzőművészet és irodalom, mint a mítoszok megismerésének forrásai. A mítoszok továbbélése és felhasználása.
Irodalom:
Trencsenyi-Waldapfel Imre: Görög és római mitológia. (Bármely kiadása)
R. Graves: Görög mítoszok
Kerényi Károly: Mitológia. Budapest 1984.
Kerényi Károly: Mi a mitológia? Budapest 1988.
Kerényi Károly: Dionüsos. Stuttgart 1994.
Kerényi Károly: Az isteni orvos. Budapest 1999.
E.Frenzel: Stoffe der Weltliteratur. Stuttgart 1973.
E.Frenzel: Motive der Weltliteratur: Stuttgart 1980.
H.-J.Horn-H.Walter (hrg.): Die Allegorese des antiken Mythos on Wiesbaden 1997.
G.Richter-G.Ulrich: Mitológiai és biblikus jelentés a művészetben. Officina Nova 1994.
The Oxford Guide to Classical Mythology in the Arts 1-2. Oxford 1993.
|
| B514 Szemelvények az antik vallástörténetből _Szeminárium Kötelező 1 óra / 1 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: _Gyakorlati jegy
Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék |
|
BSZIG1 Valláselmélet
Felelős tanszék: Vallástudományi Tanszék. Felelős oktató:Máté-Tóth András dr.
Teljesítendő: min. 3 kredit- Leírás
- A szigorlat 5 valláselméleti tárgy alapanyagából összeállított komplex tételek alapján zajlik. Ezek valláselmélet, vallásfilozófia, vallásszociológia, vallási néprajz, valláslélektan. A vallásfenomenológiai tamatika a valláselmélet tantárgy részeként van jelen. A vallástörténeti pedig a vallástörténet szigorlatot alkotó tárgyakban.
| BSZIG1 Valláselmélet BTK Szigorlat (önálló vizsga) Kötelező 0 óra / 3 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Szigorlat
Javasolt felvétele: a képzés 4. félévében. Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék |
|
BSZIG2 Vallástörténet
Felelős tanszék: Vallástudományi Tanszék. Felelős oktató:Máté-Tóth András dr.
Teljesítendő: min. 3 kredit- Leírás
- Az öt világvallás és az antik vallások kurzusainak anyagára épülő komplex szigorlat.
| BSZIG2 Vallástörténet BTK Szigorlat (önálló vizsga) Kötelező 0 óra / 3 kredit
A tárgyelem nem ismételhető. Teljesítés módja: Szigorlat
Javasolt felvétele: a képzés 5. félévében. Kurzushirdető tanszék: Vallástudományi Tanszék |
|
|